A mobiliparban eljött a nyílt forráskód ideje

Évről évre nő az okostelefonok teljesítménye, aminek az az eredménye, hogy a készülékek túlságosan bonyolultak az átlag felhasználó számára. Ez minden szinten érzékelhető: a hardverek, a szoftverek és a szolgáltatások is egyre komplikáltabbak.

Az NEC például kitalált egy telefont, aminek elöl és hátul is van egy-egy hatalmas kijelzője, és a szétnyitott készülék táblagépként funkcionál. Az Asus az összelegózható Padfone Infinityvel sokkolta a közönséget; ennek az alapja egy nagy teljesítményű telefon, amit egyszerűen csak be kell csúsztatni a hozzá tartozó tízhüvelykes kijelző dokkolójába. Máris vagy egy nagy méretű táblagépünk, amin full hd minőségben élvezhetjük a mozifilmeket. Az Alcatel pedig az olcsóbb Evo 7 táblegépet alakította ki úgy, hogy a felhasználó vehet magának egy wifis modellt, amibe utólag belepaszírozhat egy külön megvásárolható 3G modult. Ezek mind szuper eszközök, amennyiben a geekeket tekintjük célközönségnek, de az átlag felhasználó nem biztos, hogy bütykölgetni akarja a drága eszközét.

Még a mobilipar titánjai is elkövetik azt a hibát, hogy inkább a hardver teljesítményét fokozzák, és nem figyelnek a felhasználói élményre. Érdemes egy pillantást vetni az LG telefonjára: gombok egymás hegyén-hátán, és éppen ott uralkodott el a káosz, ahol az egyszerűség és átláthatóság lenne a fontos. Természetesen nem csak az LG-nél láthatunk ilyeneket.

A szolgáltatások és alkalmazások területén még nagyobb a fejetlenség. Elég ránéznem a saját telefonomra: négyféle zenelejátszóm van, ötféle online tárhelyen vannak fájljaim, nem beszélve a fényképeimről, amelyek három szolgáltató szerverein pihennek. Persze mindegyik alkalmazásnak megvan a maga előnye – a normál zenelejátszó a telefonon tárolt mp3-akat, a Deezer a streamelhető dalokat, a Play Music a Google tárhelyén a család közös kedvenc zenéit tudja lejátszani. Csakhogy sokan nem akarják átküzdeni magukat ezen a digitális dzsungelen, így a drága okostelefonok többnyire kihasználatlanok.

Nyílt forráskód kell

A barcelonai Mobile World Congressen hétfőn szerzett tapasztalatainkkal tökéletesen egybecsengett a Magyar Telekom vezérkarának keddi beszámolója. Chris Mattheisen vezérigazgató úgy látta, hogy a gyártók sokféle saját megoldást kínálnak, ezekkel próbálnak kitűnni a tömegből – például adnak a telefonokhoz nagy online tárhelyet, szinkronizálgatják a fájlokat. De hiányzik a szabványosítás, és az ügyfeleket összezavarhatja a kínálat sokszínűsége.

Mattheisen szerint a szolgáltató egyik legfontosabb feladata, hogy segítséget adjon az ügyfélnek, de ezt csak akkor tudja megtenni, ha általános elterjed a nyílt forráskód, nyílt szabványok használata. Éppen az az oka annak, hogy hirtelen nagyon népszerű lett a Firefox OS, amit egy Alcatel és egy ZTE készüléken mutattak be a mobilkongresszuson. Erre a rendszerre nyílt html5 kódban lehet szoftvereket írni, és a szolgáltatóknak minden lehetőségük megvan a felhasználói élmény, a kezelőfelület kialakítására. Hazánkban a Telenor és a T-Mobile is piacra dob idén Firefox OS-re épülő mobilokat. A most bemutatott készülékek régi és viszonylag gyenge hardveren futnak, de az erős mobilszolgáltatói támogatás miatt – összesen 18 nagy operátor sorakozott fel a Mozilla mögött – feltehető, hogy bővül majd a kínálat.

Természetesen vannak egyszerűbb módszerek is a szolgáltatások integrálására, és nem kell attól tartani, hogy minden alkalmazást magenta vagy kék színűre fognak átfesteni. Chris Mattheisen az Endomondo nevű fitneszalkalmazást vette elő példaként, az ugyanis más cégek által gyártott eszközökkel, azok alkalmazásaival tud kommunikálni. Egyetlen átlátható felületen gyűjti össze a fontos információkat: a wifis mérleg által begyűjtött testsúlyadatot, a testre erősíthető pulzusfigyelő méréseit, vagy éppen a gps-es futószoftver által rögzített eredményeket. Ebben az esetben az alkalmazások nem feltétlenül nyílt forráskódúak, de nyílt interfészeken (API-kon) keresztül tudnak egymással kommunikálni.

Hová mennek az adatok?

A háttérben egymással beszélgető alkalmazások hátránya, hogy személyes adatainkat osztják meg. Erről a kérdésről az Európai Unió döntéshozói is komoly vitákat folytatnak, és ellentétes érdekek feszülnek egymásnak. A civilek álláspontja szerint nem elég szigorúak a szabályok, míg a fejlesztők éppen az ellenkezőjét állítják, szerintük már most is túl sok a megkötés, és a bürokrácia gátolja az innovációt.

Mindenesetre már vannak olyan szoftverek, amelyekkel ellenőrizni tudjuk a személyes adataink áramlását. A Bitdefender és a Symantec is kínál olyan biztonsági appokat, amelyek nemcsak a vírusokat tudják kiszűrni, de azt is kiderítik, hogy egy ártalmatlannak tűnő alkalmazás ki mindenkinek küldi el az adatainkat. Van olyan játékszoftver, amely akár négy-öt hirdetéskiszolgáló cégnek is elküld rólunk információkat, és erről sem a telepítés során, sem az alkalmazás futása közben nem kapunk értesítést.

Jön az LTE

Chris Mattheisen elmondta, hogy idén nagyon látványos lesz a nagyobb letöltési sebességet és gyorsabb elérést kínáló negyedik generációs mobiltechnológia előretörése. A 4G/LTE lassan alapértelmezett funkcióvá kezd válni a készülékekben, és emiatt csökkenni fog a készülékek ára. A 4G/LTE hálózatok kihasználtsága akkor nő meg jelentős mértékben, amikor kevésbé hagyományos eszközök, például fényképezők, videokamerák és autók is a hálózatra csatlakoznak majd. Már ez a trend is elindult, és sokat elárul, hogy a mobilkiállításon három autógyártó is képviselteti magát.

Persze az LTE csak akkor lesz vonzó az emberek szemében, ha látják majd az előnyeit. Ehhez azonban átláthatóvá és érthetővé kellene tenni a szolgáltatásokat, mert a mostani káosz nem embernek való.