Hétfőn délután 191 igen, 176 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényt, így - fél évtizedes küzdelem után - biztos törvényi háttérrel kezdhet működni a NAVA. A Kovács András Bálint vezetésével működő projekt célja, hogy kötelespéldány-archívumként digitalizálja a televíziók és rádiók saját gyártású műsorait, és zárt láncú hálózaton, oktatási és kutatási célokra elérhetővé tegye azokat. A gyűjtőkörbe az M1, az M2 és a Duna TV, illetve az RTL Klub és a TV2 műsorai tartoznak.
Saját gyártású műsorok, zárt láncú hálózat
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közös felügyelete alatt álló NAVA egyelőre csak a televíziók adásaival foglalkozik majd: a rádióműsorok digitalizálását egyéb módszerekkel és forrásokból már megoldották. A rendszer indulásától kezdve egyelőre a televíziók saját gyártású műsorait teszi elérhetővé, bár a műsorszolgáltatók önkéntesen egyéb adásaik felvételeit is felajánlhatják. A NAVA egyszerre száz munkaállomásról - többek között oktatási intézményekből, múzeumokból és levéltárakból - lesz elérhető egy zárt láncú hálózaton keresztül. Az internetre csak a műsorok adatait tartalmazó katalógus kerül majd fel.
Az ötlettől a törvényig
A nemzeti archívum ötletét évekkel ezelőtt vetették fel a Budapesti Műszaki egyetem médialaboratóriumában. Az alapkoncepció szerint a NAVA a teljes hazai audiovizuális kultúrkincset tartalmazta volna anélkül, hogy az egyes műsorok közötti értékkülönbségek alapján szelektált volna. Pénzügyi akadályok és szerzői jogi megfontolások miatt azonban a projekt előkészítői kénytelenek voltak korlátozni az archívum gyűjtőkörét. Mint azt korábban írtuk, a NAVA-ra eddig úgy 200 millió forintot költöttek - az összeget nagyrészt egy kísérleti rendszer felállítására, illetve a most elfogadott törvény előkészítésére, szakértői díjakra fordították. A műszaki infrastruktúra kiépítésére egyelőre további 250 millió forint áll rendelkezésre.
Magyar avangarde
A NAVA-hoz hasonló kezdeményezésekre a világ számos országában van példa: Európában Anglia, Franciaország, Hollandia, Norvégia és Svédország is digitális formában archiválja audiovizuális kultúrkincsét. Mint azt a projektvezető Kovács András Bálint az Indexnek korábban elmondta, Magyarország egyáltalán nincs késésben a többi országhoz képest, sőt anyagi lehetőségeit is figyelembe véve a kontinens élcsapatához tartozik. Becslések szerint a NAVA a műszaki rendszer felállításától kezdve évente kb. 27 700 televíziós műsorszámot rögzít majd az öt televízió által sugárzott 48 500-ból; ez évente kb. 17 000 óra archivált adást jelent, ami kevesebb, mint az összműsoridő fele.