Az első internetszolgáltató halála

Egy költői megfogalmazás szerint, amikor múlt héten a Netcom szerver konnektorját kihúzták, az internet történelmének egy jelentős része szűnt meg létezni. A világ első internetszolgáltatójának utolsó százhetven felhasználója pedig ott maradt a sötétben és csak a szemük világított.

Ők valami olyat éltek át, mint amit a Titanic utasai nem éltek túl. Jöttek az üzenetek, hogy "A rendszer 2 perc múlva leáll"; "A rendszer 40 másodperc múlva leáll"; "A rendszer leáll".

Rang nélkül

Netcom-os email címe nem volt bárkinek, csak a veterán technoszakiknak, akiknek a közösségben elég volt csak egy Netcom-ról érkező levéllel megvillanniuk, és megvolt az alapvető tisztelet, mindenki visszavett, mint üveget.

A Netcom előfizetőinek névsora a technológia világának ki-kicsodája volt. Egy idő után az jött szokásba, hogy az emberek feltüntették névjegyfájljukban, hogy mikor váltak előfizetővé - ha 1990-ban, akkor például így ,,90-es osztály". Ahogyan gimiben.

Irány a keleti-part

A számítógép iránt érdeklődő emberek 1988-tól fizethettek elő Unix shell-accountra a San José-i cégnél (mondani sem kell, hogy ez kizárólag szöveges üzemmódot jelent). A lezárás indoka az volt, hogy a shell-accountok miatt a rendszer rendkívül kiszolgáltatott.

A Netcomot az 1994-ban alapított Mindspring tavaly vásárolta meg az ICG-től, majd egy évvel később összeolvadt az Earthlinkkel. Az Earthlink alelnöke (és korábbi Netcom alkalmazott), Linda Back szerint az internetszolgáltatást megszüntetése különböző cégeknél 1996 óta szerepelt a napirenden - ezt a lépést eddig csak kegyeleti okokból nem tették meg.

Beck közölte a lapátra tett előfizetőkkel, hogy Netcom-os emailjük az év végéig még él, de ha minden jól megy talán 2001 után is.

A shell-accountból kizárt szakemberek most a keleti part felé, a manhattan-i kis-szolgáltató Panix felé özönlenek, ahol még működnek a shell-accountok.