Utolsó előtti helyen Európában

Az EU-ban a középiskolások és egyetemisták 85 százaléka használta az internetet 2004 első negyedévében. Ugyanez a munkavállalók körében 60 százalék, a nyugdíjasok között 13 százalék volt. Az EU teljes, 16 és 74 év közötti népességében az internethasználat 47 százalékos volt, áll az Eurostat jelentésében.

A teljes népességet tekintve a svédek vezetnek, mivel a lakosság 82 százaléka rendszeresen internezik. Dánia 76, Finnország 70 százalékos arányt mutat fel. A sor végén kullog Görögország (20 százalék) és Magyarország (28 százalék). A harmadik és negyedik legrosszabb helyezést alig lemaradva, holtversenyben érte el Lengyelország és Portugális (29 százalék).

Megfizethető háló

Az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az információs technológiákhoz hozzáférők száma, miközben csökkentek a költségek. Ugyanakkor rések mutatkoznak az internethasználat elterjedtségében, amelyet különböző faktorok (életkor, beosztás, képzettség és az infrastruktúra fejlettsége) befolyásolnak.

Ezt a digitális szakadékot több dolog okozza. Hiányozhat a megfelelő infrastruktúra vagy a megfizethető hozzáférés, lehet gyenge a világháló mozgósító ereje és hiányozhat a szükséges informatikai vagy egyéb ismeret, állapítja meg az Eurostat jelentése.

A digitális szakadék a munkahelyi státus, illetve az iskolai végzettség mentén is jelentkezik. Az általános iskolai végzettségűek közül minden negyedik, az érettségizettek 52 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 77 százaléka használta az internetet a teljes unió átlagában.

Képzettségi szakadék

A digitális szakadék okait vizsgáló beszámoló szerint az adatokat szolgáltató valamennyi uniós tagállamban a magasabb képzettségű rétegek gyakrabban használták az internetet, mint a kevesebb iskolát végzettek. A statisztikusok nem fedeztek fel szignifikáns összefüggést az internet átlagos elterjedtsége és a digitális szakadék "szélessége" között.

Az országon belüli legnagyobb eltérést Portugália (70 százalék), Szlovénia (68 százalék), Spanyolország (61 százalék), az Egyesült Királyság (59 százalék) és Olaszország (58 százalék) mutatja. Kiegyenlítettebb képet mutat ezzel szemben Litvánia (11 százalék), Svédország (24 százalék), Németország (25 százalék) és a 11-11 százalékos Dánia és Észtország.

A vizsgálatok szerint Svédországban (70 százalék), Dániában (64 százalék), Finnországban (54 százalék) és Németországban (51 százalék) az alacsony képzettségűek nagyobbik része használta az internetet.

Ezzel szemben a magasabb végzettségűek kevesebb mint fele internetezik két országban, Litvániában (38 százalék) és Görögországban (48 százalék). A nyugdíjasok közötti felhasználók számában kimagaslik Hollandia, több mint ötven százalékuk használja a világhálót.

Netező egyetemisták

Minden vizsgált tagállamban a középiskolások és egyetemisták körében volt a legmagasabb a felhasználók aránya. A legmagasabb értékkel Finnország (97 százalék), Svédország és Dánia (96-96 százalék) büszkélkedhet, míg a legalacsonyabb Görögországban (55 százalék), Írországban (57 százalék) és Olaszországban (74 százalék).

A teljes EU-ban a munkavállalók adják a következő nagy felhasználói csoportot. A legmagasabb elterjedtséggel ebben a körben Svédország (86 százalék), Dánia (83 százalék), Hollandia és Finnország (82-82 százalék) jegyzi, míg a legalacsonyabb Görögországban (28 százalék), Litvániában és Magyarországon (33-33 százalék).

Kimaradnak a nyugdíjasok

Szinte minden tagállamban a munkanélküliek körében alacsonyabb az internethasználat aránya, mint a munkavállalók között. A legmagasabb értéket itt is Svédország illetve Hollandia adta (86 és 76 százalék), míg a lista végén Litvánia (8 százalék) és Lettország (10 százalék) kullog.

Minden tagállamban a nyugdíjasok között van a legkevesebb internet felhasználó. Tizenhárom országban 10 százalék alatt van az arányuk (Magyarország 3 százalék), 25 százalék feletti értéket pedig csak Hollandia (54 százalék), Svédország (45 százalék), Dánia (34 százalék) és Luxemburg (32 százalék) tud felmutatni.

Az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy ezek a különbségek egybeesnek a kor szerint vizsgált megoszlással. A legtöbb ország esetében ugyanis a 16-24 év közötti korosztályban kereken háromszor magasabb az internetezők aránya, mint az 55-74 évesek körében.