ActivITy Egerben

Az egybites agyakban némi kavarodást kelt, hogy a "Tervek és tettek: informatika a versenyképesség szolgálatában" kódnévvel ellátott IT-konferencia egy fedél alatt fut a "VI. Magyar Genetikai Kongresszus XIII. Sejt- és Fejlődésbiológiai Napok"-kal. A Hotel Eger & Park előtere, a büfé és a kapcsolódó szakmai kirakodóvásár teli emberrel, lehet találgatni, ki hova tartozik, bár az elvtelen smúzolást megnehezíti, hogy a sejtbiológusok azonosítója csíptetős, míg az informatikusoké nyakba akaszthatós. A két diszciplína harcát a standokon egyértelműen nyeri a genetika: a számítástechnikai szektort képviselő cégek főleg unalmas vírus- és kémszoftverirtókkal, illetve spamszűrőkkel rukkolnak elő, így a közönség irigykedve figyeli a szomszédvár standjain hivalkodó impozáns elektromos agystimulátorokat és a DNS-tisztító kitet.

Acetszulfamid és írástudatlanság

Kár, hogy nem erre jöttünk; különösen mert az IT-szektor szóróajándék-felhozatala siralmas. IT-konferencián műanyag tollat osztogatni egyszerűen snassz. A szakma becsületét a Nexon, Magyarország piacvezető humánügyviteli szolgáltatója menti meg a saját nevére brandelt "lehelletfrissítő" fóliával, aminek összetétele - aszpartam, szacharin, acetszulfamidok, fenilalanin-forrás, E-133 - még a sokat látott fejlődésbiológusokat is csodálkozásra készteti.

A szakma presztízsének helyreállítását a leheletfrissítő fólia után maga az informatikai miniszter, Kovács Kálmán folytatja, a tőle megszokott lendülettel. Nincs könnyű helyzetben. "Jelentős digitális megosztottság" jellemzi az országot, mondja Kovács, és a helyzetet egy ábrával érzékelteti, amelyen hatalmas barna hegy jelképezi a "digitális írástudatlanokat", akik szinte elnyomják az alattuk lila búvópatakként csörgedező szélessávosokat. "Ez a társadalom még generációs szinten sem nevezhető internetező társadalomnak" - állítja a miniszter, legfeljebb "számítógépező társadalomnak". Technokonzervatívak vagyunk, ahelyett, hogy modernek lennénk. Vegyünk hát példát a navahókról.

Szórványnavahók és a globalizáció

Amikor Kovács Kálmán 2001-ben Amerikába látogatott a navahó indiánokhoz, kiderült, hogy ott magyarországnyi területen úgy félmillió navahó tengeti az életét, szerte az Egyesült Államokban viszont további kétszázezer szórványnavahó él. "Hogy tudnak fennmaradni most, hogy jön a globalizáció?" - tette fel annó Kovács Kálmán a kérdést a navahó varázsló fiának, aki nagy álszerényen csak orvosként mutatkozott be, de Kovács átlátott a szitán. "Az utolsó pillanatban jött a globalizáció" - válaszolta a navahó varázsló fia. "Anélkül már nem lennénk". Tanulság? A Kárpát-medence magyarjainak szükségük van az információtechnikai eszközökre, nehogy úgy járjanak, mint ahogy a navahók jártak majdnem. A határon túli magyarság kétszáz intézménye részesül a Közháló program áldásaiban, és száz használhat ingyenes programokat a Tiszta szoftver projekt keretében. "Önmagunkban nem lehetünk regionális tudásközpont" - mondja Kovács, "csak a Kárpát-medencei országokkal összefogva."

Ha viszont ilyen ütemben haladunk, az internet itthon 20-25 év alatt éri el a munkaképes lakosok felét, ami megengedhetetlen, mert lealáznak nemcsak a navahók, hanem az észtek is. Meg a csehek, a szlovákok és a lengyelek, akik például e-kormányzati téren mind megelőznek minket. A szakminiszter ezzel együtt sem tesz le tervéről, hogy 2006-ra minden második magyar netezzen; erre vannak az egyre szaporodó e-Magyarország-pontok és a Közhálóba itthon bekapcsolt ötezer intézmény is. A szakadék ettől még szakadék, és erről többek között az internet terjedését gátló magyar településstruktúra tehet, hiszen ma tízmillió magyarra 3200 önkormányzat jut, több száz faluban pedig még faxolni sem lehet, nemhogy internetezni, mondja a miniszter.

Az előadás egy házikó projektált ábrájával végződik, ami egyszer s mindenkorra pontot tesz a kultúra mibenlétét boncolgató évezredes viták végére. Az informatikai minisztertől megtudjuk, hogy a kultúra (úgy is, mint a ház teteje) nem másra épül, mint az eEü-re, az eKözl-re, az eGazd-ra, az eOktatásra, az eAgrárra és az eMunkára. ETaps.

Elektronfelhő és porhüvely

A bohém sejtbiológusok odakint röhögcsikélnek a lobbiban, az aszkéziséről ismert IT-szakma viszont önként lemond a szünetről, és ráerősít: Csajtai Kornél, a Magyar Posta Rt. informatikai főnöke például elmondja, hogy az IT lehet alapfeltétel, az IT lehet ösztönző, de az IT lehet gátló szerepű is, különösen ha az ember rossz infrastruktúrába öli a pénzét. Csajtaitól megtudni még, hogy "Felhőkben járunk... elektronfelhőkben", az IT pedig nem más, mint "inmateriális [sic] javak földi porhüvelyben". Szoftver és hardver magyarul, de legalább József Attila is kapott egy tockost, most úgyis eljött az ő ideje. Az elektron-proton dichotómia viszont azt jelenti, hogy termelési helyzetben nem lehet 3-4 évente technikát cserélni, a cucc kénytelen kibírni 5-10 évet. "A protonok csapdájába kerültünk" - állítja Csajtai, majd bevallja, hogy a Posta is használ elavultnak számító eszközöket. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója rövidre szabott expozéjában amellett érvel, hogy a peremfeltételek (így a kedvező adóviszonyok) megteremtése után az államnak nem feladata, hogy közvetlenül támogassa a termelőket - inkább a felhasználókat kell indirekt módon motiválnia, például azzal, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat fejleszt nekik.

Párhuzamosok és parasztok

Az ebéd előtti csendet a magyar IT nagyágyúinak kerekasztal-beszélgetése töri meg. A téma a párhuzamosok találkozása, vagyis a konvergencia, a moderátor Baló György szerint "a legnagyobb divatszó". A pannonos Szabó Gábor bátran kijelenti, hogy a konvergencia be fog következni, bár a kialakult erőviszonyokat sokan fogják "cselendzselni", Kós Attila a konkurens Matávtól viszont figyelmeztet, mi mást tehetne, hogy a vezeték nélküliség nem egyenlő sem azzal, hogy mobil, sem azzal, hogy GSM. Mátrai Gábor a UPC-től kakukktojásnak érzi magát, ők tartalommal foglalkoznak, de azért elmondja, hogy a mobilitás nem minden: fontos az aktivitás és az interaktivitás is. Beck György HP-vezér egy nyilván saját gyártmányú PDA-t villogtat,amivel már netezni és tévézni is lehet, csak legyen mit nézni. "A hatékonyság és a használhatóság dönt majd. Komoly háború lesz"- jósol Beck.

Erről viszont a Rózsák háborúja egy jelenetére asszociál Z. Karvalics László, az ITTK csatára: "A völgyben a piros rózsa és fehér rózsa gyilkolja egymást, miközben a domboldalban békésen szánt a paraszt" - pingál plasztikus pannót a tudós. "A parasztot abszolúte nem érdekli, mi folyik odalent. Aztán a paraszt részese lesz az információtechnikai forradalomnak, a lovagok meg elhúznak", mondja Z. Karvalics; csak azt nem mondja, hova.

A konferencia nyugodt mederben hömpölyög az ebéd felé, a konklúzió pedig kifejezetten szívderítő: az IT-szektor képviselőinek minden kétely dacára sikerül megegyezniük abban, hogy az IT-szektorra szükség van. A másik teremből ütemes, szűnni nem akaró taps szűrődik ki. Nyilván ugyanerre az eredményre jutottak a sejtbiológusok is a szomszédban. Pedig nekik még agystimulátoruk is van.

Nincs vége: az IT-szakmára még komoly kihívások várnak. Este fogadás, gálavacsora borkóstolással, bowlingbajnokság értékes nyereményekkel, szeráj-hastáncosok és ActivITy Szulák Andreával. Értik, ugye? ActivITy. Nem várjuk meg, hogyan mutogat el a szakma egy parasztot.