Börtönnel sújtják Virginiában a spamküldőket

Az új jogszabálynak köszönhetően súlyos büntetésre számíthat, aki kéretlen leveleket küldözget Virginia államban, vagy Virginia állambéli címekre, írta a New York Times. Nem csoda, hogy Virginia vezetett be először ilyen szabályozást, ugyanis az államban található számos nagy internetszolgáltató központja, így a legnagyobbé, az America Online-é is.

A törvény bünteti a feladó címének meghamisítását és azt is, ha megtévesztés céljából idegen számítógépen keresztül küldenek reklámlevelet. Akiről bebizonyosodik, hogy egy nap több mint 10 ezer ilyen levelet küldött el, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel, valamint a reklámokból származó bevétele és számítógépes eszközei elkobzásával sújtható.

Virginia kormányzója, Mark R. Warner szerint a törvénynek jelentős pozitív hatása lesz majd, hiszen a teljes internetforgalom fele átmegy az államon. Egyes jogi szakértők azonban nem annyira biztosak ebben, szerintük nem valószínű, hogy a többi állam együtt fog működni Virginiával a spammerek elfogásában.

Az emailek fele reklám

Felmérések szerint a kéretlen reklámlevelek a világ emailforgalmának csaknem felét teszik ki. Az amerikai kereskedelmi felügyelet (Federal Trade Commission, FTC) legújabb felmérése szerint a spamek kétharmadánál van hamis feladó vagy félrevezető tárgy feltüntetve, emellett 96 százalékuknál találtak hamis vagy félrevezető információkat. Eddig már több mint két tucat amerikai állam vezetett be spamellenes törvényeket, de az alacsony büntetési tételek eddig nem igazán riasztották el a reklámozókat.

Az első ilyen törvényt Nevadában fogadták el még 1997-ben, ez még csak arra kötelezte a hirdetőket, hogy töröljék címlistájukból azokat, akik ezt kérik. Washingtonban már több pert is indítottak azon törvények alapján, melyek tiltják hamisított feladójú vagy tárgyú levelek küldését az állam lakosainak.

Némelyik államban, például Kaliforniában megkövetelik, hogy a reklámlevelek tárgysorában szerepeljen az ADV rövidítés (mint advertisement, azaz hirdetés). Egyes jogszabályok lehetővé teszik, hogy a jelöletlen levelek címzettjei kártérítésért perelhessenek.

Előreláthatólag a jövő héten kerül az amerikai képviselőház elé az a törvényjavaslat is, mely megtiltaná az automatikus emailcímgyűjtést, és amelynek révén létre lehetne hozni egy olyan listát, amin azok szerepelnek, akik nem kívánnak reklámleveleket kapni. A törvényjavaslat emellett előírná az ADV rövidítés szerepeltetését minden levél címsorában, így emailfilterekkel bárki könnyen kiszűrhetné a nem kívánt leveleket, írta az InformationWeek.com. E hónapban már előterjesztettek egy hasonló javaslatot, ez a feladó címének valódiságát követelte volna meg. Hétfőn a Yahoo, az AOL és a Microsoft is létrehozott egy spamellenes szövetséget.

Ősi spam

Bár sokan úgy vélik, hogy a spam a kilencvenes évek derekán terjedt el, Brad Templeton, a ClariNet alapítója (az 1989-ben alapított ClariNet volt a világ első dotkom cége, és adta ki az első online újságot) úgy véli, hogy a reklámlevelek története jóval előbbre nyúlik vissza. Templeton előásott egy 1978. május 3-i levelet (a feladás dátuma valójában május elseje, de valami oknál fogva csak két nap múlva érkezett meg), valószínűleg ez a legkorábbi ismert spam. A mai internet ősén, az ARPANET-en körbeküldött levélben a Digital Equipment Corporation (DEC) számítógépgyártó cég egyik ügynöke, Gary Thuerk hirdette az új DEC-20-as számítógépet. Az akkori piacvezető DEC-t egyébként később felvásárolta a Compaq, a cég ma a HP egyik részlege.

A levél azonnal nagy tiltakozást váltott ki a felhasználók körében, ráadásul abban az időben az ARPANET-nek szabályzata is volt, ami kizárólag a kutatási és oktatási célú felhasználását engedélyezte a hálózatnak. A ügy odáig fajult, hogy az ARPANET-et üzemeltető DCA felhívta Thuerk főnökét a levél miatt. A szabályok ilyen megsértése az internet tömegessé válásáig nem is fordult elő többé. Az első, már spamnek nevezett reklámlevél 1993. március 31-én bukkant fel a Usenet hálózatán.