Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Jog cikkek
Hogyan kell kiszervezni egy részleget? A Magyar Telekom úgy tűnik tudja a választ, de negyvenkét volt dolgozója némileg kifogásolja a távközlési cég módszereit, ezért munkaügyi pert indított ellene. Szerintük a kiszervezés szabálytalan volt, és nagyon szeretnének hozzájutni ahhoz a több millió forintos végkielégítéshez, amely Telekom-alkalmazottként járt volna nekik.
Másfél évvel ezelőtt a Magyar Telekom ötven ügyfélszolgálatos dolgozóját minden előzetes egyeztetés nélkül átvette egy frissen alapított kis cég, a Rework Telecom Kft. Az alkalmazottaknak még csak új munkaszerződést sem kellett aláírniuk, hiszen - a távközlési cég szerint - munkáltatói jogutódlás történt, tudtuk meg az egyik érintettől. Persze az ötven dolgozó ezután is ugyanazt a munkát folytatta, ugyanoda járt be, és a Magyar Telekom eszközeit használta. Sőt, még a főnökeik is ugyanazok voltak, igaz ők a Magyar Telekom beosztottjai maradtak. A vezetőknek tehát ezután is jártak a távközlési óriáscég szociális juttatásai, mondják.
Első fokon vesztettek
A kiszervezettek úgy érezik, csúnyán elbántak velük, amikor az ország egyik legnagyobb cége helyett automatikusan egy kis cég munkatársai lettek. Az érintett dolgozók húsz-harminc évet húztak le a Magyar Telekomnál, és a távközlési cég nagyvonalú kollektív szerződésével fejenként két-három millió forintos végkielégítés járt volna nekik, ha kirúgják őket. A Rework alkalmazottjaként azonban ennek csak a töredéke, és ha az új cégnél felháborodásukban felálltak volna az asztaltól, akkor nem járt volna nekik egy fillér sem. Tavaly az ötven dolgozóból negyvenkettő megelégelte a helyzetet, és pert indítottak a Magyar Telekom ellen. Most első fokon veszítettek, mert a bírósági ítélet szerint teljes körű jogutódlás történt. A Magyar Telekom állítja, teljes mértékben jogszerűen járt el, amikor 2005. júliusában végrehajtotta az ügyfélszolgálati tevékenység egyes részeinek kiszervezését.
Viszló László, a volt dolgozók ügyvédje szerint az eset a munkaügyi törvény joghézagaira mutat rá, ezért akár a legfelsőbb bíróságig is elvinné az ügyet. Szerinte azért veszítettek, mert túl liberális a szabályozás, és gyakorlatilag bármire rá lehet húzni, hogy jogutódlás. Érdekességként megemlítette, hogy egy költségvetési intézmény kiszervezésekor egészen más a helyzet, ott a dolgozók dönthetnek arról, hogy akarnak-e a létrejött vállalkozás alkalmazottjai lenni, vagy sem. A Magyar Telekom ehhez képest kész tények elé állította a dolgozókat, nem volt semmilyen egyeztetés.
Illegális munkaerő-kölcsönzés?
A kiszervezéskor senki sem foglalkozott azzal, hogy jogszerű volt-e, és Viszló László szerint az első fokú ítéletet kimondó bíróság is figyelmen kívül hagyott néhány bizonyítási indítványt. A per során nem vizsgálták meg, hogy a kiszervezés előtt és kiszervezés után milyen volt a szervezeti séma, pedig ebből egyértelműen látszott volna, hogy valójában semmilyen változás nem történt, azt leszámítva, hogy ötvenen más cég alkalmazottjai lettek. Viszló László szerint nem szabályos jogutódlás, hanem illegális munkaerő-kölcsönzés történt: a Reworknek átadták, majd visszabérelték a dolgozókat. Nem munkahelyeket, hanem munkavállalókat adtak át.
Viszló László érvelése szerint a kiszervezett ötven operátor önmagában nem tud semmilyen munkát elvégezni, tehát a Rework nem tudta volna teljesíteni a Magyar Telekom megbízásait. A távközlési cég egyébként - gazdasági megfontolásokból - a jelenleg szétszórtan működő budapesti call centereket részben össze kívánja vonni, és ennek keretében az operátorok egy részét a jövőben egy új csepeli helyszínen kívánja foglalkoztatni. Az áthelyezésről - amely a Rework Kft. munkavállalóit is érinti - a Telekom döntött, és szerinte nem jelent létszámleépítést, csak új munkavégzési helyszínt. Aki az új helyszínen nem tudja vállalni a munkát, benyújthatja a felmondását, de így a dolgozók csak a töredékét kaphatják meg annak, amire Telekom-dolgozóként jogosultak lettek volna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
