A pc-korszak vége a CES-en

Többször végigjártuk Las Vegasban a CES kiállítótermeit,  és alig találkoztunk számítógéppel. Már a tömött sorokban közlekedő beszerzési menedzserek vállán sem lóg laptoptáska, kizárólag tablettel rohangáltak. Lefotózzák a terméket, bepötyögnek hozzá két sort, viszik a névjegykártyát, és már megy is tovább az öltönyös hadsereg.

A változásra számítani lehetett, hiszen Steve Ballmer a tavalyi CES-en bejelentette, ezentúl nem ők nyitják meg a kiállítást, és standjuk sem lesz. Ahogy kitette a lábát a Microsoft, betódult a helyére az elektronikai ipar többi szereplője, és most a HiSense mutogatta méteres tévéit, ahol korábban a szoftvercég standja állt.

Tény, hogy a kiállítóknak nagyon drága a CES-en megjelenni, a stand bérlése mellett a nagy figyelmet kapó nyitóelőadásra is licitálni kell. De nem is arról van szó, hogy szívesen láttuk volna a Surface Pro tabletet, vagy az új Office csomagot. Azok az pc-s újítások hiányoztak, amikre nagyot csettintve azt mondanánk: ezek valóban megváltoztatják majd a hétköznapjainkat.

A tévék és a táblagépek piaca azonban nagy lendülettel fejlődik, és az új eszközök lépésről lépésre átveszik a pc funkcióit. A Samsung legújabb tévéin már csak egy elektronikai modult kell lecserélni, hogy erősebb processzort és újabb operációs rendszert kapjunk. Ez már majdnem olyan, mint amikor a pc-t bővítjük, azzal a lényeges különbséggel, hogy a tévé ezután is célhardver, tartalomfogyasztó eszköz marad.

Az egyetlen izgalmas pc, amit a CES-en láttunk, pont ugyanezt valósítja meg. A Xi3 belehajtogatta a számítógép komponenseit egy öklömnyi házba, amit direkt úgy alakítottak ki, hogy fel lehessen csavarozni a tévékészülékek hátára. És már ez sem egy hagyományos értelemben vett pécé, mert olyan szinten integrálták az alkatrészeket, hogy nem tudjuk lecserélni benne az alaplapot, vagy a videokártyát.

A pc soha nem volt igazán személyes eszköz, és már régen megállt a fejlődésben. Egyre gyorsabb, több adatot tárol, kevesebb áramot fogyaszt, nagyobb a kijelzője, és más módszerekkel – érintéssel, hadonászva, beszéddel és szemmozgással – vezérelhető. De mire jó mindez? Ugyanazokra a feladatokra, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Adatokat tárolni, manipulálni és lejátszani.

Új rendszer épül

Amíg az Intel és a Microsoft megpróbálja újradefiniálni a pc-t, hogy az jobban hasonlítson az iPadhez és az androidos táblagépekhez, az utóbbiak cégek ezreit vonzzák maguk köré. Az arányokat jól mutatja, hogy a CES 2013 körülbelül háromezer kiállítójából ötszázan béreltek helyet az iLounge nevű teremben, ahol az Apple termékeihez vannak kiegészítők, azon belül is a mobil eszközökhöz. De a többi cég többsége is mobilokhoz gyárt hardvereket vagy szoftvereket.

Az unalmas számítógépekkel szemben a táblagépek és telefonok olyan fejlesztéseket generálnak, amelyek a leghétköznapibb emberi tevékenységekhez próbálnak kapcsolódni. Egy pofátlanul egyszerű ötlet például a bluetooth-os ceruzaelem-dokkoló, ami bármilyen eszköz lekapcsolhatóvá tesz. A Tethercell parányi eszközébe belehelyezünk egy AAA elemet, bepattintjuk az AA helyére, és egy mobilon futó szoftverrel kilőhetjük a gyerek villogó és zenélő robotját, ha már szétrobban tőle a fejünk. Kevesebb konfliktussal jár, mint elvenni a játékot.

Természetesen a kínai garázscégek tonnaszámra gyártják a bluetooth segítségével távirányítható tankokat és heliket. A legnagyobb hír a játékok területén a Lego Mindstorms robotépítő készlet megújulása; a központi egység erősebb processzort kapott, több érzékelőt és motort tudunk rákötni. Természetesen akadak olyan cégek is, amelyek a világ legnagyobb marketinges lózungjait próbálják kemény valutára váltani.

A HAPI labs boldogságmérő bigyója a pillanatnyi boldogságunkat rögzíti, de nem ám kifinomult bioszenzorokkal: a gomb nyomva tartásának idejével kell jeleznünk, hogy mennyire vagyunk boldogok. Állítólag így mélyebben átélhetjük az örömteli eseményeket, könnyebben visszaemlékszünk rájuk. A tamagocsiszerű kütyü elküldi az eredményt a mobilnak, hogy grafikonon lássuk az eredményeket, de a mobilos app nem hív pszichiátert, ha tartós depressziót érzékel. Ugyanez a cég találta ki a HAPIfork nevű mozgásérzékelős villát is, ami arra próbálja rászoktatni a júzert, hogy lassabban egyen, hosszabb ideig élvezze az étel ízét.

Egyszerűbb, mint a lájkolás

Több cég is stratégiai fontosságúnak nevezte az NFC-t, mert az jelentősen megkönnyíti majd a mobil eszközök és kiegészítők használatát. Nem kell majd a bluetooth párosítással bajlódni, mert az NFC-csipek a vezeték nélküli hangszóróktól kezdve az orvosi műszerekig mindenben megtalálhatók. Lassan már mobilt sem kapunk, amiben ne lenne NFC-olvasó.

Elég hozzáérinteni az NFC-címkével ellátott vércukorszintmérőt az NFC-olvasós mobilhoz, és máris megjelennek az adatok a kijelzőn. Innentől pedig már csak egy átlátható interfészre van szükség, hogy kényelmesen nyomon tudjuk követni egészségi állapotunk változását. A multimédiában is vannak újdonságok: már nemcsak a hangszórót és a mobilt köthetjük össze egyetlen érintéssel, hanem a telefonon készített fényképeket is automatikusan lementhetjük egy NFC-s merevlemezre, pc használata nélkül.

Győztes nélkül

Azt még csak találgatni lehet, hogy melyik lesz a mobilipar vezető cége, ha egyáltalán lesz ilyen. Gary Saphiro, a CES-t vervező Consumer Electronics Association előadásán egy újságíró az újításokat hiányolta, és teljesen igaza is volt abban, hogy a kiállításon nem mutattak be semmilyen igazán nagy áttörést. A Samsung látszólag ellopta a show-t a hajlékony kijelzőjével, de az csak egy prototípus, évek múlva lesz belőle termék. Az okosmobilok korszakának kezdetén járunk, cégek ezrei bővítenek ilyen rendszereket. És ez a korszak sokkal változatosabb és életközelibb lesz, mint amilyen a pc világa volt.