Ilyen E3 sem volt még

...nincsenek booth babe-ek

A booth babe az E3 régi-régi hagyománya, játékhős-jelmezbe bújtatott, vagy legfeljebb húsz négyzetcentiméter textilbe öltöztetett hostess-lányt jelent, aki egész álló nap mosolyogva tűri, hogy izzadó tenyerű túlkoros kamaszok fotózkodjanak vele (nem összekeverendő a cosplayessel, aki önszántából öltözik be, nem fizetett biodíszlet). Talán a játékipar, a videojáték, mint szórakoztatóipari műfaj, és az egész játékos társadalom felnőtté válását jelzi, hogy idén alig vannak booth babe-ek, a játékhősnek felöltöztetett fajtából egész első nap talán ha kettőt-hármat láttunk. Ezzel párhuzamosan a kihalás szélére jutott a reklámajándékok nép közé szórásának hagyománya is. Úgy tűnik, a kiadók rájöttek, hogy az emberek nem feltétlenül a csajok, illetve az ajándék pólók és egérpadok miatt jönnek E3-ra, hanem azért hogy a játékokat lássák és kipróbálják.

...rengeteg a tabletes játék

És persze az okostelefonos is, de mindent táblagépeken mutatnak be, jó nagy tévére kitolva a képét, hogy valamennyire mégis csak látványos legyen. Meghökkentően sok a sosem hallott nevű, nem ritkán ázsiai, tabletes játékokra specializált cég, óriási a kontraszt a tucatszám burjánzó, egyszerű táblagépes játékok, és a több tízmillió dolláros konzolos szuperprodukciók között. És a tablet az utóbbiakban is ott van, egyre több játékba lopózik be másodlagos képernyőként, kiegészítő appokkal. A The Crew-ban például tableten szereljük és tuningoljuk az autónkat, hogy aztán a kontrollert kézbe véve máris vezethessük, az Xbox One-nál pedig alapfunkció, hogy a Smart Glass appon keresztül a játékokhoz hozzáférünk windowsos okostelefonról vagy tabletről is.

...öreg konzol nem vén konzol

Eddig, ha egy konzolgyártó előállt a maga következő generációs gépével, a régit szinte automatikusan a sorsára hagyta, pár kiadó még tessék-lássék elkészítette egy darabig az öreg vasakra is a játékai átiratait, de az új premierje egyben a régi halálát is jelentette. Most nem ez a helyzet, a Microsoft újradesignolt, olcsó Xbox 360-nal jön és ingyen játékokkal, az év legnagyobb játéka, az E3-ról egyébként hiányzó Grand Theft Auto 5 még a régi generációra jelenik meg, és egyébként is, tele a kiállítás PS3-on és Xbox360-on futó demókkal. Sőt, új trendként a még eggyel-kettővel régebbi konzolgenerációk klasszikus játékai térnek vissza remastered, hd, director's cut, és hasonló címkékkel a Zeldától a Final Fantasyig, mai szintre feltupírozott grafikával, de a régi játékélménnyel. Érdekes lesz látni, mennyire nyeri meg a retrosznobok tetszését a dolog.

...mindenki bokorban konzol terem

Az Xbox-Playstation háború árnyékában egyre több érdekes kezdeményezés üti fel a fejét. A CES-en bemutatkozott Nvidia Shieldet újra kipróbáltuk, és egyre kiforrottabbnak tűnik, mintha egy hagyományos konzol kontrolleréből hajtogatnánk ki egy meglepően jó minőségű kijelzőt, ami ráadásul érintésérzékeny is. A játékfelhozatalon még van mit erősíteni, de a GTA Vice City jó kezdet volt, tökéletesen játszható, és erős cím is egyben.

Szintén kipróbáltuk az androidos csodakonzol Ouyát, itt azért elég éles volt a kontraszt még a jelen generációs konzolokhoz képest is, nem hogy az Xbone-PS4-vonallal összemérve. Viszont a hardver maga egy csoda, akkora az egész, mint egy mini hangszóró, egy 7-8 centi élhosszúságú kocka az egész, nagyon jól néz ki. A Sony és a Microsoft versenyt futhatna a formatervezőért, talán nem néznének ki úgy az ő új szuperkonzoljaik, mint egy lomtalanításban talált VHS-videomagnó. Új versenyzőként megismerkedhettünk az Unuval, ami egy androidos tablet és egy kontroller, a tévén lehet vele játszani és appokat futtatni. Tulajdonképpen a szegény ember Xbox One-ja akar lenni, bár a technikai részletekről és az árról még nem sokat tudni.

...nem csak folytatásokból áll a világ

Ez pedig nagyon jó dolog. Miközben minden kiadó szorgosan nyomja a maga bejáratott brandjeit, idén mintha mindenki direkt ügyelne arra, hogy felmutasson legalább egy-két eredeti címet is. Titanfall, Destiny, Quantum Break, Division, The Crew, Murdered, Watch Dogs, Ryse, Beyond, Rain, hoppá, máris összecsaptunk egy levegővételre egy top10-es listát a legígéretesebb nem-folytatás, nem-feldolgozás játékokból, és még vagy kétszer ennyire futná két további lélegzettel. Ilyen se nagyon volt az elmúlt évek E3-ain. És még a folytatásoknál is akadnak olyanok, mint a Final Fantasy 15, amit a címén kívül az égvilágon semmi nem köt az előző részekhez.

...az új varázsszó az "open world"

Vagyis nyílt világ, nyitott játékmenet, arra mész, azt csinálsz amit akarsz, a játék világa majd reagál rád. Ilyen irányba megy el az Assassin's Creed, a Division, a The Crew, hogy három élesen eltérő műfajból említsünk példákat. Ezt nagyon nehéz és sok munkába kerül igazán jól megcsinálni, megbonyolítja a sztorimesélést, cserébe sokszorosára emeli a játékidőt, és ha igazán jól sül el, kijöhet belőle egy Grand Theft Auto vagy Minecraft-szerű klasszikus. Úgy tűnik, a játékosoknak kicsit tele lett a kollektív hócipőjük a Call of Duty-szerű, lineáris és rövid, interaktív filmnek inkább nevezhető játékokkal, ezért most mindenki az ellenkező pólussal próbálkozik.

...kifújt a mozgásérzékelős divat

Két-három éve bárki bárkinek az életére megesküdött az E3-on, hogy a mozgásérzékelős kontrollereké a jövő, minden a Kinect és a Move körül forgott, úgy nézett ki, a hadonászással irányítható játékokkal fog a videojáték túllépni a maga célközönségén, és bevonni a hardcore játékosok kishúgát, szüleit, de még a nagymamáját is. Aztán kiderült, hogy ugyanezt a közösségi oldalas, okostelefonos és tabletes játékok tették meg. Az idei E3-ra mintha elvágták volna a mozgásérzékelést, szinte kizárólag a Microsoft demózza az Xbox One új Kinectjét, de azt sem játékkal, hanem nyersen a technológia képességeit villogtatva. A nagy idei xboxos újdonság, a hangvezérlés eddig egyetlen játékban sem jött elő.

...értelmét veszítette az, hogy exkluzív

Az idei E3 egyik nagy tanulsága, hogy szinte minden játék elkészül minden létező platformra, ez alól csak azok a címek jelentenek kivételt, amelyeknél valamelyik konzol gazdája a kiadó. A fejlesztési költségek úgy elszálltak, hogy egy fél öngyilkossággal ér fel, ha egy konzolra jelenik csak meg, és ezzel lefelezi a saját  potenciális vevőkörét. Halo és Super Mario-szintű bestsellereken kívül ma már nemigen engedheti meg magának ezt senki. Az exkluzivitást így csak olyasmik jelentik, hogy X konzolra jelenik meg először, vagy abban a verzióban lesz csak elérhető valami extra. Ez azt is jelenti, hogy a 80-90 százalékban átfedést mutató játékkínálat miatt az egyéb nézőpontok (ár, használt játékok futtatása, közösségi funkciók, vagy a Microsoft interaktív tévézése) lesznek a legfontosabbak a választásnál.

...tényleg összeolvad a játék és a tévé

A Defiance még csak egy érdekes kísérletnek tűnt , mint egyszerre tévésorozat és online játék, aztán a Halo-tévésorozat bejelentése úgy látszik, elindította a lavinát, egyre jobban összefonódnak a játékok a tévével. A Rabbids Invasion egyszerre lesz játék, és rajzfilmsorozat, a Quantum Breakkel szintén valami fura tévéshow-játék hibrid születik. A végén még a Microsoftnak lesz igaza, és a játékkonzol tényleg átveszi a nappali szórakoztató központjának szerepét, és nem kell okostévét vennünk, mert a konzol azzá teszi a tévénket, amivé csak akarjuk.