Falvak is optikai hozzáférést kaphatnak

Minden településre üvegszálas gerinchálózat vinne az állam a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) kiépítésével, így azokban a térségekben is lenne szélessávú lefedettség, amelyekben a távközlési cégek most nem látnak üzleti lehetőséget. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért felelős államtitkára egy hétfő konferencián nagy vonalakban felvázolta a célkitűzéseit, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy - hozzá hasonlóan - higgyenek ebben a koncepcióban.

Baj van az eléréssel

Az elmúlt évben átfogó felmérés készült Magyarország szélessávú ellátottságáról, és ez alapján kimondható, hogy elég nagy a baj. A 14,2 százalékos szélessávú ellátottság jócskán elmarad a 20 százalékos uniós átlagtól, ami a tagországok rangsorában a nem túl előkelő 17. helyre elegendő. A felmérések szerint a magyar települések 82 százalékán van 1 megabites sávszélességre alkalmas hálózati infrastruktúra, csakhogy ez a szám félrevezető, mert elég, ha az adott településen egyetlen előfizetőnek van ilyen sebességű hozzáférése. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szerint a felmérésekben nem vizsgálják, hogy a település mekkora részén elérhető az adott sávszélesség, és hogy mennyi előfizető használhat egyidejűleg ilyen sebességű elérést.

A hálózati kapacitásokról azonban sokat elárul, hogy több mint kilencszáz magyar településre egyetlen optikai szál sem vezet. Ebben a halmazban a települések felén nyújtanak valamilyen netszolgáltatást, a másik felén viszont egyáltalán nincs internet. Az sem biztató, hogy további ezer településre egyetlen optikai szál vezet, ezen osztozkodnak a felhasználók. Jó példa Bóly, ahol 100 megabites optikai hozzáférést vezettek be 1200 háztartásba, de az egész település egyetlen 100 megabites gerinchálózattal csatlakozik az internetre, így kevésbé tudják kihasználni a csúcstechnológiás hozzáférést.

Baja Ferenc elmondta, hogy az NDK kiépítésével nem azt szeretnék elérni, hogy minden háztartásban hightech hozzáférés legyen, hanem olyan internetelérés elérhetőségét szeretnék biztosítani, amellyel lehet dolgozni, tanulni, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, és multimédiás tartalmakat letölteni. Ehhez a becsléseik szerint 6-10 megabites letöltési sebességre van szükség.

Az állami szerepvállalásra azért van szükség Baja Ferenc szerint, mert piaci alapon nem jön létre az országos lefedettség. Nem várható el a vállalatoktól, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben lassan megtérülő, ám igen drága infrastrukturális beruházásokat kezdjenek. Persze jelenleg az államtól sem várható el, hogy milliárdokat költsön egy ilyen projektre, hiszen éppen a költségek lefaragása a cél. Baja Ferenc szerint ezért az Európai Unió támogatását kell igényelni, ami reális cél, hiszen az EU kiemelten foglalkozik a digitális fejlesztésekkel.

Szabad hozzáférés

A konferencián elhangzott, hogy az NDK nem éri majd el a végfelhasználókat, inkább egy nagykereskedelmi modellben gondolkodnak, és a nagysebességű hálózatra rátelepülő cégek az adott település, régió és környék adottságainak (pl.: domborzat, népsűrűség) figyelembe vételével különféle technológiát használhatnak majd, a lakásokig kihúzott optikától a hagyományos rézdróton át a wifi és a mobilinternetes kapcsolatig bármit. Baja Ferenc szerint fontos, hogy senki se sajátíthassa ki a hálózatot, és fokozzák a szolgáltatók közti versenyt.

Baja Ferenc szerint nem a hálózat kiépítése lesz hosszú idő, hanem a feltételek kialakítása, és az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Becsléseik szerint a körülményektől függően 1-5 évet vesz igénybe az NDK kiépítése.