Nagy az érdeklődés a digitális aláírás iránt

A szakmai eszmecsere aktualitását a többi közt az is adta, hogy szinte a konferenciával egy időben kerül az Országgyűlés következő plenáris ülése elé az e-szignóval kapcsolatos törvényjavaslat. Ha a jogszabályt elfogadják, Magyarország az informatikában élenjáró országok közé emelkedik. A tapasztalatok szerint egyébként a digitális aláírás iránt a legnagyobb érdeklődést a pénzügyi, távközlési, az IT, illetve a közigazgatás mutatja.

E-szignó törvény májusban Terv szerint halad az elektronikus aláírásról szóló törvény előkészítő munkája. A május 3-i ülésen az informatikai bizottság nyolc módosító indítványt fogadott el, és további három benyújtott módosítástervezetet támogatott. A mostani módosítások jobbára csak pontosították a törvény szövegét, lényeges tartalmi változásokat nem okoznak. Várhatóan még májusban a Parlament elé kerülhet a törvényjavaslat, mely megteremtené az elektronikus üzletkötések jogi hátterét.

Az E-szignó-Elektronikus közigazgatás konferenciára közel kétszázan regisztráltatták magukat. A kétnapos rendezvényen harmincnál több előadást és prezentációt tartottak. A konferencián előadások hangzottak el az e-szignó szabályozásának nemzetközi tapasztalatairól, a kormányzati portál kialakításával kapcsolatos elképzelésekről, valamint arról, hogy az önkormányzatok milyen európai uniós forrásokat használhatnak fel informatikai fejlesztéseikhez.

Az önkormányzatok, minisztériumok, valamint a szakma hazai és külföldi képviselőinek részvételével zajló tanácskozáson az előadásokból kiderült: a jogszabály elfogadásával Magyarországnak az informatikában élenjáró országokkal szinte egyidejűleg lesz törvénye az elektronikus aláírásról, ami egyebek között lehetővé teszi az úgynevezett egymonitoros, időkímélő ügyintézést is. Dávid Ibolya megnyitó beszédében hangsúlyozta: ha közigazgatásunk elektronizálása nem a megfelelő ütemben fejlődik, az akár az unióhoz való informatikai csatlakozásunk kritikus kérdésévé is válhat, hiszen az EU ajánlásai 2001 végét jelölik meg e kérdés törvényi szabályozásaként. Az elektronikus aláírást szabályozó törvénynek különben nemcsak a megalkotása, hanem az érvényre juttatása is rendkívül fontos, s a jogszabályok betartása, betartatása lesz az e-szignó törvény igazi próbája.

Az Országgyűlésben általános vitára bocsátott törvényjavaslat szerint a jogszabály csak a végrehajtási rendelet megjelenését követő 60. nappal lép hatályba, ami az átlagoshoz képest hosszú idő ugyan, de akceptálható, mivel a törvény ténylegesen nem kötelességeket, hanem lehetőségeket jelent.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter

Az igazságügyi miniszter szerint az e-szignó bevezetése, elterjesztése teljesen új dimenziókat nyithat meg a gazdasági élet és a közszféra szereplői számára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományos "kék tollas" aláírás mellett még sokáig együtt kell élnie az elektronikus kézjegynek. A politikus úgy fogalmazott: ha sikerül az embereknek új alkotási teret, kedvet és lehetőségeket teremteni, akkor már elértük a célunkat az elektronikus aláírás bevezetésével.

Az igazságügy-miniszter, mint a konferencia fővédnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a digitális aláírás nem válhat egy kiváltságos réteg előjogává, mert az szélesítheti az info-szakadékot a társadalomban, s elzárással fenyegeti az ún. info-csapot. Nem akarunk info-proletariátust!- jelentette ki a politikus asszony.

Még számos további kérdéses pont található az e-szignó témakörében. Az egyik legfontosabb megoldandó feladat az elektronikus aláírást minősítetten hitelesítő szolgáltató vagy szolgáltatók problematikája, hiszen még nem dőlt el, hány ilyen szolgáltató végez majd minősített hitelesítést, és ezek közül akad-e állami többségű vállalkozás.

A témakör fontosságát jól mutatja az uniós hozzáállás. Stefanos Gouvras, az EU információs társadalom főigazgatóságának munkatársa az eEuropa projektet bemutatva elmondta: az unió az utóbbi években 200 millió eurót költött informatikai fejlesztésekre. A főhivatalnok kifejtette, hogy a 2010-es évre jósolt közös európai kormányzat - a tervek szerint - alapvetően online, tehát papírmentes szervezet lesz.