A korábbi CES-ek nagy dobásai

A Consumer Electronics Show nagy múltú kiállítás, amit az is jelez, hogy sok technológiai újdonságot ezen a rendezvényen mutattak be először a nyilvánosságnak. A Philips például 1970-ben a CES-en prezentálta a videomagnót, több mint kétezer dollár volt az első modell. 1981-ben a videokamera is itt mutatkozott be, a következő évek pedig a Betamax-VHS háborúról szóltak az ágazatban és a CES-eken is.

Ha már a formátumoknál tartunk: a fontosabbakról mind a CES-en rántották le a leplet. 1974-ben a lézerdiszk, 1981-ben az előbbi spinoffjaként indult, a Sony és a Philips közös boszorkánykonyhájában fejlesztett cd, 1996-ban pedig a szintén iparági összefogással készült dvd volt az expo sztárja. 1998-ban a hdtv, 1999-ben pedig a digitális videorögzítés lopta el a show-t (az utóbbinál rögtön két versenyző: a ReplayTV és a TiVo), 2001-ben a plazmatévéről, 2009-ben pedig a 3D hdtv-ről szólt a CES. 2004 is emlékezetes év volt: ekkor feszült egymásnak először a blu-ray és a hd-dvd, harcuk még 2010-ben is tartott, akkor Toshiba nagy reklámkampánnyal próbált fordítani a formátumháborún, ma már tudjuk, hogy hiába.

A videojáték-ipar is fontos eseményként kezelte a CES-t a hetvenes-nyolcvanas években (vagyis amíg az ágazatnak nem voltak saját expói). 1975-ben az Atari otthoni Pong konzolját mutatták be a rendezvényen, a Commorode pedig két szupergépét is a CES-en leplezte le: 1982-ben a Commodore 64-et, 1984-ben pedig az Amigát. Egy évvel később a Nintendo tanította meg az expo látogatóinak a NES rövidítést. 1988-ban a Tetris mutatkozott be Vegasban a nyugati világnak (Alexszej Pajitynov már négy évvel korábban megalkotta a programot). Az utolsó nagy videojátékos bejelentés az első Xbox volt a 2001-es CES-en.