MP3 a hifitoronyban

A hifisták nem valószínű, hogy felkapják a fejüket a Terratec neve hallatán, de a számítógépesek jó része elismerôen bólint: a német cég elôször remek hangkártyákkal vétette észre magát a félprofi-, majd a konzumerpiacon, asztali zeneberendezéssel viszont még nem jelentkeztek ezidáig. Az M3PO csomagolása is ezt tükrözi - a hagyományos hificuccok puritán kartondobozaival ellentétben fekete-domináns Terratec-dizájndobozba bújtatták a gépet megalkotói. Maga a berendezés ezüst színű, megjelenése a komoly, high-end hifikre hajaz, ami tulképpen elfogadható törekvés, ha az árviszonyokra gondolunk; az M3PO 120 ezer forint plusz áfás ára abszolút konform ezzel a kategóriával.

Nézzük, mit tud ôkelme mindezért nyújtani. Rendelkezik elôször is egy CD- olvasóval, amely természetesen lejátszik bármilyen hagyományos CD-t is, valamint értelmezi és lejátssza a szokványos (ISO- akárhányas) CD-ROM lemezeken tárolt mp3- fájlokat. Mindezen felül helyet biztosít egy darab IDE-szabványú hard diszk számára is, amelyre fel lehet hordani tetszés szerinti mennyiségű mp3-zenét CD- krôl, miután az eredeti CD-t a zene meghallgatásához már be sem kell helyezni. A kimeneti formátum a hifigépeken már megszokott RCA- csatlakozópár; a számítógépen mp3-makkal teleírt CD-ROM-ok rendszerbe állításához tehát minden adott.

Az M3PO kezelése alig bonyolultabb, mint egy közönséges CD-játszóé: az elôlapon található végtelenített tárcsa értelemszerűen kínálja hol a keresést, hol az ugrást a számok között, megnyomása pedig a kiválasztást. Négysoros kijelzô segíti az alkönyvtárakban való kutakodást, és ha az éppen aktuális fájl mérete túlnyúlik a kijelzô 20 karakteres szélességén, a felirat diszkrét oda- visszairányú scrollozásba kezd. A gép három fájformátumról vesz tudomást, ha megetetjük CD-ROM-mal: az értelemszerű .mp3 mellett felismeri az alkönyvtárakat (és navigálni is enged bennük fel-le, természetesen), és playlisteket is értelmezni tud, ami ritka hasznos tulajdonság - egy 10 óránál is több zenét tartalmazó CD kötelezô abc-sorrendben való végighallgatása embert próbáló feladat lenne.

A doboz belseje is tartalmaz meglepetést: odabenn kiderül ugyanis, hogy az M3PO CD- je egy közönséges IDE-s Asus-meghajtó, amelynek a CD Audio-kimenetérôl ugyanolyan tyúkbélen jön le az audió CD- krôl lejátszott jel, mint a számítógépben (nesze neked, audiofil dizájn...). A készülék maradék elektronikája - az mp3- dekódolásért felelôs részek - egy kisebb hangkártyával megegyezô méretu lapra vannak összeszerelve. Azoknak, akik arra gyanakodtak, hogy egy lebutított PC van a dolog mélyén, csalódniuk kell: egyetlen PC-szeru chip sincs a kártyán... A gép mechanikai megvalósítása során viszont különösen ügyeltek a zajviszonyok redukálására, és ezt hallani is, a szokásos surrogó CD-meghajtó és kattogó hard diszk-zajokból nem sok szurôdik ki a doboz belsejébôl. A CD-meghajtón még jelen lévô szabványos digitális hangkimenet viszont érthetetlen módon nem jelenik meg a készülék hátlapján, akinek módja (és persze szüksége) van rá, szerintem vegye a fáradságot, és húzza ki odáig...

A készüléket a szokásos hifi-környezetnél valamivel jobb körülmények között, hangstúdióban próbáltuk ki, Genelec 1031- es aktív hangszórókkal, ennek párjáért a hatszámjegyű tartomány felsô részét kell forintban fizetni, de ezért a pénzért tényleg kb. azt a hangzást adja, amit vár az ember egy jobb hangszórótól. Az M3PO-t zenei CD-kkel és mp3 CD-ROM-okkal is meghallgattuk, hiszen lejátszásuk más-más elektronikán keresztül történik. Az audiólemezeket az Asus CD-ROM saját rendszerén belül, a saját D/A konvertereivel játssza le - ettôl ugye sokat nem várunk, ezt viszont biztosan hozza a gép. Gyors A/B tesztet futtattunk le az M3PO és egy viszonylag jó, de már kb. 5 éves, bitstream-technológiás Philips-lejátszó, a CD930 között, a versenyt rendre egyértelmuen a Philips nyerte, de, meg kell mondani, nüansznyi különbségekkel, tehát a Terratec gépe végülis bôven befér a home-mezônybe. Az mp3-tesztek eredménye viszont egészen kiváló lett, ami persze nem azt jelenti, hogy lehengerlôen élethuen szólaltak meg a dolgok, hanem inkább azt, hogy ezen a készüléken remekül kijönnek a különbségek: elôször a tömörítési bitráta, utána pedig az alkalmazott mp3- kódolószoftver érezteti jótékony vagy kevésbé jótékony hatását az egyes zenék esetében. Ebbôl a szempontból az M3PO-ból akár referenciakészülék is lehet - a gép igen kegyetlenül hozza ki a kódolás hibáit. 128 kb/sec-on a hangzás többnyire még mosott, 192-n viszont már találkoztunk egészen remeknek mondható felvételekkel. Másrészrôl, még a 256 kb/sec sem mondható biztonságosnak minden esetben, kódolószoftver és zene függvénye a dolog, akusztikus szólódaraboknál sajnos nincs az a szoftver, ami kimentené a térérzetet a tömörítés utáni állapotba...

Összegezve, az M3PO meglehetôsen addiktív jószág, kipróbálás után nagyon nehéz lehet lemondani róla - nekem nem is sikerült, úgyhogy most van egy eladó audió CD-játszóm, akit esetleg érdekel...