Techno-optimista és szkeptikus meglátások egyaránt bőven állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az internet és a számítógépek robbanásszerű elterjedése vajon milyen hatást gyakorol környezetünkre.

Sok társadalomkutató gondolja úgy, hogy az internet és a mobiltelefonok elterjedése tovább sorvasztja az elsődleges közösségeket. Pedig ma egy-egy vicces kisfilm, szám megtalálása és megosztása olyan identitásképző erővel bír, mint amilyennel a Tisza cipő és a szűk farmer bírt a hetvenes években.

Mi a közös egy középkori csepűrágóban és Szalacsiban? Mindketten híresek lettek, de csak egyikük dolgozott meg ezért.

A tálibok Afganisztánban betiltották az internetet, Észak-Korea a mobilokat, Kínában csak a Tiananmen térre nem lehet keresni. Az online cenzúra története.

Bár a Google a globális keresőpiac 60 százalékát uralja, Kínában például messze a Baidu az első. Ma már nem a keresés a szűk keresztmetszet, hanem a releváns találatok gyors rendszerezése.

A hozzáférés magas ára miatti gátló tényezők mostanra nagyjából eltűntek, azokat, akiknek ingyen sem kellene az internet, már más eszközökkel kell meggyőzni.