A térség országaiban elfogytak a 32-bites IP-címek, így az átállás szükségszerű. Kína mozdult először: a hétvégén helyezték üzembe az első egyetemeket összekötő IPv6-os hálózatot.
"Követők és tanulók voltunk az internet első generációjának fejlesztése során, de felzárkóztunk a világhoz az új generációs internet terén, elsőként vezetjük be, elnyerve ezzel a nemzetközi közösség figyelmét és tiszteletét" - fogalmazott közleményében a kínai IPv6 bizottság elnöke Vu Csianping.
Egy kínai konzorcium bejelentette, hogy a hétvégén üzembe helyezte a világ legnagyobb következő generációs hálózatát, amely nagyobb sávszélességet és több IP-címet biztosít a térségben.
Kinőtték
Az új protokollra való (internet protocol version 6 - IPv6) átállást az tette szükségessé, hogy a ma használatos 32-bites technikát kinőtte Ázsia. KÍnában, Japánban és Dél-Koreában alig maradt szabad IP-cím. Az új protokoll 128-bites címei exponenciálisan növelik a címzési lehetőségeket.
A Kínai Oktató és Kutató Hálózat (CERN) szerint az IPv4-ben lehetséges négymilliárd cím 74 százalékát az Egyesült Államok ellenőrzi. Kína 80 millió internetezőjére ugyanannyi IP-cím jut, mint a mennyi a Kaliforniai Egyetemnek.
A CERN 20 kínai város 25 egyetemét köti össze. A hálózat adatátviteli kapacitása másodpercenkét 2,5-től 10 gigabitig terjed, bár december folyamán 40 gigabites rekordot is zümmögtettek rajta.
A kényelem hatalma
Bár széles sáv is vonzó lehet, a szakértők szerint az új generációs háló elterjedésének fő mozgatója az IP-ínség marad.
"Az IP-cím a lényeg - mondja Zeus Kerravala, a Yankee Group elemzője - Kína egyike azoknak az országoknak, amelynek kevesebb IP-címe van, mint sok amerikai vállalatnak."
Az Ázsiai országok és vállalatok (Fujitsu, Hitachi, NEC, Samsung) közösen dolgoznak az IPv6-ra való átálláson. A konzorcium szerint az új technika bevezetése 2005 elejétől kezdődik.
Az IPv6 amerikai bevezetése a szakértők szerint hét évet vehet igénybe. Az új generációs protokoll bevezetéséért közös erőfeszítéseket tesz az amerikai védelmi minisztérium, a Cisco, az IBM, a Microsoft, a HP és sokan mások, az IPv4 címek viszonylagos bősége miatt azonban semmi sem sürgeti az előrelépést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
