Martin Ostermeyer, a postdami egyetemen sikeresen tesztelt eljárás projektvezetője elmondta, hogy a kódolási szakértők titkos fegyvere ez esetben a kvantum-kriptográfia, amelynek segítségével két személy egy titkos kulcsot alkalmaz. Az eljárással szöveget, képet, vagy emailt is titkosítva tudnak továbbküldeni, akár telefonon akár az interneten. Az adó a kvantumkóddal rejtjelezi az adatot, például egy képet, ezzel a kép zűrzavaros információtömeggé alakul át, amit a fogadó fél ugyanazzal a kóddal visszaalakít. Alapfeltétel, hogy már a küldő és fogadó is rendelkezzen a kóddal.
A rejtjel a fényt alkotó részecskéken alapul, amelynek a fizikája drámai módon eltér mindattól, ami a látható világban érvényes. Például a fényrészecskék bizonyos tulajdonságait nem lehet pontosan megmérni anélkül, hogy ne változtatnák meg magát az információt is. A potsdami kutatók egy bizarr tulajdonságot használtak ki, az úgynevezett részecske-kapcsolást. Ennek során két fotont mintha szellemek kapcsolnának össze, legyenek azok akár egymillió kilométernyi távolságra egymástól. Ez a kapcsolat rendkívül érzékeny, és ha külső hatás éri, például megpróbálják lehallgatni, akkor szétszakad a telepatikus kötés.
Ez a tulajdonság ideális jelöltté tette a részecskéket ahhoz, hogy segítségükkel lehallgatás-biztos módon lehessen információkat továbbítani az üvegszálas kábeleken. Ha valaki megcsapolja a kábelt, nem teheti észrevétlenül, mert megzavarja az érzékeny adatáramlást: az egyik fotonon végzett mérés befolyásolja a másik foton mérési eredményét.
Pingpong
Martin Ostermeyer elmondta, hogy a módszert pingpong protokollnak nevezték el. A címzett két összekapcsolt fotont állít elő: mintha a küldő két azonos papírlapot küldene - ez a ping -, és a fogadó az egyiket sajátos jellel ellátva visszaküldené a feladónak - ez a pong. A visszaérkező küldemény ismét egyesíti a részecskét a párjával. A kettő együtt jelet hoz létre, amely a kód egy része. Ezzel már egy információ minden egyes képpontját kódolni lehet, hogy aztán lehallgatás-mentesen továbbítsák az interneten.
A kísérlet során Ostermeyer és tanítványa, Nino Walenta az egyetem kódolt logóját küldte el online. Miután mindig csak a fotonpár egyik felét küldik, a kívülállók a kvantumfolyamot ugyan lehallgathatják, de nem jutnak hozzá a benne foglalt információhoz. Az eljárás azonos átviteli sebességnél bármely klasszikus kódolási rendszernél biztonságosabb - véli a professzor. Most azt vizsgálják, mennyire alkalmas hétköznapi felhasználásra az eljárás, amely elsősorban az internetes bankok, valamint a titkosszolgálatok számára lehet érdekes - olvasható a Die Welt online kiadásában.