Tizenéves fiúk a netfüggők

A férfiak magasabb számban válaszoltak (69%), legnagyobb részt 30 év alattiak (82%), és többségük felsőfokú végzettségű vagy felsőfokú tanulmányokat folytat (68%). Az internethasználat jellemzőit illetően 75%-nak szüksége van az internetre a munkájához illetve a tanuláshoz, 52%-uk a munkahelyén/iskolában használja legtöbbet a világhálót, és a többség több mint 2 éve internetezik

Kevés az online játékos

A legtöbben a már klasszikus célokra használják a netet (böngészés/információszerzés 64%, levelezés 15%), de szép számmal akadnak chatelők is (17%). Viszonylag kevesen használják online játékok és multimédiás chat céljára, amiben szerepet játszhat a magyarországi internetszolgáltatók által biztosított alacsony sávszélesség is.

A napi internetezés időtartama erősen megoszlik, napi 3 óránál kevesebbet 52%-uk használja, ennél többet (ami heti 20 óra fölötti időtartamnak felel meg) 48%-uk.

A válaszolók 14%-a fordult korábban pszichológushoz valamilyen gonddal, 21%-uknak volt evéssel kapcsolatos problémája, és 19%-uknak voltak/vannak más függőséggel kapcsolatos problémái.

Tizenéves fiúk a függők

A jellemző eredmények alapján a tipikus kóros internethasználó prototípusa: 20 év alatti férfi, az internet nem feltétlenül szükséges a munkájához vagy tanuláshoz, otthon is internetezik, naponta 6 óránál többet tölt a világhálón, és kiemelkednek azok (bár viszonylag kevesen vannak), akik multimédiás csevegésre és online játékokra használják.

Magasan reprezentáltak az általános iskolát végzettek, ami a serdülő korosztályra irányítja a figyelmet. Az internethasználat kezdetének ideje nem szignifikáns a függőség kialakulására nézve, tehát nem igaz az, hogy minél régebb óta használja valaki az internetet, annál valószínűbb, hogy függőség alakuljon ki.

Harminc évnél fiatalabb az összes netaddikt

A kapott eredmények alapján elkülöníthetők, akik megfelelnek az internet-addikció kritériumainak, másrészt akik elsősorban azért neteznek sokat, mert bizonyos pszichés szükségleteket könnyebben ki tudnak elégíteni online, mint a valós életben), és létrejött egy harmadik csoport, amelyre leginkább az impulzuskontroll zavara volt jellemző.

Az internet-addikcióban szenvedők között a férfiak lényegesen többen vannak, mint a többi csoportban (81%). Ez a legfiatalabb csoport, a 20 év alattiak 46%-ot tesznek ki közülük. Ugyancsak viszonylag fiatalok a "szekunder internetezők", míg az impulzuskontroll-zavarok a 21-30 éves korosztályra jellemzőek.

A függőknek és a "szekunder" internetezőknek ritkábban van szükségük a munkájukhoz/tanuláshoz az internetre, és jellemző rájuk, hogy leginkább otthon használják. Kiemelendő, hogy a régebben nethasználóvá válók között kevesebb a függő; ez utóbbiakra inkább az jellemző, hogy csak 1-2 éve járnak a hálóra. A "szekunder" csoport tagjai pedig jellemzően 1 évnél is kevesebb ideje interneteznek.

Mindhárom "problémás" csoportnál megfigyelhető a napi 3 óránál hosszabb internethasználati idő, sőt, a függők 46%-a napi 6 óránál is többet ül a képernyő előtt. A "problémás" csoportokba tartozók általában nem információszerzés vagy levelezés céljából neteznek (ami a "normál" csoportra a legjellemzőbb), hanem egyéb tevékenységeket végeznek: a függőkre jellemző a csevegés és kimagasló értékkel a játék, az impulzuskontroll-zavarokkal küszködők a játékot és a multimédiás csevegést részesítik előnyben, míg a "szekunder" csoportra várható módon a csevegés, és kimagasló értékkel a multimédiás chat jellemző.

Mindhárom "problémás" csoportban gyakoribb volt a pszichológus segítségét igénylő panasz, és ez érvényes az evészavarokra is. Viszont más, addikcióval kapcsolatos problémája elsősorban a függőknek, kisebb mértékben az impulzuskontroll-zavarosoknak volt, a "szekunder" csoportra ez nem jellemző.