Szemlemorzsa

„Próbáld nagyobb bogyóval” – mondom Balagénak, de a tanácsom sem segít: az amorf tömb a monitoron csak nem akar trollarcra hasonlítani. Ez az én bénázásaim után nem is csoda. Meg aztán, mi rajzolni sem tudunk, nemhogy szobrászkodni. De a próbálkozásunk a virtuális anyaggal visszarepít minket az időben: megint nyolcévesek vagyunk, amit érzünk, az a gyurmázás öröme. Aztán Rátai Dani átveszi a kezünkből találmánya, a Leonar3Do egerét, ami inkább madár: elegáns és légies. Felteszi a 3D szemüveget, és egy új tömbön kezd dolgozni. Finom csuklómozdulatokkal nyújtja, nyomkodja a pixeleket, szem, fül, száj, fog, szarvak, villás nyelv – máris kész egy szörny feje. Az egész nem tart tíz másodpercnél tovább.

A Leonar3Dóról többször írtunk már, először 2005-ben, amikor 1444 pályázó közül indulva hat díjat is besöpört az Intel egy nemzetközi tudományos és mérnöki vásárán. Azóta a rendszer rengeteget fejlődött, és az is kiderült, hogy nem lehet olyan olcsón kihozni, mint amennyire Rátai eredetileg szerette volna. A végső Leonar3Do, amit feltalálója az első 3D virtuális valóság eszköznek nevez, 2010 elején készült el, és 2010 őszén került a boltokba. Most 1300 dollárba kerül, az oktatási intézményeknek szánt verzió ezer dollár. És készül az otthoni használatra szánt változat is, ami olcsóbb – és persze funkcióiban korlátozottabb – lesz.

A Leonar3Do lelke a monitor környékén elhelyezett néhány szenzor, ami érzékeli a júzer 3D szemüvege és a madárforma 3D egér helyzetét a térben. A madáron pár gomb található, a legfontosabbal azt lehet vezérelni, hogy mikor akarunk hozzátenni a megformált virtuális gyurmához, vagy éppen elvenni belőle. A szenzorok követik, ahogy a levegőben bűvészkedünk az eszközzel, és annak megfelelően alakítja a képet. A madárral gyorsan lehet dolgozni, és a végeredményt 3D modellező programokba lehet importálni. De nemcsak a modellezőknek jöhet jól a rendszer, hanem például a képzőművészeknek is, és a Semmelweis Egyetem Kognitív Laborjában is használják az orvosoktatásban. Rátai a standon mutat nekünk néhány szobrocskát, azokat pedig az Iowai Egyetem hallgatói és munkatársai készítették.

A Leonar3Do amerikai forgalmazója mellett az iowaiak is segítenek a rendszer CES-es demózásában. Az eszköz útja most kikövezettnek tűnik, szeptemberben az OTP Csoport egyik kockázatitőke-kezelője 400 millió forintot fektetett a Leonar3Dóba, Rátai pedig folyamatosan fejleszti a rendszert. Persze mindez nem garantálja, hogy a termék sikeres lesz (a programgenerációk óta fejlesztett 3D modellező szoftverek funkcionalitása nagyobb), de mi drukkolunk neki. Jó látni, ahogy a standnál folyamatosan sorban állnak az emberek, és formálják a virtuális anyagot, arcukon egy gyurmázó kisgyerek mosolyával.

Las Vegasban egész évben magasabb az átlagnál a celeb/négyzetkilométer arány, de a CES idején szinte minden sarkon hírességbe lehet botlani, mert a show-n több kiállító is velük népszerűsíti a termékét. Ha akartuk, se tudtunk volna kikerülni őket helyszíni tudósításunkon.

Idén a fő CES-celeb Eliza Dushku volt, a Dollhouse főhőse és a Buffy sorozat Faith-je. Őt általában tették meg a szervezők a szórakoztató elektronika jószolgálati nagykövetévé, így Dushku minden nap pózolt a standoknál vagy interjút adott valamelyik tévének. Az egyik techshow élő felvételén mi is ott voltunk, ahol Dushkut is megkérdezték. Szép lány, és nagy szívességeket kérhetne tőlünk, de semmitmondó válaszaiból azért kiderült, hogy ő kicsit kirakatember az expón, hiába lóg okostelefonjával a Twitteren több mint egymillió követője örömére.

Hiteles geek viszont Felicia Day (neki majdnem kétmillió követője van), akit több sorozatból is ismerhetünk, de a megveszekedett kockák leginkább a The Guild című szerepjátékos websorozata miatt jegyzik. Day otthonos műsorvezető a CES-hez hasonló expókon, és ha letudta a melót, nem megy vissza koktélozni a szállodába, hanem egész éjjel Golden Axe-szal játszik a Fremont Streeten levő gamerbárban. Imádjuk. Hasonlóan természetes közege a CES néhány, már celeb státuszt élvező amerikai kütyüőrült bloggernek, például iJustine-nak és Veronica Belmontnak – őket is az említett show-n kaptuk el, nagyon profin beszéltek a CES legfontosabb újdonságairól.

Láttuk még a Lakers korábbi kosarasát, Robert Horryt is, és a szintén volt NBA-sztár John Salley-t, mindketten a Haier háztartásigép-gyártó standjánál osztottak autogramot (hogy a mosógépnek meg a mikrónak mi köze a kosárlabdához, az maradjon Vegas titka). LL Cool J-t is megcsodálhattuk messziről, a Cnet standján méltatta a Boomdizzle nevű közösségi zeneszolgáltatást, amivel zenei felvételeket, remixeket, klipeket lehet készíteni. Reppelt is kicsit, naná. És ha már repperek: 50 Cent személyesen dicsérte a füleseket, amiket cége, az MS Audio árul, fél dollárnál kicsit drágábban.

És persze voltak olyanok, akikről lemaradtunk. Justin Timberlake-ről például, aki a Panasonic egyik sajtótájékoztatójának meglepetésvendége volt, és aki rossz befektetési tanácsot kaphatott, mert a MySpace-t éltette, illetve szép jövőt vizionált neki. A Sony Will Smith-t húza elő a kalapból – a 3D és a Men in Black 3 volt a két kapcsolódási pont –, de a cég szűk körű sajtótájékoztatóján Kelly Clarkson is énekelt kicsit. A Jersey Shore Snookiját sem néztük meg az iHip zeneikiegészítő-gyártó standján, mert rá nem is voltunk kíváncsiak, és Justin Biebert is messzire kerültük. Ő a Tosy nevű vietnami robotgyártó céghez vonzotta a sajtót, reméljük, nem dolgoznak már a vállalat mérnökei a Bieberboton.

Az Intel ultrabook platformja az Apple Macbook Air után született, mégsem nevezném ezeket a gépeket klónoknak, mert sok új technológia van bennük. Ilyen például a Smart Connect nevű funkció, ami időnként felébreszti a gépet, letölti az emaileket, frissíti a naptárat, majd visszaáll energiatakarékos üzemmódba, hogy az akku ne merüljön le túl hamar. A processzorokban pedig profi lopásgátló technológia van, ami fontos az üzleti felhasználóknak. Sokkal inkább klónok az Apple egyenszürke gépei, a rivális ultrabookok azoknál jóval változatosabb formában és színekben kaphatók.

Ördögi részletek

Vásárlás előtt érdemes lesz alaposan megnézni a gépek leírását, mert a gyártók nem aktiválják az összes funkciót, amit az Intel kitalált. A Smart Connect például több modellből hiányzik. Talán majd az év második felében, amikor a mostani gépekben megtalálható Sandy Bridge processzorok helyét átveszik az Ivy Bridge nevű utódok, akkor valamivel egységesebb lesz az ultrabook platform.

De még ezután sem lesz minden laptop egyforma. A csúcskategóriás HP Envy 14 Spectre a fényes üveg hátlapjával és a billentyűzet alatti üveg csuklótámasszal próbál feltűnést kelteni. A HP ráadásul a 13 hüvelykes gépnek megfelelő házba bele tudott rakni egy 14 hüvelykes, 1600x900 pixel felbontású kijelzőt (a Samsung ugyanezt a trükköt játszotta el a 14 és 15 hüvelykes tartományban). Az Envy 14-ben van NFC is, tehát a kompatibilis mobilok vezeték nélkül szinkronizálhatók a laptoppal. Apró finomság, hogy a gép jobb alsó sarkában lévő mechanikus tekerővel állítható a hangerő. Ez az egyik legnehezebb ultrabook az 1,8 kilogrammos súlyával, és az 1400 dolláros ára is kimagasló.

Persze a HP nem a csúcskategória királyaként ismert, hanem olyan vállalatként, ami minden fogyasztói szegmensnek készít gépeket. Övé az egyik legolcsóbb ultrabook, a 900 dolláros Folio 13, ami miatt egészen biztosan nem túlóráztak a ménökök. Olcsó anyagok, egyszerű dizájn, de még ebben is Core i5 processzor van, és háttérvilágításos a billentyűzete.

Más gyártók komolyabb kompromisszumokkal vitték le az árat. Az amerikai Best Buy áruházláncnál kapható Toshiba Portege Z835-P330 árát azért tudták 800 dollárra levinni, mert gyengébb Core i3 processzora van. Szép gép, kényelmes rajta gépelni, de csak azoknak ideális, akik a netbooknál erősebb, mégsem túl drága gépre vágynak. Az Acer már tavaly szeptemberben, a berlini IFA-n megmutatotta az Aspire S3-mal, hogy a drága (és sokkal gyorsabb) SSD helyett érdemes hagyományos merevlemezzel is sokat lehet spórolni. Most ugyanezt a trükköt alkalmazza a Lenovo, hogy az IdeaPad U310 egészen a 700 dolláros mélységig merüljön.

A Samsung is furcsa kompromisszumokba ment bele a Series 5 Ultra esetében, ami papírforma szerint ultrabook, mégsem adja azt a felhasználói élményt, amit ettől a kategóriától elvárnánk (ahogy a HP Envy esetében is eléggé rezeg a léc). A Series 5 gép két centiméter vastag, 500 gigabájtos merevlemez és dvd-meghajtó van benne. Sokkal profibb a Samsung Series 9 sorozat új generációja, amely szebb a tavalyi modellnél. A teljesen alumíniumba burkolt ipari remekműnek azonban komoly ára van, a 13 hüvelykes változat 1400 dollárba kerül, a 15 hüvelykes 1500 dollárba.

Európa figyel

Bár tavaly karcsonykor sokkal több táblagép és mobil fogyott a boltokban, mint amennyi pc, a két népszerű kategóriában nagyon szerény a CES 2012 kínálata. Ennek igen egyszerű oka van: az Egyesült Államokban az LTE technológiára épülő negyedik generációs hálózatok pörgetik a piacot, tehát sok eszközben csak annyi az újdonság, hogy 3G helyett 4G-t támogat.

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyi mobil keltette fel az érdeklődésemet. Ilyen például a Sony Xperia Ion, ami 4G-s, a kamerája 12 megapixeles, kétmagos processzora 1,5 gigahertzes, és a 4,6 hüvelykes kijelzőn 1280x720 pixelt tud megjeleníteni. A Huawei Ascend P1 S mobil a 6,9 milliméteres vékonyságával tarol, és még ebbe is belefért a másfél gigás kétmagos processzor, amin Android 4.0 operációs rendszer fut.

A táblagépek közt még kevesebb az izgalmas újdonság, hiszen az Asus Transformer Prime már Budapesten is élőben bemutatkozott, a Samsung Galaxy Tab 7.7 pedig tavaly ősszel volt látható a berlini IFA-n (amígle nem vették a standokról). Az Asus Memo Me370T az alacsony ára miatt érdekes, mert 250 dollárért erős Nvidia Tegra 3 csipet és 16 gigabájtos háttértárat kap a felhasználó. Az Acer Iconia Tab A700 pedig szokatlanul nagy, 1920x1200 pixeles IPS kijelzőjével és 1,3 gigahertzes Tegra 3 csipjével áll a tabletpiac élére.

A Motorola Razr Maxx sokkal vastagabb, de ettől még nem tűnt bunkofonnak a készülék, jól elfért a tenyeremben. A hízásnak pedig komoly oka van, a készülék 3300 milliamperórás akkut kapott, ami kétszer nagyobb egy átlagos akkunál. Így a felhasználó nyugodtan netezhet a mobilján, nem kell állandóan a konnektorhoz rohangálnia. A Nokia Lumia 900 is a CES legjobb mobiljai közt van, de a tavalyi modellekhez képest az interfész nem mutatott újat, csak a hardver lett erősebb.

A végére hagytam az Intel másik nagy dobását, a Medfield processzort, amit egy mobilon mutattak be. A készülékben nincs semmi extra, a fapados prototípuson alap Android rendszer fut. Ebben az okostelefonban brutális erő van, a menürendszer egyetlen pillanat alatt reagál az érintésre, és akkor sem melegedik a készülék, amikor 1080p felbontású videót kell lejátszania egy hdmi-n rákötött tévén. Az előadó akármivel is próbálkozott, nem tudta lefagyasztani az Androidot. Másodpercenként előre-hátra ugrált a filmben, de mindig rögtön folytatódott a lejátszás. Ez a csip nagy jövő előtt áll, különösen akkor, ha ugyanezt a teljesítmént tableten, Windows 8 alatt is nyújtani tudja, és nem meríti le az akkut fél nap alatt. Ez viszont csak később derül ki, amikor megjelennek első készülékek.