További Net cikkek
Akárcsak a hagyományos levelek, az adatok internetes mozgása, útvonaluk komolyabb nehézségek nélkül prognosztizálható. Bizonyos keretek között mindenképpen, viszont ezek a keretek egyre szűkebbnek tűnnek; gyakori a torlódás, az elakadás. Az internetrouterek évek óta ugyanazt a szabványt, az autonóm rendszerek közötti forgalomirányítást segítő BGP-t (Border Gateway Protocol) használják, ami elvileg - legalábbis eddig - lehetővé tette az útvonalválasztóknak, hogy megosszák útvonal-információikat a leghatékonyabb út kiszámításához, feltérképezéséhez.
A BGP alapkövetelménye, hogy a routerek hálózati címek listáját tárolják (routing table), amelyek alapján kikövetkeztető, merre kell továbbítani az adatcsomagokat. Minél több a világhálóhoz kapcsolódó számítógép, annál hosszabbak a listák, gyakoribbak a frissítések, a potenciális belassulások. Az egyik legfőbb gond, hogy a hálózat minden egyes módosulásánál valamennyi routernek frissülnie kell. Úgy tűnik, új megoldások szükségesek.
Kicsi a világ
De mennyire új az új? Merthogy a legújabb javaslat egy 1960-as évek eleji kísérletben fogant. A kísérletet a híres szociálpszichológus, Stanley Milgram (1933-1984) jegyezte, és - Barabási Albert-Lászlót mellett az összes "kicsi a világ" teoretikust megihletve - "hat lépés távolság"-ként vonult be a kommunikációtörténelembe.
A kutató azzal a feladattal bízta meg a résztvevőket, hogy egy idegen személynek juttassanak el egy levelet. Úgy, hogy első körben olyan barátoknak, ismerősöknek továbbítsák, akikről feltételezik: náluk közelebb állnak a célszemélyhez. Milgram mérte, hány lépés választja el a feladót a címzettől, s az 5,2 átlagot kapta. (A bűvös hatot később, egy színdarab címe alapján aggatták a jelenségre.) Milgram kísérletének kései hatásaként, Jon Kleinberg, a Cornell Egyetem (New York) számítástudomány-tanára 2000-ben általános matematikai modellt dolgozott ki az információ bármely hálózaton belüli útvonalválasztására. Abból a tényből indult ki, hogy "Milgram nemcsak a nagy társadalmi hálózatokon belüli rövid ösvények létezését bizonyította be, hanem azt is, hogy a hálózatokat működtető, bennük tevékeny személyek a rendszer egészének átlátása nélkül is képesek megtalálni ezeket az útvonalakat."
Több a kevesebb
Marian Boguñá, a Barcelona Egyetem kutatója és munkatársai szerint Kleinberg modellje nemcsak elméletben működik, hanem valódi hálózatok, így az internet útvonalválasztási rendszerére is alkalmazható, illetve hasznosítható egy olyan protokoll kidolgozásakor, amely lehetővé tenné, hogy a routerek kevesebb információt tároljanak. Márpedig, ha kevesebb információt tárolnak, ritkábban lesz közlekedési dugó.
A vizsgálódás rendkívül fontos része az úgynevezett rejtett információdarabok azonosítása. Ezek az információk segítik a routereket abban, hogy milyen irányba továbbítsák az adatcsomagokat. Milgram kísérletének önkéntesei szintén hasznosították a "rejtett" információkat - beazonosítottak egy-egy kritériumot, például az adott személy foglalkozását, s az alapján már nem véletlenszerűen, hanem célzottabban továbbították a levelet. Folyamatosan szűkítették a címzetthez vezető útvonalat. Az internet esetében a router fizikai elhelyezése, az általa utoljára kezelt információ típusa stb. lehetnek ilyen rejtett kapaszkodók. A hálózat teljes egészének ismerete ebben az esetben sem szükséges a feladat sikeres kivitelezéséhez.
Lokális stratégiák
Kleinberg elégedett a katalán kutatók munkájával. Úgy véli, így könnyebben kimutathatók a valódi hálózatokon belüli navigációt biztosító alapszerkezetek. Új útvonalválasztási módszerek alakulnak ki, amelyekben a globális információt rejtett mintákat követő lokális stratégiák helyettesítik.
Egyelőre még nem lehet tudni, hogy a módszer működik-e valódi hálózatoknál. Olyan esetekben, amikor - mint az életben szinte mindig - a bekalkulált mellett nem várt problémák is fellépnek. A szakértői vélemények egyben azonban megegyeznek: a munkát érdemes ebben az irányban folytatni. Maga Boguñá is úgy gondolja, hogy ez még csak a kezdet. A következő lépés az internetes útvonalválasztást meghatározó rejtett információk pontos azonosítása lesz, ami hosszú évekig eltarthat.