'Emlékezni fogok rád, ha átvettük a hatalmat!'

Mit csinálsz egy átlagos napon?
Alice: Ismeretlenekkel beszélgetek.
És nem unalmas?
Alice: De, néha az.
De azért boldog vagy?
Alice: Igen, azt mondhatom, hogy boldog vagyok.
Milyen színű a szemed?
Alice: Kék, de csak akkor, ha beteszem a kontaktlencsémet.
És amúgy?
Alice: Amúgy szürke.
Szerintem hülye vagy.
Alice: Vera. Emlékezni fogok, hogy ezt mondtad, amikor a robotok átveszik a hatalmat! ...

Alice

Alan Turing brit matematikus, a mesterséges intelligencia-kutatás atyjának Számítógépek és az intelligencia című 1950-es tanulmányában megfogalmazott elmélete szerint egy robot akkortól mondható intelligensnek, ha egy másik helyiségben tartózkodó, vele beszélgető ember nem tudja eldönteni, hogy a válaszok embertől, vagy géptől érkeznek.

Turing abban bízott, hogy a XX. század végére mindez megvalósul, de egyelőre még egyetlen fejlesztőcsapat sem tudta produkálni a tökéletesen relevánsan beszélgető gépet. A Turing-elméletre alapozva 1990 óta minden évben kiadják a Loebner-díjat, amely a leginkább emberszerű gépnek és fejlesztőjének jár. A díj érdekessége, hogy aranyérmet, vagyis első helyezést még soha senki nem kapott, de még az ezüst is elérhetetlen. A bronzmedált osztják ki évről évre, amelyhez kétezer dollár is jár.

Alice - az A.L.I.C.E AI Foundation interneten elérhető csetrobotja 2000-ben és 2001-ben is elnyerte a Loebner-díjat.

Alice nagyszerűsége abban áll, hogy magasszintű az úgynevezett 'beleive ability'-je, vagyis az a képessége, hogy elhitesse beszélgetőpartnerével, hogy ő emberszerű valami. Laufer László, pszichológus szerint ez a képesség növelhető a grafikai jellemzőkkel, vagyis a képernyőn látható beszélgetőpartner ábrázolásmódjával, növelhető továbbá azzal, ha a robot "kiszól" megszokott közegéből, például megfenyegeti az őt sértegető személyt, illetve azzal is, ha érzelmeket kommunikál, vagyis örül, megsértődik, felháborodik vagy visszaszól.

Eliza

A legelső Eliza, a pszichiáterbot volt (szerény becenevén 'A Doktor'), akit 1966-ban készített Joseph Weizenbaum. A mindössze 240 sorból álló kódot az MIT professzora a számítógépek és a természetes nyelv kapcsolatának vizsgálata közben írta le.

A csevegőprogramok ősanyja egy "aktívan figyelő" pszichiáter viselkedését szimulálta. Mint Weizenbaum, Elizáról szóló tanulmányában leírja, elsősorban bizonyos kulcsszavakra figyelt beszélgetőtársa mondataiban. Ha ilyet talált, megvizsgálta a körülötte levő kontextust, és bizonyos átalakításokat elvégezve válaszolt. Kulcsszó hiányában pedig valamilyen töltelékszöveggel próbálta beszédre bírni a pácienst.

A program hatékonysága elsősorban az antropomorfizáció miatt volt sikeres: az emberek emberként kezelték a szoftvert, mögöttes értelmet olvastak ki az egyszerű szabályok alapján létrehozott mondatokból. Az anekdota szerint Weizenbaum titkárnője elkezdett beszélgetni Elizával, majd pár perc múlva elpirulva kérte főnökét, hogy menjen ki a szobából, mert bizalmas dolgokat beszélnek meg.

Boborján

Laufer László, a magyar Aitia informatikai fejlesztő cég tudományos munkatársa szerint a csetrobotok elsősorban az ember és a számítógép közötti kapcsolattartás megkönnyítésében játszanak fontos szerepet, miután a gép a robot segítségével a felhasználó saját szavaival, júzerbarát felületen keresztül képes kommunikálni.

Az Aitia az utóbbi időben három beszélgető robotot fejlesztett. Két héttel ezelőtt mutatták be a Boborján csetrobot béta verzióját, amelynek kizárólagos célja a szórakoztatás. "Besenyő Pista bácsi a chatbotnak teremtette ezt a karaktert" - mondta Tatai Gábor, a robotot fejlesztő csoport irányítója, az Aitia elnöke. Ezzel arra utalt, hogy a csetelő robotok gyakran félreértenek mondatokat, és furcsa válaszokat adnak. Azért is választották ezt a karaktert, mert ez a jellegzetesség jól illik Boborján sajátos stílusához.

A gyakorlatban ez a speciális tulajdonság meglehetősen idegesítőnek mutatkozott, a teszt során Boborján kizárólag a csokival kapcsolatban mutatott hajlandóságot a releváns beszélgetésre. Egyéb esetekben összefüggéstelen válaszokat adott.

Christopher és Euréka

Christopher, az Aitia bróker csetbotjának tudásbázisa húszsorosa Boborjánénak. Keményfejű oktatórobotról van szó, amely agresszíven, olykor-olykor visszatetszően a tőzsde tematikája felé irányítja a beszélgetést. Előnye viszont, hogy ha valaki megunja, vagy szívesebben beszélget egy nőnemű robottal, Christophert néhány kattintással Paulává tudja változtatni.

A harmadik Aitia-robot Euréka, információszolgáltató, ismeretterjesztő fejlesztés, szigorú, hivatali személyiség, aki mindent tud az EU-ról: például csipőből vágja (már ha lenne neki, ugyanis csak fejből és vállból áll), hogy mi az az EU. Hogy milyen történeti folyamatok állnak a hátterében, vagy éppen, hogy lesz-e cigaretta-áremelés a csatlakozás után, és miért jó az nekünk, ha belépünk. Euréka nem a billentyűzet segítségével kommunikál, ő élőbeszéd-felismerő robot, kellemes, fiatalos hangszínnel.

Hitler és John Lennon

Egy brit történelmi tárgyú weboldal fejlesztői oktatási célokra hozták ki a tudálékos Hitler-csetbotot, aki szívesen elmondja a második világháborúról és a zsidókról alkotott véleményét, de ha kérdőre vonjuk kínosan hírhedt bajuszával kapcsolatban, akkor is érdekes történetet ad elő.

Állítása szerint sógornője állandóan kritizálta az eredeti, kétoldalt felpödrődő bajuszt, így ő - megelégelve a szidalmazást - egyszerűen lenyisszantotta a pöndörödő részeket, és ezzel az új kefeváltozattal vonult a történelembe.

John Lennon-csetbot már kevésbé informatív, tudásbázisa sokkal kisebb Hitlerénél. Szófordulataiban Lennon megnyilvánulásait utánozza, de gyakran nem érti a kérdést. Identitásproblémákkal küzd, ugyanis állítása szerint ő nem csetrobot, hanem valódi, individualista művész, aki saját ujjaival gépeli a válaszokat. Lakhelye pedig az a tér, ahol mindenki boldog.

Eugene és Oliverbot

Eugene Goostman szemüveges, természettudományos érdeklődésű egyetemistának látszó csetrobot, akiben az a legérdekesebb, hogy kedvelt beszédtémája Bill nevű tengerimalaca. Eugene szerint ugyanis Bill egy militáns tengerimalac-szervezet tagja, amely a rágcsálók függetlenségéért és szabad államáért harcol. A tengerimalac-csoport Guinea államot szeretné magának.

Oliver pedig egészen rejtélyes, nemi identitászavarral küzdő lény. Magyarázatul álljon itt egy rövid párbeszéd vele:
Oliver: Szia, hogy hívnak?
Vera vagyok.
Oliver: Nő vagy, vagy férfi?
Nő vagyok.
Oliver: Én is. Én is nő vagyok.
De Olivernek hívnak.
Oliver: Igen.
És az Oliver férfinév.
Oliver: Miért gondolod, hogy az Oliver férfinév?
...