További Net cikkek
Két darab "levegős előhűtésű, A osztályú, tálcás zsigerelt" csirkével csengetett a szerkesztőség ajtaján a postás, a fura küldemény egy számítástechnikai cég sajtóajándéka. A vállalat az 'Informatikával a csirkéért' mozgalom keretein belül a boltban vásárolt csirkehús eredetével és feldolgozásával szembeni kételyeinket szeretné eloszlatni. A cég azt ígéri, hogy a feldolgozott csirke címkéjén található kód alapján megismerjük a csirke életútját.
A 4D SOFT Számítástechnikai Kft. rendszere, a 4D Kontroll november másodikán indult, és a hústermékek azonosítását segíti elő. Az ötlet egyszerű, a vásárló leolvassa a feldolgozott csirke azonosítóját, rákeres a kódra az internetes adatbázisban, és megtudja, hogy a vacsoráját ki keltette, ki nevelte, melyik állatorvos vizsgálta és ki dolgozta fel.
"Egyek vagy ne egyek"
"Az utóbbi években nagy veszteséget okoztak a húsipari szektornak a különböző helyeken felbukkanó tenyészállatokat sújtó fertőzések - kergemarhakór, sertéspestis, legújabban a madárinfluenza. A vásárlókban kialakult bizalmatlanság jelentős keresletvisszaeséshez vezetett, így a válságok egyenként több százmillió euró veszteséget jelentettek a különböző ágazatoknak. "A 4D Kontroll segítségével racionálisabb döntések hozhatók az "egyek, vagy ne egyek baromfihúst, és ha igen, melyiket" kérdésében" - mondta Siklósi István az információs rendszert kidolgozó 4D SOFT ügyvezető igazgatója.
Tesztcsirke, 1.2 kg
A nyomkövető kód egyelőre kizárólag a Tápiócsir Kft. termékein olvasható. A vásárlók a Tapiocsir.hu 'Termék nyomonkövetés' menüpontjában kereshetik ki a csirke előmenetelét. Siklósi István szerint ez csak a kezdet, és a közeljövőben kiderül, csatlakozik-e a többi baromfitermelő a rendszerhez. "Készen áll a rendszer, bármely baromfiipari szereplő feltöltheti adatait. A Baromfi Terméktanács támogatja a rendszert, a következő napokban kiderül, hányan csatlakoznak hozzá" - fogalmazott.
Tesztcsirke, kódhibával
Mindkét tesztcsirkénken ugyanaz a kód szerepel: TCSA2005.11.02. Siklósi István magyarázata szerint azért egyezik a karaktersor, mert egy termelőnél telepített összes (több ezer) csirkének ugyanaz a kódja. A címkenyomtató hibája miatt a feliraton egy felesleges szóköz és egy hiányzó pont (TCSA 2005.11.02) nehezíti a kódazonosítást, de a Tápiócsir honlapján szövegesen figyelmeztetnek a hibára. Így aki kitartóan tudni akarja, hogy ki nevelte a kiválasztott csirkét, figyeljen oda.
Az adatbázisban szerepelnek a keltetők és termelők adatai, a telepítés, vágás, feldolgozás, csomagolás időpontjai, a nevelés és vágás során végzett állatorvosi vizsgálatok tanúsítványai valamint a hatósági állatorvosi ellenőrzések igazolásai is.
Wifit az ábécébe!
A rendszer tökéletesnek tűnik, néhány apróságtól eltekintve. Naiv elképzelésnek tűnik például, hogy az ellenőrzés érdekében mobilinternettel felszerelt pda-s háziasszonyok járják az ábécéket. Az utólagos csirkeellenőrzés meg minek. Siklósi István a wapra hivatkozik: "Tudjuk, hogy a wap nem annyira népszerű kommunikációs forma, de wapon vásárlás közben is elérhető az adatbázis, illetve ha igény mutatkozik rá, akkor sms-szolgáltatást is indítunk".
Problémát jelent az is, hogy kizárólag a - baromfipiac csupán néhány százalékot uraló - Tápiócsir termékein van kód, ez persze a közeljövőben változhat, elképzelhető, hogy pár héten belül minden aprólékon szerepel az azonosító. Mindenesetre addig szerezzenek be internetezésre - vagy legalább wapolásra - alkalmas mobiltelefont.
Bár a kezdeményezés a madarak körüli hisztériát használja ki, és bár semmi jel nem utal arra, hogy Magyarországon fertőzött baromfit árusítanának, az ügyvezető az iparág megsegítésén fáradozik. "Megpróbálunk segíteni egy bajba jutott iparágon, és egyúttal javítani szeretnénk a vevők tudatos vásárlását" - mondja Siklósi István, majd elismeri, hogy marketingakciónak sem utolsó az 'Informatikával a csirkéért'.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
