A YouTube a világ legrosszabb üzlete

Maradjunk a YouTube-nál, mint egyértelmű piacvezetőnél. Bár a Google jó szokása szerint titkolózik, iparági források szerint csak a videómegosztót kiszolgáló sávszélesség napi egymillió dollár körüli összegbe kerül a cégnek. Nagyvonalúan tekintsünk el az üzemeltetés összes többi költségétől, és tegyünk mellé egy másik adatot: idén a tervek szerint az oldal elérheti a 200 milliós hirdetési bevételt, ami ha minden jól megy, jövőre akár 350 is lehet. És ezek a tervek még azelőtt születtek, hogy igazán a nyakunkba szakadt volna a pénzügyi világválság.

A siker ára

A YouTube tehát amellett hogy a net egyik legnépszeűbb oldala, és vitán felül toplistás minden "ez az, amiért az internetet kitalálták" versenyben, súlyosan veszteséges, és egy ideig még nem is kezdi el visszahozni a Google-nek azt a nagy zsák pénzt, amiért megvették.

Hasonló a helyzet a többi versenyzőnél is a videómegosztók piacán. A fő probléma az, hogy a hirdetőknek nem nagyon akaródzik online videókba pumpálni a reklámra szánt pénzt (ma nagyjából minden online hirdetésre kiadott dollárból két cent kerül valamelyik videómegosztó oldalhoz). Ez pedig ahhoz vezet, hogy a reményteli videómegosztó oldalak indulás után kezüket-lábukat törve próbálnak minél nagyobb ismertségre és látogatottságra szert tenni. Aztán ha ez sikerül, rájönnek, hogy a népszerűség brutálisan megemelte az üzemeltetés költségét, a reklámbevétel és a milliárdos befektető pedig sehol. Ilyenkor aztán két dolgot lehet tenni: csendben lehúzni a rolót, vagy nekiállni trükközni.

Öncenzúra és négerek a buszon

A leghíresebb YouTube-trónkövetelő, ami belepusztult a saját sikerébe, a stage6 volt. A népszerű videókódoló technológia mögött álló cég, a Divx Inc. videómegosztója képminőségben magasan verte az összes konkurensét, pár hónap alatt a nulláról indulva hozott össze havi 10 millió látogatót, és tört be az internet 100 leglátogatottabb oldalának toplistájára. Aztán 2008. februárjában egyszer csak bezárt, mert olyan drága lett a fenntartás költsége, hogy a további finanszírozás bedöntötte volna az egész Divx-et.

Azóta inkább trükköznek a hasonló helyzetbe kerülő oldalak gazdái, és megpróbálják úgy korlátozni vagy a tartalmaikat, vagy a látogatóikat, hogy kiszórják azokat, amik/akik nem érdeklik a hirdetőket. A Vimeo (szintén a jó minőséggel és a HD felbontással nyújt többet mint a YouTube) például egy tollvonással kitiltotta a rendszerből az összes videojáték-témájú mozit, arra hivatkozva, hogy azokban nincs meg az a kreativitás, amiért az oldalt kitalálták, mellékesen meg a jellemzően nagy méretük miatt túlságosan lelassítják a rendszert. Egy másik gyorsan népszerűvé vált oldal, a Veoh egyik napról a másikra kizárta a látogatói közül az összes olyan felhasználót, akik nem a hirdetők célpontjának számító 33 országból jönnek - köztük a magyarokat is. Az indoklás: bocs, de optimalizálnunk kell az erőforrásainkat. Pár éve Dél-Afrikában is majdnem ilyen szépen magyarázták meg a buszokon a "csak fehéreknek" ülőhelyeket.

Ez lenne a jövő? Az él túl, aki hosszú távú befektetésként és kísérleti terepként tekint a videómegosztójára, és egyébként is simán kibírja azt a pár százmillió veszteséget (Google), meg aki a hirdetők kedvéért öncsonkításra is hajlandó, és eladja a lelkét, az internet semlegességét és szabadságát? A helyzet azért ennyire nem rossz.

Ritka mint a fehér Hulu

A leghíresebb bezzegoldal, amire az összes videómegosztó mutogat, a Hulu. A Hulu megoldotta azt a dilemmát, hogy a hirdetők a videókínálat szűk szeletét érzik csak reklámelhelyezésre alkalmasnak, és szerzői jogi perekkel sem fenyegeti őket naponta az összes filmstúdió és tévécsatorna az illegálisan feltöltött anyagaikért. A videómegosztóban 400 tévésorozat részei vannak fenn teljesen legálisan, a csatornák engedélyével, erre a tartalomra pedig gyűlik néző és hirdető egyaránt – bumm, meg is van a működő üzleti modell. Bár a látogatottsága a töredéke (így a fenntartási költség is), becslések szerint a Hulu hirdetési bevétele egy nagyságrend lehet a YouTube-éval.

Ennek persze megint csak az önkorlátozás az ára: a szolgáltatás csak Amerikából elérhető, mert mégis hogy nézne ki, hogy itthon a neten előbb megnézi az ember a kedvenc sorozata aktuális részeit, mint hogy valamelyik hazai tévé elkezdené egyáltalán az egész évadot. Tessék? Hogy a gyakorlatban ugyanez történik, csak a Bittorrent a közvetítő eszköz? Eddig az érvig valószínűleg nem jutottak még el a videómegosztók és a tévécsatornák tárgyalásai.

The internet is for porn

A szex egy vírus, ami minden új technológiát megfertőz, és a fejlődésének egyik fő mozgatójává válik - írta a Wired 1993-ban. Ahogy a videó, a műholdas tévé, vagy maga az internet is sokat köszönhetett a pornónak a maga hőskorában, a videómegosztóknál is jól látható, hogy a pornó-YouTube klónok hozták össze eddig a legéletképesebb üzleti modelleket. A YouPorn, a RedTube, a PornHub és társai óriási látogatottságot mutatnak fel (az Alexa toplistája szerint az említett három jelenleg az egész internet 50 legnagyobb látogatottságú oldala között van), dugig vannak tömve reklámmal, és gyakran éppen a filmstúdiók töltik fel a legtöbb videót a rendszerbe, az egészet reklámnak tekintve. És úgy látszik, az egyszerű üzenet ("tessék, itt van ez ingyen, de tőlünk letöltheted ugyanezt, és még sokkal többet is pár dollárért, sokkal jobb minőségben") remekül működik.

A YouTube meg a többiek közben reménykednek, hogy egyszer az ő hirdetőiknek és a velük kapcsolatban álló filmstúdióknak is lesz annyi eszük mint a pornósoknak, és kitalálják, hogyan fordítsák a saját hasznukra a videómegosztókat ahelyett, hogy szerzői jogi perekkel fenyegetőznek.