További Net cikkek
Magyar domainrulett |
A Cybinter Kft. közleménye szerint "a magyar cég a domain név bejelentés előtt alapos nemzetközi védjegykutatást végzett, hogy a domainnév ne ütközzön másnak ugyanezen megjelölésre vonatkozó jogosultságával". A magyar cég jogi képviselője, a Sár és Társai ügyvédi iroda több mint ötven oldalas beadványban fejtette ki álláspontját.
Jövő héten hoz döntést a genfi választottbíróság
A WIPO (World Intellectual Property Organization), a szellemi tulajdonjogot védő nemzetközi szervezet domainvitákkal foglalkozó központja várhatóan a jövő héten dönt az ügyben, mely egyébként a második magyar vonatkozású vitás ügy a domainügyi választottbíróság történetében.
Jagermeisterre mutatott a Zwackunicum.com
Az első ilyen ügy idén februárban kezdődött, amikor a Zwack Unicum Rt. elvitatta a Zwackunicum.com domainnevet Duna J. Ericától, aki bejegyezte a címet. A kérdéses oldal a Jagermeister.com oldalra mutatott, így a választottbíróság jogosnak találta a likőrgyártó igényét, és március közepén arra kötelezte Duna J. Ericát, hogy adja át a domainnevet a cégnek.
Bizonyítandó a rosszhiszeműség
A domainnév-vitákban a felperesnek ugyanis be kell bizonyítania, hogy az alperes rosszhiszeműen jegyezte be a kérdéses nevet, tehát tudta, hogy megsérti a felperes szellemi tulajdonát. A felperesnek a bejegyzés rosszhiszeműsége mellett azt is bizonyítania kell, hogy az alperes rosszhiszeműen is használta a kérdéses domainnevet: mivel a Zwackunicum.com a Jagermeister.com oldalra mutatott, ez a feltétel is teljesült.
A legtöbb panasz Amerikából érkezik
Az 1994-ben létrejött döntőhivatal tavaly december óta foglalkozik domainvitás kérdésekkel, azóta több mint 1400 kereset érkezett a hivatalhoz, melyből több mint 900 esetben már meg is hozta a döntést. A fel- és az alperesek legnagyobb része, mintegy fele az Egyesült Államokban élő személy, illetve ottani szervezet, de sok beadvány érkezik Angliából, Franciaországból, Németországból és Spanyolországból is.
Olcsó és gyors eljárás
A választottbírósági központ a szellemi tulajdonjogokat illető vitás ügyek gyors és olcsó elintézésére jött létre, a domainvitákban például többnyire két hónap alatt döntés születik. A költséges és hosszadalmas polgári peres eljárásokkal szemben, ahol a jogában sértett fél gyakran azért nem indít pert, mert nem lenne képes megfizetni az ügyvédet, a választottbírósági eljárás viszonylag olcsó. Az eljárás 1500 dolláros költségét a felperes állja, kivéve, ha az alperes háromfősre kívánja növelni a választottbíróságot. Ebben az esetben az eljárás 3-4000 dolláros költségét a két fél egyenlően elosztva, közösen állja.