Az i2Hub fájlcserélő évek óta működik a következő generációs internethez csatlakozó campusokban. A lemezipar szerint az i2Hub komoly problémává vált, mivel a hallgatók kezdték úgy vélni, hogy nem lehet megfigyelni őket fájlcserélgetés közben.
"Azt gondolták, hogy az i2Hub szabad menedék, mi csak szerettük volna eloszlatni ezt a téveszmét. Ezzel aláássák a kutatási célokat, amelyekre az internet2-t létrehozták." - vélekedett Cary Sherman, a RIAA elnöke. Sherman közölte, hogy az amerikai filmgyártók (MPAA) is jogi lépéseket terveznek - bár utóbbi szervezet nem kívánt kommentárt fűzni ehhez.
Az MPAA tavaly óta tárgyal az internet2 fenntartóival nagy sebességű tartalomszolgáltatás esetleges bevezetéséről illetve a hálózat megfigyeléséről.
A bűn kaptárjai
Az amerikai egyetemek a fájlcserélő hálózatok vélhető üzemeltetői mellett fontos célpontjai a lemezkiadók büntetőkampányának, mivel a fájlcserélőző elkövetők populációja itt koncentrálódik a Napster 1999-es megjelenése óta.
A kiadók bíztatására ugyanakkor a fizetős letöltő szolgáltatások, mint az újraindult Napster, RealNetworks, Cdigix, Ruckus olcsóbban ajánlják szolgáltatásaikat az egyetemistáknak, abban a reményben, hogy leszoktatják őket az ingyenes letöltéstől.
A Massatchusetts Egyetem egykori hallgatója Wayne Chang cége által üzemeltetett i2Hub abból kovácsolt erényt, hogy a hallgatók személyes jellegű adatforgalma is az internet2-n bonyolódik, ha mindkét végpont a hálózaton van.
Padok között
A fájlcserét a következő generációs hálózat nagy sebessége pedig kifejezetten segíti: csúcsforgalmon kívül pár perc egy film letöltése, egy nóta pedig húsz másodperc. A p2p szolgáltatást indulását követően kibővítették, így ma jegyzetek kicserélésére is használható.
"Az i2Hub nem nézi el azokat a cselekményeket, amelyek sértik a jogtuladonosokat" - közölte a cég a per hírére.
A RIAA jelezte, hogy az intézményeken kívül egyetemenként legfeljebb 25 hallgatót szintén beperelnek. Az i2Hub üzemeltetője ellen azonban nem emelnek vádat.