További Net cikkek
Csökkenő különbségek
A vizsgálat szerint a következő két év során várhatóan folyamatosan csökken a különböző társadalmi rétegek közötti különbség, és 2006 végére minden negyedik szakmunkás és szakiskolás végzettségű rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, míg az érettségizettek és diplomások körében az ellátottság lassan eléri a telítettségi szintet, azaz aki vágyik az internetre, az addigra meg is szerzi magának.
A nem internetező csoportok körében a motiváció hiánya is gondot okoz. Az internet otthoni bevezetését nem tervező háztartások közel fele vélte úgy, hogy nincs szüksége az internetre, negyven százalékukat pedig nem is érdekli a világháló. Az internet gyorsuló terjedésének az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében hamar határt szabhat az informatikai felkészültség hiánya.
A kutatás szerint a tudásalapú társadalom kiszélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők felzárkózásának előmozdítói.
Ha terjed, az jó
A lakosság az internet terjedését általában hasznosnak és kívánatosnak tartja. Az interneteléréssel rendelkezők és a bedrótozatlanok többsége egyetért abban, hogy azok, akiknek van internet-hozzáférésük, tájékozottabbak. Abban is teljes az egyetértés, hogy az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a munkában és a tanulásban.
A kutatás rávilágított arra is, hogy az állami szerepvállalást elvárja a lakosság: elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internetelőfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.
A szélessávú hozzáférés lehetőségének terjedésével a regionális megosztottság jelentősen mérséklődhet, a népszerű magyar nyelvű tartalomkínálat bővülése pedig az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében is vonzóbbá válhat internetezés, mondta el kérdésünkre az IHM sajtóosztálya.
Támogatni kellene
A sajtóosztály szerint az információs és kommunikációs technológiai eszközök növelik az esélyegyenlőséget, csökkentik a leszakadó társadalmi rétegek hátrányát, vagyis segítik a társadalmi integrációt. A megfelelő támogatások hiányában azonban a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedése növelheti a leszakadással fenyegetett csoportok és a többség között tátongó digitális szakadékot, tovább ronthatja a hagyományosan hátrányos helyzetű csoportok lehetőségeit, életminőségét, és össztársadalmi szinten gyengítheti a társadalom integritását, fejlődését.
Az esélyegyenlőség és a jobb elérés nevében a Nemzeti Szélessávú Stratégia készítői felvetették, hogy a szélessáv terjedésének dinamizálása érdekében érdemes volna megvizsgálni egy átmeneti, csökkenő mértékű direkt ártámogatás lehetőségét, mindaddig, amíg a szélessávú internet bruttó havidíjai nem érik el a felmérés szerint vállalható öt-hatezer forintos sávot.