Az utolsók között vagyunk a nethasználatban

Az internet elterjedtségében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottság figyelhető meg Európában. A 15 évnél idősebb lakosok között, 37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya a társadalmon belül, akik rendszeresen használják a világhálót - derül ki a Fessel-GfK felméréséből.

Éppen megelőzzük Romániát

A lista végén - nem nagy meglepetésre - a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.

Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra.

Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki a nethasználók aránya. A hazaihoz képest magas európai átlag is eltörpül azonban az amerikai adat mellett. Az Egyesült Államokban mintegy 70 százalékos az internet-használók aránya a társadalmon belül.

A tényleges internet-felhasználók 24 százalékos arányával hazánk a vizsgált európai uniós tagállamok közül az utolsó helyen zárt (a felmérés nem terjedt ki az EU-tagállamok közül Ciprusra és Máltára). A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, és nemcsak a visegrádi négyek tagállamai előznek meg minket, hanem Szerbiában és Horvátországban is többen (28 és 35 százalék) neteznek havonta legalább egyszer.

Kevesen vásárolunk neten

A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan - ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket - kihasználják az internet információbőségét.

Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék).

Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után. Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.

Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma. 38 százalék interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen fizet és veszi át az árut. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez. A kuponos, mobiltelefonos vagy "prepaid" kártyás fizetés használatának aránya elenyésző.