Játékgép lett a tévé, távirányító a hang

Az idei Consumer Electronics Show felhozatalán világosan látszik, hogy a 2012 televíziós piacán az online szolgáltatások határozzák meg a gyártók közötti versenyt. A felhasználók ugyanis biztosan felteszik maguknak azt a kérdést, hogy érdemes-e az adott filmért szemüveget húzni. Aki 2D-ben is szívesen megnézné Másnaposokat, vagy a Táncoló talpakat, az nem fog az alkalmi térhatás kedvéért befizetni a 3D-re. Szerencsére a tévék okos funkciói nagyot fejlődtek idén, és a CES-en a gyártók végre olyan extrákat mutattak be, amik valódi előnyt jelentenek a felhasználónak.

Az LG csúcskategóriás modelljei például összeköthetők az LG androidos okostelefonjaival, és a tévé távirányítójával vezérelhetjük a mobilt, aminek közben töltődik az akkuja. Mondjuk elindíthatunk a mobilon egy játékot, vagy egy szövegszerkesztőt, ami a tévé teljes kijelzőjén jelenik meg. A kapcsolat ellenkező irányú is lehet, a tévéadást átsugározhatjuk az LG táblagép kijelzőjére.

Az igazán nagy dobás azonban felhőalapú játék. Az LG gyakorlatilag lemásolta az OnLive szolgáltatását (pontosabban felkérte partnernek az OnLive-rivális Gaikait), tehát teljes pc-s játékok futtathatók a tévén, csúszás és akadozás nélkül. Ez több szempontból is előnyös, az LG-nek például nem kell hatalmas tárhelyet és bivalyerős processzort építenie a tévékbe. A játék egy szerveren fut, a tévére már csak a kép érkezik meg, ami ugyanolyan egyszerűen kezelhető, mint egy tévécsatorna képe. Csupán a kontrollerből érkező utasításokat kell visszaküldeni a szerverre, ám ez minimális adatforgalmat generál.

A felhasználónak is előnyös, hogy nem telik be a tévé tárhelye, nem kell várni a program telepítésére, és a felhőben lévő információt bármely eszközén, tévén, táblagépen és telefonon elérheti.

Családi Facebook

Ugyanez volt a Panasonic ötlete is, de a japán riválisnál nem komoly pc-s játékokat mutattak be, hanem egyszerűbb mobilos játékok tévés átiratait. Nagy kérdés, hogy vajon az egyszerűbb játékok lesznek népszerűbbek, vagy a hagyomános pc-sek. Egyébként a felhő pont abban segít a játékfejlesztőknek, hogy erre könnyen választ kapjanak. Elég lefejleszteniük egy demót, felrakni a felhőbe, és ha a felhasználók utálják, akkor nem fognak fölöslegesen elkölteni több millió dollárt a teljes verzióra. A rossz projekteket pillanatok alatt leállíthatják, és belevághatnak egy másikba, amit talán már érdemes végigvinni, és hagyományos módon (dvd-n, Xboxra és Playsation 3-ra) kiadni.

A Samsungnál más jellegű szolgáltatásokat is kitaláltak. A Family story nevű tévés  program gyakorlatilag egy családi közösségi hálózat, amin a felhasználók megoszthatják egymással a felhőben tárolt képeket. Könnyen beállítható a hozzáférési jogosultság, és az engedélyezett ismerősökkel cseveghetünk a kép nézegetése közben – mint amikor a Facebookon egymást követik a hozzászólások. A szolgáltatást bemutató hosztessz nagyon lelkesen beszélt erről, mert az Egyesült Államokban nem ritka, hogy egy család tagjai egymástól több ezer  kilométer távolságban élnek. A rendszer nem teljesen zárt, a képek számítógéppel, tablettel és okostelefonnal is elérhetők.

Azért egyre szebbek is

A Panasonic a CES-en jelentősen, tizenöt új modellel bővítette az lcd-s kínálatát, de eközben a specialitásának számító plazmákat sem hanyagolja, tizenhét új modellt állított ki a standján. A japán cég kezdi hanyagolni az aktív 3D-szemüvegeket, és három modell már passzív (könnyebb és olcsóbb) szemüveg segítségével jeleníti meg a térhatású képet. A csúcskategóriás lcd tévékben úgynevezett IPS panel van, aminek nagyon szép a képe, széles a látószöge.

A Sharp megint megmutatta a 8K felbontású (7630 x 4320 pixeles) tévéjét, ráadásul ugyanazzal a videóval, ami a berlini IFA-n futott. Ez is jól jelzi, hogy még senki nem készít ilyen felbontású tartalmakat, a gyártó is csak 2020-ra saccolja a technológia bevezetését. A Sharp nagyon szeret a méretre gyúrni, idén csak olyan tévéket vezet be, amelyek legalább 60 hüvelykesek. Ezt egyébként azért teszi, mert egyedül neki van tizedik generációs panelgyára, ahol gazdaságosan tud óriási tévéket készíteni. A flotta zászlóshajója egy 80 hüvelykes modell, az LC-80LE632U, amit szeptemberben dobnak piacra körülbelül másfél millió forintos áron. Ebben 240 hertzes képfrissítés és Quattron technológia van, ami azt jelenti, hogy a szokványos vörös, zöld és kék pixelek mellett egy sárga is van, ezért a kijelző szebb színeket tud kikeverni.

Az LG továbbfejlesztette a tavaly nagy csinnadrattával bevezetett Cinema 3D technológiát, ami szintén passzív szemüveggel működik. A felhasználó növelheti vagy csökkentheti a 3D mélységét, és beállíthatja a készüléket, hogy a bal és a jobb szembe érkező kép fényereje, élessége, színe és egyéb tulajdonságai megegyezzenek. A 2D tartalmakat felkonvertáló algoritmusokat is javították, hogy dinamikusabb legyen a 3D hatás. (Azért az sokat elárul a 3D-ről, hogy az LG-nél, akinél tavaly minden a Cinema 3D körül forgott, a modellek csupán 40 százaléka lesz 3D-s, viszont 75 százalékuk okostévé.)

Amint azt előző cikkünkben is megírtuk, az LG és a Samsung csúcskészüléke az 55 hüvelykes OLED tévé, amiken gyönyörű színek jelennek meg - olyan tündöklőek, amilyenek a valóságban nincsenek is.

Tévé, múkodj!

Tavaly év végén felröppent a hír, hogy az Apple is beszáll a tévégyártásba, és a készülékének egyik fő funkciója a hangvezérlés lesz, ahogy az iPhone 4S is irányítható a Siri nevű program segítségével. A piacvezető gyártók azonban megelőzték az almalogós gyártót, a Samsung és az LG új csúcsmodelljei is hanggal irányíthatók. A Samsung tévéje készenléti állapotból is felébreszthető a "tv on" parancs kimondásával. És ha már van beépített mikrofon, plusz kamera, a tévé videotelefonálásra is alkalmas. A Samsung esetében a Skype akár arcfelismeréssel is aktiválható. Ezek az újítások egészen új kényelmi szintet valósítanak meg, hiszen már a távirányító sem szükséges ahhoz, hogy a kanapén lazuljunk az esti sorozat előtt.