Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

A Google mindenkinek saját Second Life-ot ad

2008.07.09. 22:00
Építsünk saját virtuális világot a blogunk látogatóinak? A Lively lehetőséget ad erre, és elméletben zseniálisan működik, de amíg ilyen lassú, és ilyen könnyedén küldi padlóra a Windowst, inkább passzolunk.

A Second Life-ot leggyakrabban érő kritika, hogy a nagy felhajtás, a virtuális bizniszek, meg a sokmilliósra kozmetikázott felhasználótábor sminkje mögött az egész valójában nem több mint egy ügyes marketinggel megtámogatott színes-szagos csetszoba. Lehet vitatkozni azon, hogy ez jogos-e, mindenesetre a Google kapva kapott az ötleten és egy előállt egy 3d-s, személyre szabható, ingyenes, weboldalakba-blogokba szabadon beágyazható csetszobával.

A Lively egy Google-programozó hölgy, Niniane Wang hobbiprojektjeként indult - a cégnél elvárás, hogy az alkalmazottak a munkaidejük húsz százalékát ilyen kísérletezgetésekre, saját ötletekre alapuló projektekre fordítsák, hátha lesz belőlük valami. "Túl statikusnak találtam a közösségi oldalakat és blogokat; arra gondoltam, hogy sokkal több interakciót lehetne belevinni a dologba annál, hogy az ember otthagy maga után egy kommentet. Valós idejű 3d-grafikával sokkal élőbb és szórakoztatóbb lenne az egész" - írja Niniane a Google hivatalos blogján.

Ahhoz, hogy a Livelyt életre leheljük, először is le kell töltenünk egy kis kiegészítőt a böngészőnkhöz (csak Explorer és Firefox alatt megy egyelőre, Mac-támogatás sincs), és máris beleugorhatunk a több száz csetszoba egyikébe, vagy akár magunk is építhetünk egyet. Minden szobának egyedi URL-je van, és egy YouTube-videóhoz hasonlóan beágyazható: ez például a Superhero HQ nevű szoba, képregényes-szuperhősös stílusban berendezve, itt beágyazva pedig a Western szoba jön, egy vadnyugati kisváros:

A reklám helye is megvan

Belépni a Google-azonosítónkkal tudunk, amivel például a Gmailbe. Ha pedig már benn vagyunk, tudunk nézelődni, mászkálni, az avatárunkat kedvünk szerint átszabni és a többiekkel beszélgetni (a beírt szövegek képregényszerű szövegbuborékokban jelennek meg), illetve az online szerepjátékokhoz hasonló rövid animációkat, emote-okat lejátszatni az avatárunkkal. És ennyi, egy centivel sem kevesebb, mint amit a Second Life tud, csak éppen egy utolsó utáni blogban is három kattintással létrehozható. Vagy építhetünk saját szobát, az előre feltöltött berendezési tárgyak százaiból, mintha a Simsben építenénk fel a játék hősének lakását. A grafika elég szögletes, de stílusos, rajzfilmszerű, a playstation-időket idézi. Mindez teljesen ingyenes, bár a lehetőség persze benne van, hogy reklámokat ültessenek el az egyes csetszobákban, ahogy lehet például a YouTube-videókat vetíteni a virtuális szoba falára, vagy Picasa-albumokból származó képekkel tapétázni. Az ötlet óriási, a kezelés egyszerű, miért nem örülünk mégsem?

Az egyik legnépszerűbb avatár, Hamlet, a malac. A rendszerben már ott a lehetőség, hogy a készítője pénzt kérjen a használatáért.

A fő gond a Livelyvel az, hogy jelenlegi állapotában a használhatatlanság határát súrolóan lassú. Percekbe telik, mire betölt egy szobát, idegesítően lassan reagál minden egyes kattintásra a menüben, és maga a csetszoba 3d-s világa másodpercenként 2-3 képkocka sebességű diavetítésként tárul a szemünk elé (25-30 kellene ahhoz, hogy a szemünk folyamatosnak lássa a mozgást). Néha egyszerűen megáll, máskor beleragad a "szoba betöltése" funkcióba, megint máskor egyszerűen eltűnik a kezelőfelület és csak mozogni rudunk az egérrel, beszélgetni nem. A kilépés és a böngésző bezárása után pedig percekre teljesen használhatatlanná amortizálja a gépet, míg a Windows kitakarítja utána a memóriát (amiből látszólag teljesen véletlenszerűen és értelmetlenül ugrálva foglal hol 100, hol 300 megabájtot).

Zuzu Petals visszavág

Nagyon szívesen elszórakoztunk volna még a Lively csetszobáiban, és simán el tudjuk képzelni, hogy ha kicsit jobban kiforr, és optimalizálják a programot, egyik napról a másikra átveszi a blogokon, közösségi oldalak profiloldalain és hasonló helyeken a fapados csetablakok helyét. Persze béta még, de a programhibák és a borzasztó sebesség miatt egyelőre Ford Farlaine szavaival tudjuk csak jellemezni: enyhén élvezetes, de inkább fájdalmas.