Aliz
6 °C
14 °C

Japán sakk és az agy titkai

-1.11.30. 00:00
Amióta az IBM Mélykék számítógépe 1997-ben megverte a világbajnok Garri Kaszparovot, egyre több tanulmány lát napvilágot sakk és emberi agyműködés, sakk és mesterséges intelligencia párhuzamairól. A speciális japán változat, a sógi kapcsán szintén megindultak a játékosok agytevékenységére összpontosító kutatások.
A sógi iránt azért is fokozott az érdeklődés, mert valószínűleg ez az egyetlen olyan sakktípus, amelyben a Homo sapienset még hosszú ideig nem győzik le a számítógépek.

Sógi-történelem

A játékot ugyan japán sakknak hívják, ám az eredetitől és a nyugati világban ismerttől leginkább ez a változat tér el.

Mindkettőnek az indiai csaturanga az őse, ami nyugat felé hódítva, a mi játékunkká fejlődött, északi irányban viszont – kínai közvetítéssel, legkésőbb a XVI. századig –, a távol-keleti szigetországba már egy teljesen megváltozott variáns jutott el, és vert gyökeret. Szabályainak kialakulását döntő módon meghatározták a korabeli Japán társadalompolitikai viszonyai, az állandósult belháborúk.


„Ennek köszönhetően a sógiban van egy nagyon nagy eltérés a többi sakkhoz képest, és ez az úgynevezett visszatevés-szabály, amely egészen megváltoztatja a játék jellegét” – olvassuk a Wikipédiában. „A visszatevéses szabály ahhoz hasonlít, mint amikor Japánban az ellenséges ház elfogott zsoldosait a fogva-tartó ház bevethette a csatában. A valós történelemben a zsoldosok sokszor ezt választották a halál helyett. Az így átállt hűségét az biztosította, hogy családtagjaikat túszként fogva tartották.”

Az évszázadok során – a táblamérettől és a kiegészítő bábuk számától függően – különböző sógi-változatok alakultak ki. Minél nagyobb a tábla, annál inkább tűnik háborús játéknak. De létezik olyan variáns is, melyben kettő helyett négyen mérkőznek meg.

Szabályok, taktikák

A legismertebbnél – a hivatalosnál – a tábla mérete 9x9-es, a vonalakat arab számokkal, a sorokat számoknak megfelelő kínai írásjelekkel jelölik. A bábuk több-kevesebb hasonlóságot mutatnak a nyugati sakkal, de vannak speciálisak is (arany- és ezüsttábornokok, sárkány, stb.), míg a lépésszabályokban szintén bőven akadnak eltérések. A bábuknak nincs színe, irányuk határozza meg, kihez tartoznak. „A lépésszabályokon kívül egy jelentős különbség, hogy az ellenséges térfél utolsó három sorába lépve a legtöbb bábu előléptethető, és így erősebb lesz (új lépéslehetőségeket kapnak).” (Wikipédia) A leütöttek pedig sajátokként tehetők vissza! Ha nem tesszük be, saját oldalunkon gyűjtjük őket, amit ellenfelünknek látnia kell a hosszútávú tervezéshez.

A góra is emlékeztető sógi főként a visszatevéses szabály miatt különbözik a nyugati sakktól, és kíván meg más taktikát. A japán katonai hagyományokból fakadóan harciasabb, agresszívebb. Cél az ellenfél minél előbbi bemattolása. A védekezéssel kevesebbet törődnek – a királyt ugyan igyekeznek elrejteni („borz-védelem”, „hajó-védelem”), de nincs erre vonatkozó külön lépésszabály.

Sógi-agy

A Japán Sógi Szövetség és a Fizikai és Kémiai Kutatóintézet közös terve a hivatásos játékosok agyműködésének vizsgálata. A sógimesterek játszma közbeni gyors döntései, váratlan lépései régóta felkeltették a tudományos közvélemény érdeklődését, s úgy vélik, pontos megfigyelésük sokat segíthet az emberi elme titkainak feltérképezésében.

A sóginak természetesen számítógépes változata is létezik. Miért működik másként a mesterséges intelligencia és az emberi agy, mi a különbség köztük? – teszi fel a kérdést Kurio Yonenga, a Szövetség elnöke.

„Eddig állatok agyán tanulmányoztuk a gondolkodási folyamatokat” – jelentette ki Hitoshi Matsubara (Hakodate Egyetem). „Abban bízunk, hogy a sógi-közösséggel való együttműködés új felfedezésekhez vezet.”

Ősszel egy hivatásos játékos és egy sógi szoftver összecsapása során a humán résztvevő agyát, agyhullámait mágneses rezonanciás képalkotásra alkalmas műszerekkel mérik majd. A legérdekesebb kérdés, hogy elméje milyen speciális tevékenységet végez meccs közben. A kutatók arra ugyancsak választ szeretnének kapni, hogy mennyiben különbözik az amatőrök és a profik agya.

Az eredményeket az agykutatás mellett valószínűleg a pszichológiában, az orvostudományban és a robotikában is hasznosítani fogják.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?