Őrült Need for Speed, amatőr Harry Potter

Távol-Kelet legfontosabb videojáték-expóján, a Tokyo Game Show-n az első nap okozta kultúrsokk után, pénteken már kissé lehiggadva tudtam körülnézni, hogy melyek azok a játékok, amik az európai embernek is érdekesek.

Egészen kevés ilyen akad a show-n, a csak Japánban megjelenő mobiljátékok és az esetek legalább felében tányérszemű, természetellenesen nagy mellű mangalányokat felvonultató, szintén hazai piacra szánt konzoljátékok között keresgélni kellett egy darabig. (Az ehhez kapcsolódó kínzó kérdés: Miért adnak a kiadók latin betűs nevet is olyan játékoknak, amik soha nem fogják elhagyni az országot?) Aki keres, az talál, néhány olyan játékot is, amiket az augusztusi Gamescomon még nem lehetett kipróbálni – de olyan is akad, amin nyugat már rég túlvan, például a Max Payne 3, amit még nyár elején teszteltünk.

Harry Potter light

Kezdjük a három nagy konzolgyártóval, ami a Tokyo Game Show-n csak egy. A Microsoft idén nem jött el, ami érthető annak fényében, hogy az Xbox 360 igencsak hátrányban van a hazai terepen mozgó Sony és Nintendo konzoljaival szemben: a nagyjából hetvenmillió eladott Xboxból másfélmillió van csak Japánban – ez nem akkora piac, hogy érdemes lenne kihurcolkodni a Microsoftnak egy olyan évben, amikor nincs Kinect kaliberű újdonság.

Kevésbé érthető a Nintendo távolmaradása, hiszen a cég a legerősebb konzolgyártó az országban, a Wii és a DS (illetve most már 3DS) Japánban a legnépszerűbb két konzol. A magyarázat az, hogy a vállalat korábban nem volt jó viszonyban a TGS-t szervező CESA-val – annyira nem, hogy 2001-ig saját játékshow-t is szervezett, nem egyszer a TGS-sel egy időben. Az elmúlt években valamelyest enyhült a helyzet – a Nintendo-vezér Ivata Szatoru 2005-ben még egy nyitóbeszédet is tartott –, de a hagyomány még mindig az, hogy a legnagyobb japán konzolgyártó nem vesz részt a legnagyobb japán játékexpón.

Marad tehát a Sony, ami viszont általában kitesz magáért. Idén például bejelentett egy új Playstation 3 modellt, a Super Slimet (ezt neked, új konzolgeneráció). A gép feleakkora, mint a legelső volt, jóval könnyebb, és kétféle kiszerelésben kerül boltokba, szeptember végén már Európában is. A 12 gigabájtos, bővíthető háttértárú modell 230 euróba kerül majd, az 500 gigabájtos pedig 300 euróba.

Az E3-hoz képest nagy új játékbejelentése nem volt a cégnek, viszont ki lehetett próbálni a Wonderbook nevű varázskönyv-kiegészítőt, ami azt ígéri, hogy akárkiből Harry Potter lehet. A könyvet ölbe kell venni, lapozgatni, a Playstationhoz csatlakoztatott kamera veszi a játékost, a rendszer pedig az élő képen jelenít meg rajzolt elemeket. A varázskönyv megelevenedik, varázsigéket tanít a játékosnak – nagyon jópofa az egész, főleg egy kisgyereknek, de azt még nem látom, hogy a Wonderbook hogyan tudja megőrizni pár óránál tovább a... nos, a varázsát. A varázsigékre épülő minijátékok ugyanis igencsak egyszerűnek, hamar megunhatónak tűntek.

Zúzás és kaszabolás

A kiadók közül leginkább a Sega standjánál gyűlnek az európai piacról is ismerős nevek, a cég ugyanis többek között az Electronic Arts termékeit forgalmazza Japánban. A legfontosabb tesztelhető játék idén talán a Need for Speed: Most Wanted. Volt már pár éve egy pontosan ilyen című autóverseny az ismert sorozatban, de most a Criterion fejlesztőcsapat készített egy alaposan felturbózott remake-et. Nyolcan próbáljuk ki egymás ellen, pár percenként változik a feladat: hol versenyezni kell, hol minél messzebbre ugratni, hol egymást zúzni. Én nem vagyok az autós játékok nagy híve (a jogsim is rég lejárt), egyhangúnak tartom őket, de az új Most Wanted szimpatikus ezzel a változatossággal. Még akkor is, ha esetleg a jóval realisztikusabb Gran Turismókon edzett gémerek szörnyülködve takarják el a szemüket.

A másik Sega/EA-játék, amihez negyedórára hozzájutok, a Warfighter alcímű új Medal of Honor folytatás, de modern harctéri lövöldözést nem lehet rendesen kipróbálni 15 perc alatt. Ennyi idő alatt csak az derül ki, hogy az ellenfelek elég aljasul mozognak, és ebben is ugyanolyan könnyen elpatkolok, mint az összes többi Medal of Honorban. Csal az ellenfeleket vezérlő mesterséges intelligencia, a csapattársak meg bénák, hogy az lenni szokott.

A Konami üdvöskéjéről, a kaszabolást piedesztálra emelő Metal Gear Rising: Revengeance-ről már írtunk előző cikkünkben, pénteken viszont végre bejutottam a Capcomhoz is. Náluk a Devil May Cry az egyik fontos név, egy ezerféle kombót használó verekedős játék démonos-angyalos környezettel és barokkos, pozőr külsőségekkel. Ez is egy régebbi sorozat új darabja, és hosszasan ott ragadtam előtte – legalábbis jóval tovább, mint a Resident Evil 6 előtt. A túlélőhorror-szériában (Japánban Biohazard a neve) ősidők óta van multiplayer mód, ami nem igazán hiányozna belőle, és most csak ezt lehetett kipróbálni. A sorozatban mindig a szóló játék, a sztori volt igazán fontos, de ebből nem mutattak most semmit. Várom még a nagy villantást az új résztől, addig is gyönyörködöm a sokakat zsiráfszexre emlékeztető logójában.

A Capcomnál kipróbálhattam a Lost Planet 3-at is, egy külső nézetes lövöldözős játékot, ami keleti és nyugati stílusjegyeket ötvöz ügyesen, ráadásul sci-fi (vagy legalábbis űropera). 2013-ban jelenik csak meg, és állítólag visszatér a gyökerekhez: sokkal nagyobb hangsúly lesz a sztorin, amit a második rész eléggé elhanyagolt. Ez megint olyasmi, ami nem derült ki negyedórányi játék alatt, de az biztos, hogy aki a lényeket tervezte, annak volna keresnivalója egy jó pszichiáternél. Végül a cég húzóneveit a Monster Hunter 4 zárja, amit már júniusban bejelentettek, de a show-n még csak az előző rész kipofozott verzióját, a Monster Hunter 3 Ultimate-et lehet kipróbálni. Nem vitás (már csak azért sem, mert nem Playstation Vitára, hanem 3DS-re jelenik meg), hogy az új rész nagy siker lesz, a kicsit a Diablóra emlékeztető szörnyvadászat pár éve a PSP kézikonzol legjobban fogyó játékai között volt.

A Tokyo Game Show első két napja a szakmáé és a sajtóé. Szombaton aztán elszabadul a pokol: bárki jegyet vehet az expóra. A tömött tokiói metrókon én is ott leszek, az expo harmadik napján megpróbálom majd megkeresni a TGS legfurcsább és legjapánabb játékát.