Tim Berners-Lee a web forradalmát jósolja

web és hypertext

A webet eredetileg is univerzálisnak, mindenki számára hozzáférhetőnek, s nem tudósok szűk csoportjának tervezte. Hozzáférésen nemcsak honlapokat ért, hanem a böngészőket, a média-lejátszókat, a különböző online eszközök és a felhasználó interakciójának megkönnyítését úgyszintén.

Tim Berners-Lee

Vannevar Busht tartja a hypertext megelőlegezőjének, a "Xanadus" Ted Nelsont pedig a kidolgozójának. Az első ilyen jellegű programokban az életünket sematikusan megjelenítő köröket és nyilakat találta izgalmasnak. Amikor magyarázunk, és egyben illusztrálunk valamit - személyeket, szerveződéseket, kapcsolatrendszereket -, általában ezeket az idővel "családfákká," hálózatokká terebélyesedő formákat, jeleket használjuk. Előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy minden mindenhez kapcsolódik. Berners-Lee már a nyolcvanas évek elején foglalkozott ezekkel a jelenségekkel.

Még érdekesebb, hogy "a számítógép organizációs oszlopgrafikonokat képes felrajzolni, megtalálja a függőségi viszonyokat, s izgalmas kérdésekre kezd el válaszolni." Azaz életünk számos mozzanata pontosan meghatározható jelentéssel bír.

Szemantikus Web

Naptárprogramot hoz fel példaként. Beírjuk, hogy az adott időpontokban rögzítünk valamit, és a program tudni fogja, miről van szó, mettől meddig tart, stb. A későbbiekben egyre több adat birtokába jut, egyre nagyobb tudással rendelkezik. Gépünk más alaposan definiált forrásokhoz - címjegyzék, banki kimutatások, dátumokkal ellátott fotóalbumok - szintén hozzáfér. Célszerűnek tűnik az eltérő elérhetőségű adatok közös nevezőre hozása, összehangolásuk. Berners-Lee évek óta futó, a korábbiaknál nagyobb volumenű Szemantikus Web projektje egyértelműen ebbe az irányba mutat.

Jelenleg a dokumentumok állnak az érdeklődés fókuszpontjában, a következő generációnál - a Szemantikus Webnél - viszont "az adatok gondosan definiált reprezentációja, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók automatikusan, emberi beavatkozás nélkül hasonlítsák össze, osszák meg a különböző honlapokról származó adatokat." Világhálós forradalom előtt állunk.

A fejlesztés első lépése során nyelveket dolgoztak ki. A második, jelenlegi fázis a metaadat (metadata) standardok létrehozása, kezdeti alkalmazásaik. Például a névszolgáltatásra (naming) URL-eket, a szintaxisra XML-t használó RDF-é (Resource Description Framework). A harmadik, legérdekesebb szakasz a mag körüli szabályalapú rendszer megteremtése lesz.

Kihívások, újítások, szabadalmak, kreativitás

Nagy kihívást jelent majd a hang. A mostani technológiák, például a beszédszintézis ugyan használhatóbbak az előzőeknél, viszont még mindig nehézkesek. Holott, elsősorban a (jelenlegi és főként a majdani "intelligens" otthonokban, egyetlen gép helyett) szaporodó computerizált eszközök miatt egyre nagyobb igény lesz rájuk.

Nem minden fejlődik olyan gyorsan, ahogy Berners-Lee szeretné. Az együttműködési technológiákat említi meg. A standardok és a nem standard módon történő újítások közötti feszültségeket úgyszintén. A Web széttöredezését látja az egyik legnagyobb veszélynek. Szerencsésnek tartja, hogy a W3C tagjai közös szabadalompolitikáról állapodtak meg májusban. A kreativitás pártján áll a szabadalom kontra kreativitás polémiában, s azért (is) alszik nyugodtan a májusi megállapodás óta, mert akkor döntötték el, hogy a W3C szabadalmi díjaktól mentes terület. Az intellektuális tulajdonjogokra történő örökös hivatkozás egyrészt egészségtelen, másrészt megfojtja a technológiai kreativitást - állítja.

Levélszemét és globális agy

A web feltalálóját ugyanúgy bombázzák nem kért, nem várt elektronikus levelekkel, mint bármely más usert. A spam-ek "aláaknázzák az e-mail-rendszert," viszont a probléma nem webes jellegű - elektronikus levelezés már a web előtt is létezett.

Okosabb e-mail szoftverekre lenne szükség - hangsúlyozza Berners-Lee. Észre kellene venniük, mi az egyszerű adat, mi a program. Ha képesek lennének rá, nem fordulhatna elő, hogy ártatlannak tűnő képre klikkelve, esetleg összeomlik a teljes operációs rendszerünk.

A világháló gyakran felvázolt "globális aggyá" alakulását korainak tartja még. Noha a majdani eredmény valószínűleg hatékonyabb lesz az emberi agynál, jelenleg praktikusabb és sürgősebb az adatok közötti operációskészség (interoperability) megoldása.