Kiderült, függő vagy!

Az Index felmérése ugyan nem reprezentatív, de még így is körülbelül tízszer annyian válaszoltak rá, mint ami egy piac- vagy közvélemény kutatás esetében megszokott. A válaszok alapján olvasóink között közel kétszer annyi az internetfüggő, mint országosan. Dr. Fábián Zsolt pszichiáter az Információs Társadalom és Trendkutató Központ munkacsoportjának tagjaként 2004-ben vizsgálta a magyar netfüggést. Az Indexnek elmondta, bár a hivatalos diagnosztikai kézikönyvben nem szerepel ilyen diagnózis, az internetfüggés - hivatalosan internet addikció zavar - meghatározható, igaz meglehetősen összetett jellemzők alapján.

A klinikai állapot azonosításához hét fő jellemzőt vizsgálnak a felhasználó személyiségében, és akkor beszélnek megbetegedésről, ha ezek közül az elmúlt három hónapban legalább három fennállt az illetőnél.

Hétből három

Az első az idő. Vagyis az internet iránti vágyat kielégítő hatás eléréséhez sokkal több internetezésre van szüksége, vagy ugyanannyi idő alatt a hatás sokkal kisebb, mint korábban volt. A második a megvonási tünetek, vagyis ha az illető sokáig nem tud internetezni, nyugtalan, szorong, rögeszméi, kényszeres gondolatai vannak arról, vajon mi történhet az interneten, esetleg fantáziál a nettel, és azzal álmodik, illetve arra lesz figyelmes, hogy akaratlagos vagy akaratlan gépelési mozdulatokat végez az ujjaival. Ezeket a tüneteket viszont további internetezéssel oldani képes.

A harmadik jellemző a tervezettnél hosszabb, vagy gyakoribb internethasználat - az Index felmérésére válaszolók 55 százaléka, 8674 ember mondta, hogy gyakran, vagy nagyon gyakran internetezik tovább annál az időnél, amit előre eltervezett, és 38 százaléknak rendszeresen a fejébe tolul a gondolat: "Na, már csak egy szájtot nézek meg!".

A negyedik szempont szerint a felhasználó próbál ugyan kevesebbet internetezni, de próbálkozása rendre kudarcba fullad. A válaszolók negyede számolt be hasonló sikertelenségről. Az ötödik jellemző szerint a netfüggő egyre több mindennapi tevékenységét végzi a weben: ott vásárol, ott olvas újságot, újabb és újabb böngészőket szerez be és próbálgat, nagy kedvvel rendezgeti a letöltött állományokat.

A hatodik jellemző szerint a társas, foglalkozásbeli tevékenységek háttérbe szorulnak, vagy teljesen megszűnnek az internetezés miatt. A hetedik szempont pedig a tudatosságot vizsgálja, eszerint az illető annak ellenére folytatja a nethasználatot, hogy tudatában van az általa okozott fizikális, szociális, foglalkozásbeli vagy pszichológiai problémáknak (például alvásmegvonás, párkapcsolati nehézségek, reggeli késések, vagy a munkahelyi feladatok elhanyagolása).

Mindezek alapján Dr. Fábián Zsolt 2004-ben lefolytatott vizsgálata szerint a magyar internetezők körülbelül hat százaléka tekinthető internetfüggőnek, ami megfelel a nemzetközi aránynak. A magyar függők jelentős hányadára igaz volt az is, hogy korábban más pszichológiai tüneteket is produkált, például evészavarai voltak, vagy más függőségekkel küzdött.

Milyen az a 1648 netfüggő Index-olvasó?

A felmérésre adott válaszok alapján az Index olvasóinak tíz százaléka (1648 fő) sorolható az internettől erősen függők csoportjába, további 14 százalék (2194 fő) függő, vagy legalábbis veszélyeztetett. Csupán 37 százalékra (5887 fő) lehet azt mondani, képes kontrollálni magát és bármikor képes felállni a számítógép mellől.

Nincs jelentős eltérés a két nem között, az erősen függő 1648 fő sorolható a férfiak 11, a nők 9 százaléka. Negyvenöt százalékuk napi hat óránál többet internetezik, közöttük a legnagyobb arányú az egyedülállók, legkisebb a házasságban, vagy párkapcsolatban élők aránya, és ők találkoznak legkevesebbet barátaikkal: míg a nem függők csoportjába sorolt válaszadók hetven százaléka heti minimum 11 órát találkozik barátaival, addig az erősen netfüggők csupán 19 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. A teljes mintában igen magas a felsőfokú végzettségűek aránya, azonban ebben a tíz százalékban valamivel kisebb, és több a középfokú végzettségű, mint a kevésbé függők között.

Most már tényleg csak egy szájt!

Arra a kérdésre, hogy netfüggőnek tartja-e magát, a tizenhatezer válaszadó közül csupán 813 ember sorolta magát az erőteljesen netfüggők csoportjába, azonban a kérdőívkitöltők fele mondta, hogy van olyan ember az ismerősei között, akit annak tart. Dr. Fábián Zsolt szerint itt egyszerűen arról van szó, hogy nagyon gyakran az internetfüggő nem tekinti magát függőnek, mert úgy véli, az internethasználat egyszerű, mindennapi tevékenység. "Annak elismerése, hogy kicsúszott a kezünkből a kontroll, a legtöbb ember számára nem kézenfekvő. Sokkal könnyebb másokon felismerni a problémát" - fogalmazott.

Mégis, mintánk erősen függő tíz százalékának háromnegyede tudatában van annak, hogy függő és közöttük a többi csoportnál jelentősen többen mondták, hogy ismernek további függőket. Az addikció tehát adott, kezelhető, és bár Magyarországon nincs olyan kórházi osztály, ami speciálisan netfüggőkre szakosodott volna, a pszichológusok és pszichiáterek hatékony segítséget nyújtanak.

Mit mérjünk fel legközelebb? Ötleteket várunk, erre az emailcímre.