Csajozás mobilspammel

A bluetooth rádiós technológiát eredetileg azért fejlesztették ki, hogy a mobiltelefonok, kéziszámítógépek és egyéb hordozható eszközök könnyen összekapcsolhatóak legyenek egymással, illetve az otthoni számítógéppel. A leleményes felhasználók azonban gyorsan rájöttek, hogy a bluetooth ismerkedésre is használható: egyszerűen meg kell keresni közelben található készülékeket, és üzeneteket kell küldeni rájuk.

A bluetooth hatótávolsága körülbelül tíz méter, és általában egy gombnyomással megtalálhatóak azok az eszközök, amelyeken - szándékosan vagy véletlenül - engedélyezve van az elérés. Sajnos gyenge vételi viszony esetén 5-10 másodpercig tart a keresés, ezért könnyen elképzelhető, hogy a potenciális áldozatok idejekorán meglépnek a helyszínről. Ha mégis maradnak, akkor nehezen tudják megakadályozni az üzenetek érkezését.

A SonyEricsson telefonokkal foglalkozó Esato.com weboldal fórumain jelent meg először a bluejacking ötlete; a kifejezés egyébként a bluetooth és a hijacking szavak keveréke. Azóta megjelent egy tanácsadó oldal is, a BluejackQ.com, amelyen bárki megismerkedhet a jelenséggel és annak alapelveivel.

Üzenet az ismeretlenből

A bluejackeléshez először létre kell hozni a mobilban egy új névjegyet, amelyben a személyes adatok helyére az üzenet kerül. Ezeket az elektronikus névjegyeket a legtöbb készüléken továbbküldhetőek, és a bekapcsolt bluetooth esetén a fogadásuk automatikus. A feladót szinte lehetetlen kideríteni, ugyanis az üzenet csak a készülék előre beállított nevét tartalmazza; a gyári beállítás általában a készülék típusa.

A BluejackQ.com oldal szerint elsősorban forgalmas helyeken, például vasútállomásokon, repülőtereken, kocsmákban, éttermekben és bevásárlóközpontokban érdemes próbálkozni. Mi a Lurdy bevásárlóközpont hatalmas mozijában, a Mátrix - Forradalmak bemutatóján találtuk meg első célpontunkat, aki valószínűleg Nokia 6310-es készülékkel rendelkezik.

Tilos a spam

A bluetooth kapcsolaton keresztül való spamküldés ugyanúgy tilos, mint az emailes reklámlevelek küldése, mondta el lapunknak Gulyás Csaba, az Adatvédelmi Biztosi Hivatalának főtanácsosa. Elmondása szerint Magyarországon csak annak lehet reklámlevelet küldeni, aki kéri.