További Net cikkek
A hagyományos email a csigapostát utánozza, a Google új, két évig csiszolt Wave-je viszont paradigmát vált, és az üzeneteket szerveren tárolt, megosztott objektumokként kezeli. A fejlesztők már kipróbálhatják az új platformot, amelyet a tervek szerint még idén kihoz a Google.
Amióta létezik email, naponta kijelenti róla valaki, hogy halott. Az emailt majdnem megölte már az azonnali üzenetküldés, a Skype, a Facebook, a Twitter és a spam, csoda, hogy létezik még egyáltalán. A Google most azzal próbálja megmenteni, hogy újra feltalálja: a cég csütörtökön bemutatta a két éve titokban készülő Wave-et, a „jövő emailjét", amely ha bejön, nemcsak az emailt válthatja fel, de minden mást is a blogoktól a személyes weboldalakon át a kép- és videomegosztókig.
Ilyen volt
Az ambiciózus projekt eredményét egyelőre csak a Google fejlesztői próbálhatják ki, és azért csak ők, mert a cég attól tart, hogy nem tudja megfelelően bevezetni. „Arra számítunk, hogy a Wave-nek óriási hatása lesz, de sok múlik azon, hogy el tudjuk-e magyarázni a felhasználóknak" – mondta Lars Rasmussen, a projekt egyik alapítója a PCWorldnek. – Részben ez az oka, hogy korán kiadjuk a fejlesztőknek."
Az email halála vagy az email jövője
A Wave-et Rasmussen testvérével, Jensszel találta ki még évekkel ezelőtt: miután cégük, a térképszoftverekre szakosodott Where 2 Tech részt vett a Google Maps létrehozásában, a fivérek úgy döntöttek, hogy a kommunikációra koncentrálnak, írja Lars Rasmussen a Google hivatalos blogján. A prototípussal azután álltak elő, hogy ötfős csapatukkal hónapokat töltöttek egy Sydney-i irodába zárva, és most felettébb kíváncsiak rá, mit szól hozzá a világ.
Ilyen lett
„Egy wave [hullám] egyenlő részben beszélgetés és dokumentum, ahol az emberek gazdagon formázott szöveg, fotók, videók, térképek útján kommunikálhatnak és dolgozhatnak együtt" – írja Rasmussen.
A leírás, a kiszivárgott screenshotok és a fejlesztőknek indított blog alapján a Wave filozófiáját tekintve inkább hasonlít információmegosztó közösségi szájtra, erős twitteres, sőt wikis beütéssel, mint csatolmányokkal ellátott, hagyományos emailre. Aki használja, nem üzenetet ír, hanem létrehoz egy wave-et, és ahhoz ad hozzá, illetve oda hív meg másokat. A wave-be mások is beleírhatnak, és a változtatások valós időben látszanak, tehát a böngészőben futó alkalmazás az azonnali üzenetküldést is kiválthatja.
A nyílt fejlesztőfelülete (API) azt jelenti, hogy a Wave-be bárki írhat alkalmazást, a Twitter integrációját például a fejlesztők máris sikeresen megoldották, és egy nyilvánosságra hozott képen pompás, Wave-ben futó sudoku-alkalmazás is látható.
Új metafora
Rasmussen a csütörtöki konferencián így mutatta be az email és a wave közötti különbséget.
Balra a régi modell, jobbra az új. Részlet Rasmussen előadásából
„Az email lényegében a csigapostát utánozza. Az alapmetafora az, hogy az ember ír egy üzenetet, és elküldi egy vagy több címzettnek. Az email-rendszerek – és azt hiszem, a Gmail ezt különösen jól csinálja – képesek arra, hogy beszélgetésekké vagy szálakká fűzzék az egymással összefüggő üzeneteket. Ezzel szemben a Wave a beszélgetés definíciójával indul, amely egyszerűen az üzenetek és a résztvevők pehelysúlyú fastruktúrája. Oda-vissza küldött üzenetek helyett a beszélgetést egy megosztott, szerveren tárolt objektumként képzeljük el. A résztvevők megnyithatják ezt a hullámot, válaszolhatnak rá, majd távozhatnak, és amikor megérkezik a következő felhasználó, megnyithatja ugyanazt a megosztott objektumot, megnézheti a rá adott válaszokat, és hozzáteheti a sajátját."
További részletek az előadásról készült videón:
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
