További Net cikkek
Komoly diadalt ülhetnek a netes szabadságjogok harcosai: szerdán az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy nem éleszti fel poraiból az igazságügyi minisztérium által 1996 óta szorgalmazott netpornótörvényt, így továbbra is mindenki annyi dugást nézhet online, amennyit nem szégyell.
A COPA-t (Child Online Protection Act, a gyermekek netes védelmét célzó törvény) 1998-ban fogadták el az amerikai törvényhozók, de különböző szövetségi bíróságok szinte azon nyomban hatályon kívül is helyezték, mondván, hogy a szövegében szereplő "közösségi normákat sértő" kitétel túl tág fogalom a gyermekekre káros tartalom meghatározására, és indokolatlanul korlátozza az információhoz való hozzáférés, illetve a kifejezés szabadságát, amit az amerikai alkotmány első kiegészítése garantál. A COPA-t egyébként azután verte át a kormány a törvényhozáson, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a szólást még szélesebb körben korlátozó, nagy felháborodást kiváltó CDA-t (Communications Decency Act).
Az ACLU szabadságjogi szervezet jogi igazgatója, Steven Shapiro szerint a törvény hatályba lépésével nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek jogai is sérülnének, hiszen a COPA a felnőtteket is olyan információ befogadására korlátozná, amit a kormány a gyermekek szempontjából megfelelőnek tart.
Jog a pornóhoz
Az igazságügyi minisztérium tíz éve próbál érvényt szerezni a törvénynek, amely a webszájtok üzemeltetőitől megköveteli, hogy hitelkártyaszám vagy személyi azonosítók használatával szűrjék ki a kiskorúakat, így akadályozva meg, hogy a kártékony pornográfiával szembesüljenek. A törvénysértőkre legfeljebb féléves börtönbüntetés és 50 000 dolláros büntetés várt. Az ügy úgy jutott a magyar fogalmak szerint leginkább alkotmánybírósághoz hasonlítható testülethez, hogy a minisztérium megfellebbezte a philadelphiai körzeti bíróság korábbi döntését, amely túlságosan homályosnak és széles körben korlátozónak nyilvánította a COPA-t. Szerdán a Legfelsőbb Bíróság nem hozott ítéletet, hanem egyszerűen visszautasította a minisztérium fellebbezésének megtárgyalását, és ezzel gyakorlatilag helyben hagyta a korábbi, alsóbb szintű bírósági döntéseket.
A törvény életbe lépése az amerikai kormány becslései szerint is 700 millió weboldalat érintett volna, ráadásul az ellenzők (a szabadságjogi szervezetek mellett könyv- és online kiadók) szerint az alternatív módszerek, mint a szűrőszoftverek és a szülői felügyelet elég hatékonyan működnek, anélkül, hogy a felnőttek jogait korlátoznák.