További Mobil cikkek
Most csupán egyetlen cég, a Magyar Telekom tud négyféle szolgáltatást – internetelérést, vezetékes- és mobiltelefonálást, valamint tévészolgáltatást nyújtani az ügyfeleinek. Az Invitel is felkészült arra, hogy nagy riválisával mind a négy piacon megmérkőzzön, tévéje már van, de a mobil még hiányzik a kínálatából. „Látunk olyan feltételrendszert, amellyel egy új frekvenciahasználati licenc kiadását követően a negyedik mobilszolgáltató működni tud, és belátható időn belül piaci részesedést szerez” - mondta el az Indexnek Zsembery György, az Invitel marketingigazgatója.
„Ennek egy része, hogy meg lehessen osztani az adótornyokat, és a szabályozó hatóság előírja az országos roaming engedélyezését.” Emlékezetes, hogy a Vodafone-nak eleinte nem volt saját hálózata, de ügyfelei a Pannon és a T-Mobile hálózatán roamingolva tudtak telefonálni. Zsemberi György szerint az Invitel, amely jelenleg egymillió háztartást elér, jelentős műszaki erőforrással rendelkezik és stabil a pénzügyi helyzete, meg tudna jelenni a magyar mobilpiacon.
Az MVNO
A virtuális szolgáltató (MVNO, azaz mobile virtual network operator) úgy kínál mobilszolgáltatást az ügyfeleinek, hogy nem rendelkezik saját frekvenciával, tehát nincs rádiós hálózata, bázisállomásai, tornyai, ezeket mind valamelyik mobilszolgáltatótól bérli. Az MVNO többféle üzleti modell szerint működhet, egyesek alacsony árakkal és átlátható díjstruktúrával próbálnak sok előfizetőt szerezni, más cégek a mobilszolgáltatást valamilyen márkához (ruha, üdítő) kapcsolják.
Fapados járat
Jelentős érdeklődőnek tűnik a Telekom 4 is, a cég körülbelül egy éve próbálja elérni, hogy valamelyik magyar mobilcég hálózatán virtuális mobilszolgáltatást indítson. Ugyanakkor egy esetleg meghirdetett negyedik mobilszolgáltatói licenc iránt is érdeklődik. „Ha lesz negyedik licenc, akkor indulunk érte, de valószínűleg nem egyedül” - mondta el az Indexnek Neuman Péter, a cég vezérigazgatója. Őket a gsm-, az umts- és a wimax- technológia egyaránt érdekli. Az utóbbi a wifi nagy testvéreként ismert, mivel a wimax akár több kilométeres körzetben is szélessávú lefedettséget tud biztosítani.
Neuman Péter elmondta, hogy az új szereplők megjelenéséhez teljesíthető feltételekre van szükség. Például nem biztos, hogy ma ugyanannyi pénzt kell elkérni egy frekvencialicencért, mint amennyit az első belépők fizettek több mint egy évtizeddel ezelőtt. Védeni kell a befektetőket, hogy piacra tudjanak lépni, mondta Neumann, és szerinte is elengedhetetlen a nemzeti roaming előírása.
Virtuális szolgáltatóként a Telekom 4 a legolcsóbb és legegyszerűbb szolgáltatást kínálja majd azoknak a potenciális felhasználóknak, akik a legköltségérzékenyebbek, és kevésbé érdeklődnek a fejlettebb technológiák iránt, mondta az MTI-nek Neuman Péter.
Alacsonyabb frekvencián
A telekomóriások mellett kisebb társaságok is érdeklődnek a mobiltelefónia iránt, ilyen például az Externet netszolgáltató, amely nemrég felvásárlásokkal negyvenezer főre növelte az előfizetői bázisát, és középtávú célja az ügyfélszám megduplázása. Pórffy András elnök-vezérigazgató szerint jót tenne a mobilpiacnak a három "bebetonozott" operátor mellett új szereplő megjelenése. „Az adsl-piac példáján jól látszik, hogy az alternatívok megjelenése élénk versenyt, és jelentős áresést eredményezett, a kezdeti tízezer forintos havidíj a töredékére csökkent" - mondta Pórffy András. Az Externet szándékában áll a mobilpiacon is megjelenni akár virtuális, akár frekvenciával rendelkező szolgáltatóként. Utóbbi célra szóba jöhet a 450 Mhz frekvenciasáv is, mely két tucat bázisállomással akár az ország legeldugottabb pontjaira is eljuttathatja a szélessávot.
Nem félnek a farkastól
A három magyar mobilcég a status quo mellett érvel, a T-Mobile, a Vodafone és a Pannon is azt hangsúlyozta, hogy a mobil előfizetések száma alapján telített a piac. "A negyedik lincenc megpályáztatására a jelenlegi helyzet nem kedvezőbb a 2004-esnél, amikor nem talált vevőre a szóban forgó frekvenciacsomag, sőt azóta jelentősen nőtt a lakossági penetráció" - mondta az Indexnek Drozdy Győző, a Pannon vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Nem véletlen, hogy életképes, a meglévő szolgáltatóknak is kedvező üzleti tervvel rendelkező MVNO eddig nem jelent meg a magyar piacon, vélekednek a mobilcégek. Nyugat-Európában az elmúlt négy évben százötven MVNO indult, de egy nemzetközi kutatás szerint a virtuális szolgáltatók 40 százaléka megy tönkre, 10 százalékuk pedig az üzleti tervet jelentősen alulteljesíti. Drozdy Győző szerinte sok esetben a kudarc oka az volt, hogy az MVNO-k egyetlen ponton újítottak: alacsonyabb áron adták a szolgáltatást.
"Forradalmi ötletek hiányában kevés az üzleti racionalitása további résztvevők megjelenésének, és különösen igaz ez olyan jelentkezők esetére, akik a hálózatépítés tetemes költségeit is fel kívánják vállalni." - írta a Vodafone sajtóosztálya. Szerintük a magas mobilpenetráció és az alacsony hazai kiskereskedelmi árak mellett nincs könnyű dolga annak, aki most kíván belépni a piacra.
"Egy új virtuális mobilszolgáltató a három, erős márkával jelen lévő hazai mobilcég mellé akkor zárkózhat fel, ha jelentős befektetéssel vonzó brandet épít, azonban a más iparágban sikeres márka nem feltétlen eredményes a mobilpiacon." - mondta Winkler János, a T-Mobile vezetője. Szerinte a verseny fő terepe a szélessávú mobilinternet lesz, ennek a további fejlődéséhez hatékonyabb spektrumgazdálkodásra van szükség, és inkább azt kellene újragondolni, hogy a rendelkezésre álló szabad frekvenciák elosztása hogyan szolgálhatja jobban az információs társadalom érdekeit.
A T-Mobile sok olyan problémát lát, amire a MVNO-knak jó megoldást kell találniuk. Gondot okozhat a célcsoport azonosítása, az MVNO számára valóban fontos ügyfélkör meghatározása. Emellett a virtuális mobilszolgáltatóknál hátrányként jelentkezik, hogy a hálózatot üzemeltető társaság újdonságai, szolgáltatásai, új alkalmazásai az MVNO és ügyfelei számára csak később érhetők el, így az innováció sem jelent versenyelőnyt.
Látható, hogy sokan szeretnének részesedést a mobilcégek profitjából, de azt nem könnyű megszerezni. A startpisztoly a hírközlési hatóság kezében van, nemsokára kiderül, hogy meghúzza-e a ravaszt - azaz, hogy kiírják-e a páylázatot a negyedik frekvenciára ésvagy elősegítik-e a virtuális szolgáltatók piacra lépését.