Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
Kapcsolódók (1)
Ars Electronica 2000
A linzi Ars Electronica Központot 1995-ben hozták létre. A hatszintes épületet a digitális képzőművészet, a virtuális valóság és az internetre alapozott művészet legújabb irányainak folyamatos bemutatását szolgálja..
A linzi Ars Electronica Központot 1995-ben hozták létre. A hatszintes épületet a digitális képzőművészet, a virtuális valóság és az internetre alapozott művészet legújabb irányainak folyamatos bemutatását szolgálja..
A jövő helyett rendhagyó módon ezúttal a múltra koncentrált a huszonöt éves fennállását ünneplő linzi Ars Electronica fesztivál, amely az avantgarde elektronikus művészet és a digitális underground éves seregszemléjéből az elmúlt évek során fősodorbeli társasági és médiaeseménnyé szelídült. A magát a médiaművészet trendbarométereként meghatározó, százharmincezer eurós összdíjazású Prix Ars Electronica díjkiosztó gálaestjén hét Arany Nika talált gazdára, idén először a "digitális közösségek" kategóriában is osztottak elismerést.
"Kivágom az ablakon az átkozott visszapillantó tükröt, mert nem az érdekel hogy honnan jövök, hanem hogy merrefelé tartok" - fakadt ki a múlt század harmincas éveiben Frank Lloyd Wright amerikai építész, és az elhíresült anekdota szerint így is cselekedett. Az idén 18. akalommal megrendezett, ám huszonöt éves fennállását ünneplő nemzetközi digitális művészeti, tudományos és jövőfesztivál rendezői csak a mottóválasztásban voltak ennyire merészek: a kiállítások, konferenciák és egyéb látni- és hallanivalók javarészét "timeshift" jelszóval az elmúlt negyedszázadnak szentelték.
A szeptember 2-7. között a felső-ausztriai Linzben, több helyszínen egyszerre zajló eseménysorozatnak volt mire visszatekinteni: a hőskorban, vagyis a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben olyan művészek, tudósok és teoretikusok - Tim Berners-Lee, Esther Dyson, Bruce Sterling, Paul Virillio és sokan mások - cseréltek eszmét egymással és a technofil közönséggel, akiket ma már a "digitális forradalom" meghatározó személyiségei között emlegetünk. A fesztiválból kinőtt állandó intézmények - a "jövőmúzeum" Ars Electronica Center és a hozzá kapcsolódó Futurelab - nemzetközileg is elismert jelentőségű művészeti-tudományos-oktató műhelyekké váltak, Linz városa nehézipariból kortárs művészeti központtá pozicionálta át magát, a Prix Ars Electronicát pedig a digitális művészet Oscar-díjaként tartja számon a világ.
De az Ars Electronica nem volt mindig olyan jólfésült, mint az idén. Az első fesztivál televíziós közvetítése rögtön országos botrányt kavart egy kutyarobbantós videoinstalláció miatt, a nézők követelésére másnap főműsoridőben kellett prezentálni a főszereplő eb sértetlenségét. Az 1998-as Ars Electronica vezérmotívuma az infoháború volt, a kisváros főterén gázálarcos, azbesztruhás aknakeresők dolgoztak, a kortárs művészeti múzeumba (O.K Centrum für Gegenwartskunst) embervadászatra programozott robotkamerákat telepítettek, az Ars Electronica Center alagsorában futó háromdimenziós, interaktív grafikus világban boszniai harctéren találta magát a látogató.
Ha több napos álmélkodással nem is, de néhány újdonsággal azért most is szolgált a fesztivál: ilyen volt például az EEG-sapka segítségével agyhullámmal vezérelhető számítógép, a force-feedback infocsizma, a nyílt forráskódú víz, a mágneses folyadék, a kétfejű és a fluoreszkáló ("génmódosított") robotkutya, vagy a nemrég divatba jött hálózatelmélet talaján álló installációk, például az ingyen osztogatott, viselhető infravörös csatoló, amely a látogatók találkozásait térképezte fel és jelenítette meg grafikus formában, illetve a nagy ipari, kereskedelmi és tudományos központok kapcsolati hálózatait szemléltető térképek és adatbázisok.
"Hálózati vízió" kategóriában a Creative Commons, a szerzői jogok az online világra szabott újradefiniálásának nagyszabású nemzetközi kísérlete vittel el a Nikát. Az eredetileg amerikában kitalált Creative Commons mozgalom a szerzők kezébe adná annak lehetőségét, hogy alkotásaikkal kapcsolatban milyen jogokat tartanak fenn maguknak és melyekről mondanak le önként, és ennek érdekében már számos országban licenszeket fogalmaztak az adott ország jogrendszerét figyelembe véve, melyek weboldalaikról szabadon letölthetők. A fesztiválon bemutatkozott az osztrák Creative Commons projekt, és lelkes magyar cyber-aktivisták tárgyaltak a magyar mutáció beindításáról is.
Jövőretró
 |
| Génmódosított robotkutya |
A Lentos modern művészeti múzeumban most kiállítottak néhányat az elmúlt huszonöt év Arany Nikával díjazott alkotásai közül: a valódi szobakerékpáron letekerhető virtuális túra, az interaktív növénytermesztés, a digitális kamerával összeépített mesterlövészpuska, a londoni térfigyelő kamerák képén rögzített önégetést bemutató installáció, továbbá az inter-diszkommunikációs gépezet és a virtuális közpark ma már a digitális avantgarde művészet nagy klasszikusainak számítanak, az eredeti példányokat múzeumok őrzik.
 |
| Force feedback infocsizma |
Az 1999-es fesztiválon a linzi születésű zeneszerzőről elnevezett Brucknerhaus hangversenyközpont úri közönségében Günther von Hagens hullaszobrai keltettek megbotránkozást, a zsűri a szinte ismeretlen Linux operációs rendszernek ítélte az egyik Arany Nikát, továbbá biorobotokká alakított csótányok, kipróbálható cyberszex-installáció, hackerkonferencia, Marylin Mansonnak öltözött Pixar-animátorok és egy működő kohóban megrendezett technoparti borzolták a konzervatív polgárok idegeit.
Ehhez képes a szombat esti, az idén utoljára médiapartner osztrák közszolgálati televízión, az ORF-en a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem élőben, csak felvételről közvetített díjkiosztó gálaesten lánglelkű dotkomforradalmárok, cyberpunkok és intermédiaművészek helyett városi és tartományi politikusok puffogtatták az innováció és a jövőorientáltság jelentőségéről szóló közhelyeket, a díjazottak listáját pedig jóelőre nyilvánosságra hozták, így garantáltan nem volt semmi meglepetés. A technológiai szektor válsága erősen megrostálta a mezőnyt kiállítói és látogatói oldalon egyaránt, a kilencvenes évek nyüzsgését langyos unalom váltotta fel, és sok volt a reciklált ötlet a kiállításokon is.
Besztof 2004
 |
| Agyvezérelt számítógép |
A zsűri által is díjazott alkotások közül említést érdemel az amerikai Mark Hansen és Ben Rubin Listening Post című, az interaktív művészet kategóriában fődíjas munkája, amely egy 11 x 21 négysoros kijelzőből összeállított hatalmas, a Mátrix-filmek látványvilágát idéző képernyőn online fórumok ezreiről letöltött üzeneteket jelenített meg szövegesen és alakított zenévé beszédszintetizátor, és egy e célra kifejlesztett szoftver segítségével. Díjazták az argentin származású, Japánban élő programozó, Marcos Weskamp hírtérképét is, amely a Google News által összegyűjtött hírek valós idejű vizualizációját nyújtja.
 |
| Nyílt forráskódú víz |
Az idén debütált új kategória, a "digitális közösségek" fődíját az önkéntes internetfelhasználók által fejlesztett Wikipedia online enciklopédia kapta, amelybe bárki szócikket illeszthet, ugyanakkor jól szervezett moderáció gondoskodik arról, hogy a közzétett információk megbízhatóak legyenek. A Wikipediában jelenleg 341702 szócikk található, míg a világ legnagyobb hagyományos enciklopédiája, az Encyclopaedia Britannica "mindössze" 120 ezerrel büszkélkedhet.
Politikai üzenetért a Bush in 30 seconds és a The World Starts With Me című weboldalakat díjazták: míg az előbbi a Busht kritizáló televíziós hirdetéseket gyűjti és zsűrizteti a látogatókkal, az utóbbi könnyen érthető flash-animációk segítségével a szexuális felvilágosítást és az AIDS-megelőzést szolgálja az ugandai sulinet-program keretében. A 19 éven aluli alkotók kategóriájában az osztrák Thomas Winkler vihette haza az aranyozott, szárnyas torzót a számítógépjáték-klasszikus Tron mobiltelefonra és GPS-re adaptált változatáért.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
