eHungary - távol Európától

Stumpf István: felmerült egy informatikai minisztérium felállításának lehetősége is

Az eEurope fő célja, hogy egységesen pozitív választ adjanak az informatikai technológiai forradalom kihívásaira. Az Európai bizottság az "új, digitális gazdaságban" rejlő lehetőségek révén szeretné elősegíteni a foglalkoztatást, valamint a gazdaság és a termelékenység növekedését. Az eEurope program távlati célja, hogy az állampolgárokat a kor szintjének megfelelően a világhálózatra "segítse", továbbá hogy kialakítson egy "digitálisan képzett" Európát. A program egyértelművé teszi: az információs társadalom kialakulása integráló, s nem fenyegetést jelentő folyamat.

Magyarországot az eEurope konferenciára nem hívták meg, mivel hazánk nem EU-tagország. Itthon a Harmadik Évezred Alapítvány (HÉA) december utolsó napjaiban rendezett konferencián felhívást tett közzé, amelynek célja az eHungary elkészítése és megvalósítása volt. Az alapítvány sürgette, hogy készüljön el az eEurope magyar megfelelője, az eHungary, amellyel méltó választ adhatunk az eEurope-ra. Arra kérték a kormányt, hogy az hivatalosan vállalja fel az eHungary-kezdeményezést, illetve működjön közre az utóbbi kialakításában.

Az - informatika-ügyben eddig füle botját sem mozdító - kormány valószínűleg ráébredt lemaradásunk veszélyére. Az elmúlt hónapokban - igaz csak a médiában - mutatkozó informatikai aktivitást a Miniszterelnöki Hivatal koordinálja.

A kormányzati informatika fellegvára "Egy adott ország informatikai fejlettsége jól jellemezhető a kormányzati informatikai feladatok megszervezésének és kivitelezésének minőségével." - áll a már idézett MeH-es anyagban. Ezért a minisztériumi szintű megoldásnál hatékonyabbnak bizonyult, hogy a koordinációs szervezetek a Miniszterelnöki Hivatalon belül vagy az azok alá közvetlenül rendelt intézményként működnek. Magyarországon a Miniszterelnöki Hivatal a központi államigazgatás informatikai koordinációját az Informatikai Tárcaközi Bizottságon (ITB) keresztül gyakorolja. Az ITB informatikai szakemberekből álló testület, melynek tagjai az egyes ágazatok informatikai fejlesztéseit és alkalmazásait koordinálják. Ez pedig jelentős előrelépés. Annak, a fejlett országokban már bevált vezetési modellnek a leképezéséről van szó, amely szerint az általános működési és gazdasági folyamatok mellett az informatikát is felsővezetői szinten kell képviselni az államigazgatásban. Az ITB egyik legfontosabb feladata ezért, hogy biztos fejlődési irányokat találjon a dinamikusan változó informatikai környezetben. Természetesen nem kizárólag technikai értelemben. Legalább ilyen fontos annak a megválaszolása, hogy mit kezdenek majd a közigazgatás szereplői és az állampolgárok a korlátlannak tűnő informatikai lehetőségeikkel. Mindez magának az ITB-nek a működésére is jelentős hatással van. Az államigazgatás menedzselésének egyik fontos trendje - hasonlóan az üzleti szervezeteknél megfigyelhető folyamatokhoz -, hogy az informatikai szaktudás és kompetencia mind magasabb döntéshozatali szinteken képviselteti magát. Az informatikával kapcsolatos megfontolások alapvető stratégiai tényezővé váltak. Forrás: Kormányzati segítséggel az információs szupersztrádán

Bár a miniszterelnök szerint a hétfőn megemlített Széchenyi-programban megtalálhatók "az információs társadalomra való fölkészülés, informatikai tudományok, informatikai fejlesztésekre vonatkozó közép- és hosszabb távú elgondolások", az Index érdeklődésére a kormányzatban egyelőre senki sem tudott a részletekről felvilágosításokkal szolgálni. Annyit Stumpf miniszter a Világgazdaságnak adott nyilatkozatából tudni, hogy április végére a kormány informatikai kormánybiztost nevez ki, akinek feladata a kormányzati fejlesztés és a stratégiai munka összehangolása lesz. A kormánybiztos segít létrehozni a miniszterelnök információs tanácsadó testületét.

A MeH-en belül jelenleg két csoport aktivizálódott. A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Interdiszciplináris Stratégiai Team a március 16-i sajtótájékoztatóján mutatta be az általuk összeállított "Tézisek az információs társadalomról" című kiadványukat. A "könyv" készítője, Talyigás Judit nem tudta megmondani, hogy téziseit a kormány magáévá teszi-e és azt sem, hogy munkája összefügg-e a kormány informatikai ügyekben tett lépéseivel. (A dolgozat - amely egy év munkájának eredménye - általánosságokban tartalmazza a technológiai fejlődés felé teendő kormányzati lépéseket.)

A miniszteri kabinetiroda kormánytanácsadói - akik, ahogy egy, a helyzetet ismerő informátor szerint inkább politikusok, mint informatikusok - a MeH honlapján egy másik informatikai jövőképet publikáltak. A "Kormányzati segítséggel az információs szupersztrádán" c. anyag szerint "az informatika szédületes fejlődésével rég áhított lehetőségek nyílnak meg Magyarország előtt. A tét (...) a fejlett világ virtuális közösségeihez való kapcsolódás. A sikerhez sajátos tanulási folyamaton keresztül vezet az út, melynek menedzselésében állampolgárra és kormányzatra egyaránt komoly felelősség hárul.." A nagy vonalakban felvázolt szükséges kormányzati lépések és jövőkép mellett az anyagban olyan jóslat is szerepel, mely szerint öt éven belül a lakossági hálózati elérés 20% fölé emelkedik.

Dr. Nagy Gábor, a dolgozat egyik készítője szerint gőzerővel dolgoznak, munkájukat tudományos tanácsadók és szakemberek is segítik. Szerinte a probléma egyébként nem csak informatikai, hanem társadalom-politikai is, ezért foglalkoznak vele ők. A kormánytanácsadó azonban szintén nem tudott részletekről felvilágosítani. Az azonban bizonyos, hogy a kormánybiztos kinevezése megoldja ezt a problémát.

Zöldné Roska Marietta, a MeH informatikai ügyekért felelős helyettes államtitkára szintén nem tudott részleteket. Mint elmondta, ők elsősorban a központi közigazgatás informatikai fejlesztéséért felelnek. A Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési minisztérium illetékese is csak annyival tudott szolgálni, hogy ők az informatikával kapcsolatos részletkérdések (pl. digitális aláírás) szabályozásával foglalkoznak. A náluk készülő egységes hírközlési törvény egyébként nem érinti az internetet.

Az Orbán Viktor által említett Széchenyi-programról az érintettek egyike sem tudott nyilatkozni. A miniszterelnök által említett gazdasági minisztérium sajtófőnöke részleteken nem árult el a programról, mindössze annyit közölt, hogy az készül, "bár a kommunikációja csak két hét múlva lett volna esedékes".

Stumpf István szerint felmerült egy informatikai minisztérium felállításának lehetősége is, de ebben a ciklusban ennek nincsen esélye. Így valószínűleg az ügy továbbra is a MeH-nél marad - mondta a miniszter a Világgazdaságnak.