Sík Zoltán: Idén 1.8 milliárd forintot költhetünk az informatikai kultúra terjesztésére

(rocky): - Miért van Magyarországon szükség informatikai kormánybiztosra (késöbb valami minisztériumfélére)? A nálunk az IT és távközlés területén sokkal sikeresebb országokban (USA, NYE) nemhogy informatikai és távközlési minisztérium nincs, de még kormánybiztos sem volt.

- Nem osztom azt a nézetet, melyek szerint a sikeres országokban nincs minisztérium, kormánybiztos. (Pl. EU megfelelő bizottsága, dán kutatásfejlesztési és informatikai minisztérium, volna még példa...) Nem keverendők össze a hatósági funkciók egy tárcának a funkcióval, ez az alapvető közigazgatási elvekben is szerepel, nemcsak Magyarországon.

(AmBesten): - Az idén mennyi pénzt tud költeni az "informatikai kultúra terjesztésére"?

- 1.8 milliárd forintot, ebből 900 millióra pályázatot írtunk ki. Ezek a pályázatok elbírálás alatt állnak, a következő pályázati kiírás októberben várható.

(Kphete): - Meg tudná nekem írni, hogy a 900 millióra vonatkozó pályázati kiírások hol találhatók meg az Interneten?

- Interneten nem, a pályázati felhívás a Magyar Nemzetben jelent meg. Jogszabály rendelkezik arról, hogy országos napilapban kell megjelenni a felhívásnak.

- Mikortól tudunk közigazgatási ügyeket elintézni a hálón?

- Különböző projektek vannak folyamatban, amelyek ezt célozzák, pontos dátumot mondani sajnos nem tudok, hiszen ez az államigazgatáson is múlik.

- Tervez- a kormány speciális vállalkozás-ösztönző lépéseket az IT szektorban? Mivel tudja a magyar informatikai szakma az Ön tevékenységét segíteni?

- Igen, a GM-mel együttműködve különböző projekteken, promóciókon dolgozunk.

(Badguy): - - A kormány (úgy vettem ki a hozzászólásokból) valamilyen nyugati formát szeretne követni az internet terjesztésben és fejlesztésben pl.: Németország vagy Svédország. Ezt nem igazán tudom elképzelni úgy, hogy gyakorlatilag a Matáv tartja a kezében az egész telefon és internet piacot. A legtöbb embernek a matávot kell választania. És szabadverseny nélkül nem igazán fog elterjedni az internet, nem hogy fejlődni. Ha a kormány tud és ha tud akkor tehet-e valamit a Matáv monopólium ellen?

- A választ az egységes hírközlési törvény és a piac liberalizálása jelenti. A svéd modell nem kis és nagyvállalkozásokra, hanem otthoni számítógépek elterjesztésére van kitalálva. Ezekre a célokra, pl. a szingapúri egyezmény aláírása jelent megoldást.

(merlinerbeer): - Mikor lépi már meg azt a lépést, amire mindenki számít, nevezetesen a 06-40 és 06-51 behívók hatósági árassá tételét? Magyarországon az internet terjedésének legnagyobb gátja a Matáv, amelynek koncessziós szerződésében ezek a behívók nem szerepelnek. Önnek hatáskörében áll egy tollvonással helyzetbe hozni az internetes társadalmat. Mi fogja le az Ön kezét? Jogszabály? MÁS?

- Hatósági áras akkor lehetne, ha koncesszió köteles lenne. A koncesszió átvizsgálása az EHT miatt folyamatban van - ez nem jelenti a távhívószámok koncesszióba emelését.

(mzperx00)- Mi a véleménye a free szoftverek használatáról az államigazgatásban. Van-e pro az áron kívül?

- Nincs tervezve. Csekély a support a Linux mellett, kíváncsiak vagyunk Kínában milyen eredményeket érnek el a bevezetés után.

(Largo): - Mit terveznek az iskolai számítástechnikai fejlesztések terén, beleértve ebbe az internet elérést is, úgy, hogy azért abba ne roppanjon bele gazdaságilag a tanintézmény?

- Az iskolai számítástechnikai fejlesztéseken az OM-mel közösen gondolkozunk. Az olcsóbb internet eléréssel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk.

- Nem kellene-e valami "rendszert" (tantervet?) kialakítani a számítástechnika oktatásában, mert tapasztalataim szerint e terén ahány ház annyi szokás és kimenet nem mindíg pozitív.

- Ez az OM-mel egyeztetést igényel.

- Lát-e lehetőséget arra, hogy a számítástechnikai irodalomhoz (oktatási anyaghoz) elfogadható áron hozzá lehessen jutni? Kevés a jó tananyag és megfizethetetlen.

- Látok lehetőséget, online formában olcsóbban lehetne hozzájutni a számítástechnikai irodalomhoz. Vannak jelentkezők, akik ilyen tartalmat szolgáltatnak. A Magyar Elektronikus Könyvtárat is érdemes felkeresni.

- Mikortól válaszolnak kötelezően a köztisztviselők az emilekre? A postán érkező leveleknél 30 nap a válaszolási határidő. Az emileknél lesz-e ilyesmi?

- Amikortól a törvény elő fogja írni a köztisztviselőknek - tudomásom szerint ennek a törvénynek a felülvizsgálatát már beütemezték.

(Dan): - Milyen intézkedésekkel próbálják a nettel, szemben "hitetlenkedőket" meggyőzni véleményük alaptalanságáról?

- Jó példával járunk elől. :-)

- Hogyan próbálnak a jövőben gátat szabni a külföldi ún "agyelszívásnak", ill hogyan segítik a hazai informatikai munkaerő kibontakozását?

- Külföldi tőke bevonásával és távmunka alkalmazásával, gyakorlatilag legyen érdeke a külföldi cégnek itt telepíteni infrastruktúrát, s itt dolgoztatni a munkaerőt, itt fizetni a közterheket, itt fizetni az embernek a közel külföldi fizetést. S az emberek itthon költsék el a fizetésüket.

- Ön elítéli-e azokat a 14-20 év közti fiatalokat, akik otthon számítógépükön szinte kizárólag illegális szoftvereket futtatnak, amit vagy saját maguk, cd-írójukkal, vagy egy barátjukkal írattak meg maguknak?

- Go to BSA :-) Kérdezd meg a BSA-t.

(Miles): - Hazánk mikor csatlakozik a Szingapuri Egyezményhez? Várható már ebben az évben vagy a következőben?

- Elképzeléseink szerint még az idén.

(CsakEgyTanar): - A munkaerőpiac, de már az egyetemi oktatás is informatikai alapképzettséggel rendelkező jelentkezőket vár. Ezzel szemben az alsó és középfokú oktatást szabályozó kerettanterv olyan alacsony kötelező óraszámokat jelöl meg, amellyel a cél nem érthető el. (Hogy ne a levegőbe beszéljek, a cél kb. a néha dicsért, néha szidott ECDL vizsgához kapcsolódó tudásszint lehet.) A lehetőséget elmulasztjuk, pedig véleményem szerint a minden állampolgárra kiterjedő általános célú képzés leggazdaságosabban az általános és középiskolai oktatásban az életkori sajátosságok figyelembe vételével valósítható meg. Mi a véleménye erről?

- Egyetértek, az Oktatási Minisztérium dolgozik az informatikai oktatás megújításán - mind a közép, mind a felsőoktatás szintjén. Ebben a kormánybiztosság is közreműködik.

(István44): - Várható -e az idén a digitális aláírás elfogadása a törvényhozásban? Egyáltalán szándékoznak -e beterjeszteni az idén? Javasolom Önnek egy - inkább brainstorming mint panaszláda jellegű - weblap fenntartását.

- Legalább egy éve gyűjtötték a törvényhez a véleményeket, lassan kodifikációs fázisba jut a jogszabály.

(dzsingisz1): - Az elmúlt hetekben, hónapokban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy Tetra-val vagy Tetrapol-lal fogják-e megoldani a készenléti szervek kommunikációját, ha született már döntés, akkor ki (AH vagy más) fogja csinálni és mikor? stb. Kérem, Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és részletezze kicsit a jelenleg tudható és látható információkat ezzel kapcsolatban.

- Folyamatban a készenléti szolgálatok földi mozgó rádiórendszerének beszerzésére vonatkozó tender, előre láthatólag augusztusban folyamatban lesz kiírva.

(Doncike): - Tervben van-e, hogy (mondjuk a bankszektorhoz hasonlóan) az államigazgatásban kötelezové teszik az informatikai rendszerek kockázataink felmérését, kezelését, auditálását?

- Nemcsak terv, de folynak is ilyen felmérések.

(Pupia): - Mennyi idő kell addig, amíg minden ügyemet, amelyhez nem kell személyes jelenlét, a weben keresztül tudom elintézni? Mikor lesz a személyi igazolványomban egy chip, amelyiket akár a PC-mbe dugható chip olvasóba is (ma 5000Ft) bedughatok, ha digitálisan alá akarok írni egy dokumentumot, amit az államigazgatás is elfogad? (BTW nem lenne jobb inkább pecsétnek hívni?)

- Amint megkapod a finn állampolgárságot :-)))

(borewmy): - Mi a véleménye arról a napokban megjelent adatról, hogy az elmúlt évben (az Önök erőfeszítései ellenére) gyakorlatilag nem növekedett az Internetet használók száma Magyarországon? Terveznek-e konkrét lépéseket a belátható jövöben, (még ebben a ciklusban), hogy ez ne így legyen?

- Tárgyalásban vagyunk a távközlési szolgáltatókkal és az ISP-kel olcsóbb Internet-elérés ügyében. Reményeink szerint ősztől biztató fejlemények várhatók.

(csgulyas): - Jelenleg Kanadában, Vancouverben élek, számomra elég jól érzékelhető a különbség a két oktatási rendszer között. A kisiskolások itt első osztálytól kezdve, heti legalább 1 órában tanulják a számítógép használatát. Számomra nem meglepően, a kisdiákok remekül kezelik a gépet, és komoly kutatói munkát is végeznek a könyvtár és az Internet segítségével. Úgy vélem, a magyar informatikai oktatásnak is ezt a modell kellene követni. Várható-e Magyarországon a közeljövőben, hogy az iskolások hozzáférnek az Internethez (nem méregdrága MATÁV számlával a suli kasszában) és értelmes kutató munkára használják?

- Egyetértek abban, amit leírtál. A kérdésre pedig a válaszom: dolgozunk, hogy olcsóbb legyen az internet, mindenki számára.

(Dorozs2): - Miként látja megvalósíthatónak az informatikai kultúra terjesztését? Feltételezve, hogy ennek legszélesebb rétegeket érintő formáját, a közoktatást ideértjük, miként harmonizál ez az elképzelés a kerettanterv szándékaival? Miként véli feloldhatónak azt a Janus-arcuságot, miszerint egyfelől kormányzati koncepció az (informatika) oktatás fejlesztése, az informatikai kultúra terjesztése, másfelől a _kötelező_ kerettantervi óraszámok egyértelműen és vészesen csökkentik az informatika megtanítására (nem használtatására!) fordítható időt.

- Nem kívánok a kérdés elől kitérni, de a kerettanterv témája alapvetően az Oktatási Minisztériumé, amelybe szakmai vonalon mi is bekapcsolódunk. Természetesen nekünk sem célunk az informatikai oktatás óraszámának csökkentése, ezért a kormányzaton belül folyamatosan koordinálunk. Remélhetőleg, eredménnyel.

(magyar tarka nagy barom): - A Törzsasztalon jelenlévő emberek magánemberként, civil szervezetek tisztségviselőiként vagy tagjaiként, vagy gazdasági szervezetek vezetőiként miben segíthetnek Önnek?

- Az információs társadalom kialakítása mindannyiunk feladata, a kormánybiztosság szerepe a koordinálás. A kérdés gyakorlatilag fordított: mi miben tudunk segíteni az egyes embereknek, szervezeteknek, hogy kialakítsák, s majd magukévá tudják tenni az információs társadalom szogáltatásait, s hozzá tudjanak járulni Magyarország versenyképességének növekedéséhez.

(joy): - Töröljék el a számítástechnikai alapkészülékek, programok, tankönyvek vámját, áfáját. Első lépcsőben az iskolai beszerzéseknél, majd a házi gépeknél.

- Ez a szingapúri egyezményhez való csatlakozás, folyamatban van.

- Tiltsák meg a többszörös közvetítői kereskedelmet az oktatási beszerzéseknél!

- Ez közbeszerzési kérdés - nem a kormánybiztosság hatásköre.

- Legyen áfa-mentes az Internet használat, és találják meg végre a monopolhelyzetek megszüntetésének módját, vagy olyan konstrukciókat, hogy a jelentős mennyiségi növekedés legyen célja az Internet-szolgáltatóknak! LSD: bunkofónia elképesztő méretű növekedése, árainak valóban jelentős csökkenése, míg a kábeles folyamatosan emelt az inflációra hivatkozva!

- Megfontolandó az internethasználat áfa-mentessége, a többi kérdésére az egységes hírközlési törvény ad választ, mely liberalizálja a távközlési piacot.

(Bob): - Körülbelül egy hónapja röppent fel a hír, miszerint a munkáltatók egy skandináv modell alapján állami támogatással és részletfizetési kedvezményekkel személyi számítógépekhez tudnák juttatni munkavállalóikat. Él még elképzeléseikben ez a rendszer, vagy már meghaladta a kormányzati gondolkodás?

- Meghaladta :-)

(Furgeujjak): - A mai Internetes társadalom megkíván egy új munkakört: rendszergazda (hogy a többiről ne is beszéljek pl: webmester, stb.) mikor lesz ennek (ezeknek) a szakmáknak OKJ száma? Mikor ismeri el az állam, hivatalosan is ezeket a szakmákat???

- Léteznek már ilyen szakmák, s természetesen van OKJ számuk. Egyébként az ECDL vizsgák alól a 1994 után ilyen OKJ szám alatt szerzett szakmák mentesítenek. lásd: www.njszt..hu Az ECDL Európailag elismert vizsga.

(tudorapo): - Foglalkozott e valaha magyar kormányhivatal a szabad szoftverek használatának gondolatával?

- Igen, a Fidesz informatikai bizottságának javaslatára éppen foglalkozik vele.

(dejo): - Gondoltak-e már arra, hogy a számítástechnikában a szoftver költséget, szabad szoftverek felhasználásával lényegesen lehetne csökkenteni. Esetleg egy magyar, vagy magyarított Linux-disztribúció megteremtésével is. A magyar Linuxos közösség már dolgozik több területen a magyarításon, ezeket a munkákat is fel lehetne használni, illetve bevonni a fejlesztésbe.

- Nem vagyok benne, hogy a magyar Linux-disztribucio megteremtése kormányzati feladat :-)

(hmaps): - Mi a magyar álláspont az unióban nagy visszhangot kavart Echelon lehallgató-rendszerrel kapcsolatban. Tudtommal nem csak az Echelon létezik, hanem más országok is rendelkeznek hasonlókkal. Magyarországnak van (hülye kérdés)?

- Tudtommal Magyarországnak nincs ehhez hasonló rendszere.

(hmaps): - Miért érdeke a multiknak, hogy itthon fizessék a közterheket, amikor ez más országokban előnyösebb számukra?

- Azért, mert megpróbáljuk itthon előnyösebbé tenni. Ez az állami szerepvállalás lényege.

- Mivel tudja a magyar informatikai szakma az Ön tevékenységét segíteni?

- Ezt már említettem: a kérdés fordított. :-)

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!