Meglepően nem rossz a Bing

Összehasonlítottuk a két keresőt, hogy kiderítsük, van-e esélye a Bingnek, hogy belevigye a Google-t egy olyan hosszadalmas, és és nem is feltétlenül tiszta eszközökkel vívott háborúba, mint az Internet Exploreré volt a Netscape ellen, az MSN-é az ICQ-val szemben, vagy az Xboxé a Playstation ellen. Ebben nagy segítségünkre volt a remek bing-vs-google.com oldal, ami a két részre osztott képernyőn párhuzamosan adja egy keresőkifejezésre a kétféle találati listát.

Az oldal első pillantásra azt mutatja meg, hogy a két kereső közül a Google egy picit gyorsabban adja az eredményeket, másodszor pedig azt, hogy ez senkit nem érdekel: a gyakorlatban semmit nem számít, hogy három vagy négy tizedmásodperc alatt kaptuk meg a találati listát. Hasonló a helyzet a találatok mennyiségénél is: a Google kicsit többet ad, de ha valakinek az okoz súlyos lelki törést, hogy a Bing csak 26 millió oldalt ad Jessica Albára keresve, míg a Google 29 milliót, az meg is érdemli. Marad hát a mérleg nyelvének az, hogy melyik oldal mennyire releváns találatokat ad, meg hogy milyen plusz funkciókkal könnyíti meg az egyszeri júzer életét.

Mielőtt bármilyen szinten hozzányúlnánk a Binghez, mindenképpen váltsunk át a magyar verzióról az amerikaira, a magyarban ugyanis érthetetlen módon nem működik egy csomó funkció, és ettől az egész kereső olyan képet mutat magáról, mintha valami 0.1-es béta lenne 1998-ból.

Petőfi, jócsaj, és never say mocskos magyar

Első próbánk természetesen az egoszörf (tegye fel a kezét, aki nem próbált még saját magára rákeresni!): mind a két kereső rám ismer, mindkettő nagyjából ugyanazokkal a névrokonaimmal kever össze, de a Bing összehasonlíthatatlanul viccesebb találatokat ad. Kezdve egy román nyelvű YouTube-videó kommentjeivel, miszerint Never say mocskos magyar, you fucking gipsy, illetve az Imdb-s profiloldalamat, amiről egészen eddig nem is tudtam hogy létezik, és egészen elérzékenyültem tőle.

Az első komoly próbát – Petőfi Sándorra kerestünk rá – tökéletesen vette mindkét kereső, wikipedia-bejegyzések, a Magyar Elektronikus Könyvtár szöveggyűjteménye, egyetemi és irodalmi oldalak jöttek be a találati listákban. A kötelező jócsajpróbára Jessica Albát vetettük be, itt is megkaptuk mindkét oldalról a képgyűjteményeket és rajongói oldalakat (viszont a képtalálatoknál a Bing félmilliója ellenében a Google 3,4 milliót hordott össze). Lássunk egy kicsit keményebb próbát: Kiss József A gnóm című versének első sorát (Gnómok fajtájából való vagyok én) adtuk meg a keresőknek, idézőjelek nélkül, hogy nehezebb legyen. A Bing hat találatot adott, amiből kettő volt valóban a vers, a Google 232-t, de ebből csak négy volt releváns.

Budapesttől a Halong-öbölig

A keresők számára komoly kihívást jelentő teljes mondatban feltett kérdésnél direkt könnyű feladatot adtunk: mi Magyarország fővárosa? A Google rutinból vette az akadályt, bónuszként még egy történelmi összefoglalót is kölcsönzött a Wikipediáról; a Bing szintén kibökte, hogy Budapest a válasz (itt érdemes megfigyelni, hogy a magyar Bing mennyivel gyengébb találatokat ad, mint az amerikai). Végül egy súlyos gyakorlati probléma elé állítottuk a keresőket: a vietnami Halong-öbölben kértünk olcsó szállásokat. Mindkét oldal több ezer ajánlattal halmozott el, a Google-nél viszont a szponzorált linkek hajdúszoboszlói és müncheni szállásajánlatokkal foglalták el a helyet a világ legszebb természeti csodái közé nemrég beszavazott öböl elől. Összességében tehát a Bing találatai egyáltalán nem tűntek gyengébbnek a Google-nél.

Végül a keresést kisegítő szolgáltatások: a Bing hozza a Google alapvető kunsztjait, megvan a találatok országra és nyelvre szűkítése, a képek, videók, hírek közti keresés, az éppen nem elérhető oldalak legutóbbi állapotának előkeresése cahce-ből, a számológép, a pénzváltó, és az éppen beírt szó kiegészítése lehetséges keresőkifejezésekké (igaz, ilyenkor a Google rögtön becslést is ad, hogy melyik kifejezésre mennyi találatot várhatunk).

Viszont a Bing tud olyat, hogy egy városnév+traffic kombinációra az adott város aktuális forgalmi dugóiról mutat képet (egyelőre csak Amerikában), és a reklámok helyett egész használható előnézeti képekkel tölti ki az eredmények mellett üresen maradt jobboldali hasábot. És a keresésünkhöz kapcsolódó népszerű keresőkifejezéseket is jól látható helyre teszi, nem rejti el az oldal alján, mint a Google. Videókeresésben simán jobb a Bing (minden kis előzetes kép a találati listán lejátszik pár másodpercet a videóból ha rámutatunk az egérrel, hangja is van), képkeresésben meg a Google (sokkal többféleképpen lehet szűrni a találatokat, akár domináns színre is).

Nem rosszabb, de nem is elég jó

Szóval tulajdonképpen a Bing nem rosszabb a Google-nél, ami egészen megdöbbentő annak tükrében, hogy milyen szokott lenni az első pár generáció a Microsoft termékeiből. A gond az, hogy nem is jobb, így aki már megszokta a Goolge-t, ott van a böngészőjébe beépítve a keresősávja, nem igazán érezheti szükségét annak, hogy átszokjon.