Megabitek a magyar ugaron

Keddi megnyitóbeszédében Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a maga részéről óriási lendülettel cáfolta az előrelépés hiányáról szóló felvetést. Beszámolt arról, hogy 2003-ban felgyorsult az internet hazai terjedése, nyolc hónap alatt 40 százalékkal nőtt a hozzáférések száma, és ezen belül még dinamikusabban terjed a szélessávú technológia: az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma június végén átlépte a kétmilliót. A Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), illetve annak 19 kiemelt programját október 29-én terjesztik a kormány elé, a MITS jegyében 2004-től már átfogó programokat finanszíroz a szaktárca.

20 milliárd programfinanszírozásra

Az IHM jövőre programfinanszírozásra 20 milliárd forintot fordíthat, és a következő 2,5 évben legalább mintegy 58,27 milliárd forint támogatást kapnak az informatikai programok, aminek fele uniós támogatás lesz. Jövőre indul a közháló program első fázisa is, aminek keretében 7300 végpont lesz majd elérhető széles sávon. Az e-Magyarország program jegyében jövőre 2004 végponton lesz már elérhető hazai és uniós információ. A tárca kiemelt figyelmet fordít a közháló programra, az e-önkormányzatok fejlesztésére és a nemzeti digitális archívum létrehozására.

A szaktárca vezetője kitért arra is, hogy az elektronikus hírközlési törvényt most tárgyalja a parlament. Kovács szerint ma már tarthatatlan a médiatörvény által megszabott úgynevezett egyhatodos szabály, miszerint az ország területének egyhatodánál nagyobb részt egyik kábelszolgáltató sem érhet el, mert ez akadályozza az infrastruktúra alapú versenyt a távközlésben. A nyitó előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a miniszter kijelentette: 2004-ben további 40 százalékkal szeretnék növelni az internethozzáférések számát. Közölte azt is, hogy a napokban döntenek a harmadik generációs mobilszolgáltatók versenyének győzteseiről.

Negatív percepció és a nagypolitika

Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója, valamint a piacvezető internetszolgáltató, a Matáv-leányvállalat Axelero távozó és leendő vezérigazgatója, Drajkó László és Simó György szintén az elért eredményekre helyezték a hangsúlyt. Straub szerint a szélessáv a magyar információs társadalom legfontosabb stratégiai kulcstényezője, egyben a vezetékes távközlési iparág jövője. Simó szerint a hazai internet terjedésének egyik fontos gátja még ma is a szakmában, emiatt pedig a médiában is uralkodó negatív percepció, tehát hogy az internetről szóló negatív hírek lerontják a világháló imázsát. Simó fontosnak tartja, hogy az internetet még nem használó rétegek számára olyan érvek, előnyök kommunikálódjanak, amelyek kedvet csinálnak az internetezéshez, nem pedig elriasztanak attól.

Both Vilmos, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint ugyanakkor a politika is felelős a lemaradásért. Both szerint "nem jó és nem megnyugtató" az üzenete a piaci szereplők számára annak, hogy az információs társadalmi projektek vitelére az IHM mellett egy sor további hatalmi centrum jött létre, illetve maradt fenn, így a területnek továbbra sincs egyetlen erős és megkérdőjelezhetetlen gazdája. Both bírálta azt a gyakorlatot is, hogy az IHM az elődje, az Informatikai Kormánybiztosság által elindított projektek zömét "szakmainak mondott, de gyakran inkáb politikainak látszó okokból" leállította, hónapokra befagyasztotta.

Száray Lóránt, a Synergon vezérigazgatója szerint Magyarország lépéshátrányban van az elektronikus ügyintézés terén, és az uniós csatlakozás is gyorsabb ütemű fejlődést tenne szükségessé az informatika területén. A Magyar Információs Társadalom Stratégia által is fontos célként megjelölt elektronikus ügyintézés megvalósítása továbbra is a Miniszterelnöki Hivatal feladata: a MeH képviseletében felszólaló Baja Ferenc politikai államtitkár elmondta, hogy a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának elnevezése Elektronikus Kormányzati Központra változott. Baja részletesen ismertette az elektronikus ügyintézés megvalósításának előrelátható lépéseit a következő évek során.

Napi 30 millió oldalletöltés

A tartalomszolgáltatásról szólva Bence György filozófus, az ELTE BTK professzora "tartalomszűkületről", tartalomhiányról beszélt, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kormányzat felé: a könyv- és folyóiratkiadás állami támogatását az internetes hozzáférhetővé tételhez kötné, a könyvkiadók holt - elfogyott és új kiadásra nem érett - anyagát szintén megjelentetné a neten. Hann Endre, a legnagyobb online mérési rendszer, a Medián Webaudit képviseletében azonban pozitív képet festett az internetes tartalomszolgáltatók által elért médiafogyasztók számának növekedéséről. A teljes hazai internetforgalom meghatározó részét auditáló mérési rendszer hétköznapokon ma már 700 ezer egyedi látogató 30 millió oldalletöltését regisztrálja.