Földi telekommunikáció és műholdas hálózatok

Hozzászoktunk, hogy a hagyományos telekommunikációhoz fix vonalas infrastruktúrát, a mobilhoz sejtszerű hálózatokat, a legjobb minőségű kapcsolatokhoz és a one-to-many ("egy sokhoz") jellegű műsorszóráshoz műholdas architektúrákat használtunk. Hosszú ideig fel sem merült, hogy miért külön-külön, és miért nem együtt, vagy hogy nem lehetne-e közös nevezőre hozni valamennyit? Az utóbbi években változott a helyzet: egyre több operátor nyújt vezetékes és mobil szolgáltatásokat is. A műholdas rendszereket azonban érintetlenül hagyták.
Nem sokáig maradnak úgy.

Ég és föld

A 2005. júniusban lezárult SAILOR demonstrálta: összekombinálhatók a földi és műholdas telekommunikációs szolgáltatások. Az egyébként "tengerészt" jelentő - és itt metaforaként is funkcionáló (például az éter hullámain navigálni) - szó a Satellite Integrated UMTS Emulator (Műhold által integrált UMTS utánzó) rövidítése.

Az UMTS (Universal Mobile Telephone Service), az univerzális mobiltelefon-szolgáltatás arra vonatkozik, hogy az adott frekvencián több mobiltelefon osztozhat. A vételi területet cellákra osztják, a más hálózatokkal (ISDN-nel, internettel) csomópontoknál találkozó maghálózatban kábelen és optikai vezetékeken keresztül továbbítják az adatcsomagokat.

Az elképzelések szerint a felhasználók egyetlen "univerzális" - az összes kommunikációs szolgáltatáshoz érvényes - számmal rendelkeznének. A kivitelezéshez azonban a műholdas architektúrákat valamilyen úton-módon integrálni kell a tőlük jócskán eltérő hagyományos földi infrastruktúrákkal (T-S-UMTS hálózat).

A SAILOR résztvevői bemutatóplatformot implementáltak. A platform teljes IP-kompatibilis UMTS-maghálózatból, hatékony (a műsorszóráshoz - broadcast - hasonló, de szélesebb körű) multicast eljárásmódokból és két (egy földi, egy műholdas) hozzáférés-hálózat emulátorból (access-network emulators) állt. Utóbbiak biztosították a források optimalizálását.

Bővülő szolgáltatások

"A platformot használva, olyan jövőbeli potenciális funkciókat tudtunk bemutatni, mint a tele-tanulás, vagy a tele-medicina" - értékel a projekt koordinátora, Arnoldo Giralda (Telespazio, Róma). Flexibilis szolgáltatásminőséget garantál, a műholdas technológiát használva nem csökken a hálózat teljesítőképessége, olcsó kommunikációs terminálok bevezetésével minimalizálhatók az új szolgáltatásokra fordított kiadások - összegzi a platform előnyeit a kutató. Például nagy mennyiségű információ elküldéséhez csekély számú kommunikációs csatorna is elég. A gyors adattovábbítás és a hangszolgáltatások mellett a műholdak lehetővé teszik, hogy korlátozott lefedettségű, vagy telefonszolgáltatással egyáltalán nem rendelkező területek is bekapcsolódjanak a "vérkeringésbe".

Fontos újdonság, hogy a hozzáférést kontrollálva, a szolgáltatások minősége szinten tartható, a túlterhelés/telítettség megelőzhető. A rendszer kapacitásának függvényeként fogadhat és utasíthat el híváskezdeményezéseket. Szintén komoly eredmény egy, bármely integrált földi/műholdas hálózat elrendezését optimalizáló szoftver, amivel az operátorok könnyebben megtervezhetik, hova helyezzék el az antennákat, stb.

A projektben a Telecom Italiahoz tartozó Telespazio, a római La Sapienza egyetem, az Aquilai Egyetem, a szintén olasz Space Engineering és Eutelis Italia, az Aacheni Műszaki Egyetem, a Siemens Austria, az Ericsson Hellas, a spanyol Integrasys és az Ascom nemzetközi ipari csoport vettek részt.