Másfél évtizede sincs hátra a sarki jégsapkának amerikai tudósok szerint. A jégtakaró földünk hűtőrendszereként is működik, és ha elfogy, az csak gyorsítja a további felmelegedést.
Sokkal gyorsabban olvad a jég az Északi-sarki tengereken, mint azt az eddigi szimulációk alapján a tudósok várták. Ted Scambos, a coloradoi National Snow and Ice Data Center kutatója és csapata az elmúlt ötven év hajókról, műholdakról és repülőgépekről gyűjtött adatait elemezve arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés miatt a jég mintegy háromszor gyorsabban fogy az északi tengereken, mint ahogy az eddigi számítógépes modellekben számoltak.
Gyilkos szén-dioxid
Az Arktiszon a késő nyári jégtakaró évente 7-8 százalékkal csökken. "Az Északi-sark felé áramló meleg víz és az enyhe levegő szabályosan kiirtja a tengeri jeget" - áll a kutatócsoport tanulmányában, ami a levegő növekvő szén-dioxid tartalmát tartja a jeget fenyegető első számú veszélynek. Az eddigi kutatások 2040 és 2080 közé jósolták a jégsapka eltűnését, míg a mostani prognózis minden eddiginél elkeserítőbb: 2020 nyarára várja a jégtakaró végleges elolvadását.
Pozitív visszacsatolás
A jégtakaró zsugorodása tovább gyorsítja a felmelegedést. Földünk hőháztartásában a jégsapkák fontos szerepet töltenek be, mivel nagyrészt visszasugározzák a világűrbe a beérkező napfényt, ezzel alacsonyan tartva a hőmérsékletet. A tengervíz képtelen ezt a hűtő funkciót betölteni, hiszen elnyeli a napsugarakat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
