Bajban a pornóipar

Nagy sikerélmény volt, amikor a megnyíló ablakerdő miatt huszadjára megzakkant és újraindított 386-os monitorán fél óra múltán már a hölgy köldöke alatt kezdtek futni a sorok. Mintha egy kötőtűk közül kikúszó egzotikus mintájú sálat figyelnék egy irányíthatatlanul süllyedő atomtengeralattjárón. Ez majdnem öt éve történt.

Nagy jövő után állnak

1996-ban a pornóipar még nem győzte kiszolgálni az internetre rácsodálkozó közönséget. Ekkor még a jelszavas oldalak képtárait is le tudta tölteni az, aki visszafejtette az urlt-t a megfelelő alkönyvtárig (a legtöbb esetben azonban erre sem volt szükség) - a pénzt mégis pótkocsis Ifán vitte nekik a posta. Ráadásul azok, akik túltengő erkölcsvédő ösztönük miatt felszólalhattak volna, javarészt csak nagyon drága írógépnek ismerték a PC-t.

Popup pokol

A pornóipar lendületét a Clinton-kormány által 1998-ban bevezetett online gyermekvédelmi törvény sem törte meg - a nagykorúságot igazoló jelszórendszert gyorsan és olcsón bepöccintették a nyitólapjaikba a pornószolgáltatók, és fejlődtek, burjánzottak tovább egymás nyakára tiporva.

A veterán pornószolgáltatók ekkor már az ipar legprofibb dizájnereit dolgoztatták a még jobb eredmény érdekében - akik a cég profilját gazdagítva néhanap elvállalták néhány bank vagy online áruház webes kivitelezését.

A látogatottságért felelős szakemberek (egyéb hirdetési felület híján) ugyanekkor kezdték el a gazdagságra vágyó maszek pornó- és megtévedt oldalakat különböző átkattintásért fizető banneres konstrukciókkal kínálgatni. A legmenőbb maszekok így akár egy elegáns vacsora árát is megkeresték egy hónapban.

A piaci versenynek köszönhetően az internetes pornó egyre idegesítőbbé és unalmasabbá vált. 1999 és 2000 fordulóján a virágzó dotkom szektor boldogan olvashatta a szenzációs hírt, miszerint az internetes pornóipar fejlődése - a történelem folyamán először - stagnál. Az új gazdaság a jólét motorja, és még a politikusokat folyamatosan hergelő aranyfogú pornópápák is kicsit magukba szállnak. Mi jött ezután?

Dotkom kókadás

Önpusztító pilótajáték

Beütött az internetes csillaghullás. A Playboy.com, - a pornófogyasztó piac megbízhatóan álszent szegmensének szilárd kősziklája, a Playboy által létrehozott internetes leánycég - novemberben az elsők között vette a bukófordulót.

Alig pár hónappal később a nagyságrenddel nagyobb forgalmat bonyolító keménypornó is elfáradt: az átkattintós-banneres marketing egy maguk ellen fordított pilótajátéknak bizonyult. A kis látogatottságú oldalak milliói mellékágakként járultak hozzá a főbb oldalakra irányuló látogatottság folyamához - a nekik kifizetett pénzt azonban már nem fedezték az előfizetők.

Az előfizetők ritkulásának okai: sikeres pszichoterápia, sikertelen pszichoterápia, betelt vinyó, kiégés, spanyol inkvizíció.

A kokszos bosszúja

Az örök körforgás törvénye szerint azonban a bukás után siker következik. Ennek letéteményese George W. Bush, akiről több érdekes információ is rendelkezésünkre áll.

George W. Bush, az egykori republikánus amerikai elnök George Bush fia, vagyis ifjabb. Fiatalabb korában kokaint fogyasztott, és részegen járókelőket gázolt el, azután megtért, és rendbe jöttek a dolgai, mert megtanult spanyol nyelvű oktatókazettákat fejből idézni. Nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett, és lebombázta Irakot. Bush a pornó elleni harc elkötelezett híve.

Amennyiben a republikánus kormányzat sikeresen tiporja az aszfaltba az utóbbi időben elszemtelenedett polgárjogi szervezeteket, a saját sikerének inflációja, és a dotkom utópiák bukása által megrendített pornóipar is erőre kaphat a betarthatatlan szabályok által. És akkor minden rendbe jön.