Száz wififalut, ezeret!

"Hernádszentandrás belőve" - adta hírül büszkén a wififaluprogram hivatalos blogja (wififalu.blog.hu) valamikor februárban, és azóta jelentősen felpörögtek az események a Login projektként kezdődött, de azóta átkeresztelt szociális internetellátó program házatáján: a néhány falura kiterjedő pilot projekt után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 200 millió forintos támogatásával és a T-Com által adományozott bérelt vonalakkal beindult az "alfa pilot".

Fél év leforgása alatt több mint száz kistelepülés kapott routert és körsugárzó wifiantennát a templomtornyába, a hidroglóbuszra, egy-egy kéményre, vagy éppen a ravatalozó tetejére, és eddig több mint ezer mély szegénységben élő család jutott használt, de internetképes pc-hez és korlátlan, szélessávú interneteléréshez az Internet Terjesztéséért Alapítvány által kialakított együttműködések jóvoltából.

Mire Nyírőék néhány hét múlva az ennél is jóval nagyobb szabásúnak álmodott társadalomjobbító kísérlet újabb bétatesztjének végére érnek, 115 falu 1700 végpontján villognak majd a Netbox terminálok még olyan isten háta mögötti helyeken is, ahol a vezetékes víz sem hozzáférhető.

Az Internetto és az Index egykori alapító főszerkesztője által kitalált program indiai és brazil tapasztalatokon alapul, ahol a legszegényebb néprétegekben robbanásszerűen terjednek az ilyen típusú szolgáltatások. Elzárt, elszegényedett kis falvakban, mély szegénységben Magyarországon is több százezren élnek, ők volnának a célcsoport, mert hozzájuk földrajzi és gazdasági okok miatt nem jutnak el a kereskedelmi internetszolgáltatók.

A programban Netbox márkanéven használt, de internetképes desktop számítógépet kapnak garanciával, Linux operációs rendszerrel, wifikártyával és tetőantennával. A harmincezer forintos beugrót havi ötezer forintonként, kamatmentesen törleszthetik.

A rendhagyó projekt a súlyosan elmaradott csereháti kistérségből indult tavaly nyáron, és elsősorban a munkanélküli, szociális segélyből élő, kilátástalan helyzetben lévő cigány fiatalokat célozta meg. Az etnikai cenzus azonban a résztvevő önkormányzatok többsége számára nem volt elfogadható, ezért most már egyszerűen rászorultsági alapon működik a dolog: bárki igényelhet Netboxot, akinek a piaci hardverárak és a kereskedelmi internetszolgáltatók tarifái szociális helyzete miatt megfizethetetlenek.

Halmajtól Csenyétéig

"Térségünkben elég sok a hátrányos helyzetű család, akik nem képesek arra, hogy számítógépet vagy internetelérést vásároljanak. Halmajon több mint száz ilyen család él, közülük ötven pályázott a programban, a számítógépeket az önkormányzaton keresztül helyeztük ki, az antenna a víztoronyra került" - mondja Tóth József, Halmaj polgármestere, akit "az év internetes polgármesterének" választottak 2002-ben, miután közel és távol elsőként internetesítette a helyi kábeltévé-hálózatot.

Halmajon idén az optikai hálózat is kiépül, "amelyre egy szociális csomaggal majd a wififalus felhasználói kör is bekapcsolódhat", magyarázza a polgármester, szerinte a falu szegényeinek csak átmenetileg lesz szüksége a wifire.

Halmaj fehér holló a térségben ambiciózus informatikai fejlesztéseivel: az általános iskolában számítógépesítették az oktatást, az önkormányzati portálon e-ügyintézést terveznek, a húszszázaléknyi munkanélkülinek aktívan keresik a távmunkalehetőségeket.

A cigány munkanélküliek egy részét közmunkában foglalkoztatják, de itt nem merült fel, hogy munkavégzéshez, vagy iskolábajáráshoz kössék a szociális segély folyósítását, mint például Monokon. "Az ilyen partizánakciók csak ellenségeskedést szülnek, valóban át kell gondolni a rendszert, de mi csak akkor lépünk, ha az erre vonatkozó jogszabályok is változnak" - válaszolja Tóth ez irányú érdeklődésünkre.

A másik véglet ebben a kistérségben Csenyéte, ahol miután a csak alsótagozatos általános iskolában működő pc-t egy betörés során már elvitték, az egyetlen számítógép, egy az IHM-től származó kakaóbiztos modell a helyi óvodában működik, állítólag. A nagyjából ötszáz lakosú, a Szárazvölgy legvégén fekvő zsákfalut ma már kizárólag - felerészben iskoláskorú - cigányok lakják, a polgármester, a jegyző, és a pedagógusok mindannyian más településekről járnak ide dolgozni, arckifejezésükből ítélve nem túl szívesen.

Csenyétén munkalehetőség egyáltalán nincsen, a földeket nem művelik, az egykori református parókiát lerombolták, a templom bútorzatát, karzatát felvágták és eltüzelték. Ahogyan a falu saját, feltehetően nem csenyéteiek által készített honlapja fogalmaz, "a még létező parasztgazdaságok megdézsmálása, fosztogatása szintén elválaszthatatlan jellemzője lett a falubeli életnek".

Csepeli György szociológus emlékezete szerint Csenyétén utoljára egy korábban afrikai önkéntesként dolgozó holland férfi próbálkozott társadalomfejlesztéssel: egy Afrikában bevált burgonyafaj termesztésére próbálta rábírni a lakosokat, ám végül a túlerőnek engedve inkább ő asszimilálódott a helyi életformához, "és beköltözött egy fürdőkádba", bármit is jelentsen ez.

Az egy szem kakaóbiztos számítógépet Csepeli nagy bánatára nem tudjuk megnézni, mert az óvoda nincs nyitva: mint a helyiektől megtudjuk, nyáron nem is nagyon működik. Nyírő ide is bekötné a wififalut, a "rádiós bejárás" többi résztvevője a szétvert templom láttán kissé szkeptikus, pedig ekkorra már néhány környékbeli cigánytelepen túl vagyunk.

Szelektálni kellett keményen

A többi, a programban résztvevő település fejlettség szempontjából valahol Halmaj és Csenyéte között helyezkedik el, de a szegregáció, a munkanélküliség, a kilátástalanság és az ezzel járó társadalmi feszültség mindenütt gondot jelent.

Nagyobb térképre váltás Wifi falvak Borsodban és Szabolcsban: 0-10 felhasználó: piros, 11-20 felhasználó: kék, 21-30 felhasználó: zöld, 31- felhasználó: lila

Ináncson például évek óta üresen áll a több tízmillió forintból felépített, de vörösréz alkatrészeitől azóta már megfosztott közösségi ház, mert a községi és a kisebbségi önkormányzat, valamint a telektulajdonos katolikus egyház nem tud megegyezni a használatbavétel feltételeiről. Gulyás Pál, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke egy kereskedelmi internetszolgáltató wifiszolgáltatását veszi igénybe havi ötezer forintért, de a községben több mint hatvan rászoruló család igényelte a Netbox-terminált.

Ebből első körben 33 helyen tudtak telepíteni, a 8 megabites, a templomtoronyból wifin szétosztott bérelt vonal több felhasználót egyelőre nem bír el. "Szelektálni kellett keményen, volt, aki ezért rettenetesen megharagudott" - mondja Gulyás.

Selyeben, ahol tavaly nyáron elsőként kezdtek telepíteni, Aranyosi György, a helyi CKÖ elnöke szerint érzékelhető eredménye van a programnak. Már 35 család internetezik, és az iskolában jobban teljesítenek az otthoni internettel ellátott tanulók. "A program előtt délután feketéllett a kocsmai korlát a főúton, most délután hat-hét óra felé alig látni fiatalt. A tévénél is jobban szeretik, a lányom amikor hazajön, rögtön beül a gép elé, nem is eszik. Nagyon hiányozna, ha nem lenne, ez a nyolc hónap tapasztalata" - mondja Aranyosi.

Csak egy töredékébe kerül

"Nehéz itt dolgozni, de sok minden kárpótol. Az emberek úgy várnak bennünket, mint amikor a háború után a villanyt vitték a falukba" - meséli Szabó Tibor projektmenedzser, aki korábban öltönyös-nyakkendős informatikai tanácsadóként vállalatirányítási rendszerekkel és CRM-mel foglalkozott egy budapesti SAP tanácsadó cégnél. "Nagy autóval nem lehet közlekedni, mert akkor behajtónak néznek, és gyakran kvázi rasszista polgármesterekkel kell megbeszélni a dolgokat." De a felhasználók lelkesek, és műszaki problémák sincsenek a kihelyezett gépekkel, egy százalék alatt van a meghibásodás.

Csepeli doktor szerint a programban "benne van minden, hogy miért kell információs társadalmat csinálni, hogy a technológiából hogyan lehet új életminőséget kovácsolni pontosan azokban a szegmensekben, ahol nincs semmi remény".

Az itteni emberek olyan dolgokra használják, amit semmifajta előzetes meggondolás nem jelzett előre, ráadásul "ahhoz képest, hogy az IHM-ben milyen őrültségekre mennyi pénzt tudtunk elkölteni, csak egy töredékébe kerül" - vált önkritikus hangvételre az azóta megszűnt informatikai tárca egykori politikai államtitkára. "Az államnak akkor érdemes beszállni ilyen projektekbe, ha semmifajta piaci erő nem mozdulna rá, és ez pont ilyen. Meg tud mozdítani olyan életeket is, amelyek egyébként a teljes reménytelenségben telnének el".

Csepeli szerint ha öt év múlva összehasonlítjuk majd azokat a környékbeli családokat és falvakat, amelyek nem kapcsolódtak be a programba azokkal, amelyek részt vettek benne, egész biztos, hogy sok szempontból mérhető lesz a különbség. Ha rajta múlik, ezt kutatni is fogják majd ifjú szociológusok.

A koncepció finomhangolása

A lassan a végéhez közeledő "alfa pilot" projekt tapasztalatait összegezve Nyírő a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy a harmadik világból kölcsönzött koncepció működik: bebizonyosodott, hogy tényleg van igény az internetre a mély szegénységben élő családokban, akik a jövedelmi viszonyokhoz képest komoly összeget áldoznak azért, hogy részt vehessenek a programban.

A technikai elemek - a felújított számítógép, a Linux, a wifi - szintén beváltak. Száz falu betelepítése után azonban úgy látja, hogy "ha ezt nagyobb léptékben akarjuk csinálni, akkor közvetlenül kell megszólítanunk az embereket".

Arról van szó, hogy a jelenlegi konstrukcióban a helyi és a kisebbségi önkormányzatok hitelezik meg a felhasználóknak végpontonként harmincezer forintos költséget, ezért abba is beleszólnak, hogy ki vehet részt a programban. "Egész falvak estek ki, ahol lett volna érdeklődés, de az önkormányzat nem állt kötélnek".

Ezért Nyírő a következő lépésben egy "szociális internetszolgáltatót" akar létrehozni, ehhez keres most pénzügyi forrásokat. "A használt pc-t ki lehet fizettetni az ügyfelekkel, de az infrastruktúrát nem lehet máshogy odavinni, csak állami pénzből". Becslése szerint a harminchárom leghátrányosabb helyzetű magyarországi kistérség 200 ezer rászorulójának bekötésére 3,5 milliárd forintra volna szükség három év alatt.

"Ez klasszikus esete annak, amikor az államnak kell szerepet vállalnia, ahogyan utakat is épít. Ahhoz képest, hogy ezzel országos szinten is két százalékkal nőne az internetpenetráció, nevetségesen alacsony összegről beszélünk". A kereskedelmi szolgáltatók ellenérdekeltségétől nem tart, hiszen a wififalu által behálózott felhasználók a fapados szolgáltatásról "hosszú távon a kereskedelmi szolgáltatókhoz lépnek majd tovább".

Nyírő szerint azt már senki nem akarja, hogy a wififalu csak roma program maradjon. "A cigány ma mindenkinek azt jelenti, hogy segély, és mi nem segélyt osztunk, az ügyfeleknek is komoly áldozatot kell vállalniuk". De ha a mikrohiteleket továbbra is a falusi és a kisebbségi önkormányzatok adják, "a program könnyen félre tud siklani, a falusi elit lenyúlja a lehetőséget a rászorulók elől, miközben az EU-s pénzekből fából faragott Mária-szobrokat építenek a főtérre".

Nyírő az államigazgatás minden szintjén talált már támogatókat, és politikusok is lelkesednek az ötletért: Lévai Katalin szocialista EP-képviselőtől Pettkó András MDF-es honatyán keresztül Ódor Ferencig, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnökéig terjed a támogatók köre. Brüsszelben eddig kétszer prezentálta a később nemzetközinek szánt programot, és a fogadtatás ott is pozitív.

A továbblépés előtt tornyosuló legnagyobb problémát pillanatnyilag az jelenti, hogy ez a furcsa, hibrid program semmilyen, a budapesti és az EU-bürokrácia által kitalált pályázati kategóriába nem illeszthető bele. Pedig Nyírő szerint ez messze a legolcsóbb megoldás a digitális írástudás terjesztésére és a vidékfejlesztési, szociális és oktatási programok megalapozására, mert "mi sokkal durvábban alkuszunk, mint bárki más, nagyobb a pofánk, civilek vagyunk".

A cikket itt lehet kommentálni