Magyar lehet a CES legjobb startupja

Sikeres magyar cégeket láttam Las Vegasban. Megírom. Főleg hogy az egyikük annyira sikeres, hogy a Best of CES 2014 jelöléseinek és díjainak kiosztásával megbízott Engadget kütyüportál szerkesztősége startup kategóriában beválogatta őket döntősnek, és a közönségszavazáson is indultak. (Eredményhirdetés itteni idő szerint 9-én este lesz.)

Az Airtame nevű cégről van szó, amely igazából dán, de az alapító és műszaki vezető (CTO) Sükösd Attila, aki Dániában járt egyetemre. Termékük egy képernyőmegosztásra használható szoftver, valamint egy hozzá tartozó apró eszköz, amit a tévé hdmi portjára kell rácsatlakoztatni. Ilyen a Google Chromecast is, de az Airtame nemcsak a keresőcég online szolgáltatásait tudja a tévére sugározni, hanem bármi mást is. A bemutatón egy Linuxon futó játékot próbálhattam ki, de a kliens Mac és Windows rendszerű gépekre is feltelepíthető lesz.

Aki járatos a technológiai trendekben, annak feltűnhetett, hogy az Airtame nagyon hasonlít a Miracast szabványú eszközökre is, amik pont ugyanezt valósítják meg: egyre több okostelefonban és tabletben megtalálható ez a megoldás, többnyire kijelzőtükrözés néven, ami arra utal, hogy a mobilon látott tartalmat átsugározhatjuk a szintén Miracast-kompatibilis tévékre. Sükösd Attila elmondta, azért használnak saját protokollt a Miracast helyett, mert így nem függnek attól, és rugalmasabban tudják továbbfejleszteni az eszközeiket. Az Airtame egyébként nyílt forráskódra épít, és a szoftverük elérhető lesz az ilyen projekteket gyűjtő Github oldalon.

Hogy mire képes az Airtame, amire a Miracast nem? Például működhet vezetékes hálózaton, és eszközüket akár olyan külső adapterrel is kiegészíthetik, amely a micro usb portot alakítja át ethernet csatlakozóvá. Emellett az Airtame olyan régebbi gépeken is fut (például egy ötéves Macbookon), ami a benne lévő wifi csipkészlet elavultsága miatt a Miracast soha nem lesz képes. Az is egyedi extra, hogy a kijelző képét nemcsak a tévére kötött eszközükre, hanem más Airtame-et futtató számítógépre is át tudjuk sugározni.

Az Airtame az Indiegogo közösségi finanszírozási kampányán gyűjtött pénzt a hardver legyártásához, és a célként kitűzött 160 ezer dollárt sokszorosan túlhaladták, most 460 ezer dollárnál járnak (Bocsánat, nem, most már 470 ezernél. 471....á, hagyjuk). Sükösd Attila elmondta, a CES-en 30-40 forgalmazó megkereste őket, hogy szeretnék árulni az Airtame-et.

Ha nem is söpörtek be díjakat, a többi magyar kiállító is nagyon menő technológiákat vitt Las Vegasba. A Leonar3do standjánál Rátai Danival, Mányai Rolanddal és Simó Györggyel beszélgettem a 3D nyomtatás jelenéről és jövőjéről. A cég évek óta visszatérő vendég a CES-en, de most a profi tervezőknek szánt tervezőeszközük mellett egy szélesebb közönségnek szóló megoldást, a leopoly.com weboldalt is kiállították. Ez tulajdonképpen a Windows Paint háromdimenziós változatának tekinthető, abban az értelemben, hogy végtelenül egyszerű, tizenéves diákok is pillanatok alatt elsajátítják a használatát, mégis kiváló alkotóeszköz. Belépés a 3D nyomtatás világába.

A Leonar3do csapata szeretné az USA-ban is megvalósítani a Millipop játszóházban működő 3D Gyurmalabot, ahol a gyerekek megismerkedhetnek ezzel az új technológiával. Úgy vélik, az ingyenes leopoly.com segítségével a viszonylag drága, térben rajzoló Leonar3Do tollra is vevőket találnak majd, hiszen aki megkedveli a 3D világát, az előbb vagy utóbb szerez magának egy profibb tervezőeszközt.

Mint azt korábban megírtuk, a 3D nyomtatás a CES 2014 egyik kiemelt témája, és az ezzel foglalkozó standok minden eddiginél nagyobb területet foglalnak el. Ráadásul nem valami eldugott helyen, hanem a gigantikus méretű déli csarnok bejáratához közel.

A háromdimenziós nyomtatás most azon a szinten van, ahol a internet tartott tíz évvel ezelőtt, mondta az extelekomos Simó György: már látjuk a jövőbeni lehetőségeket, hogy mire leszünk képesek, de sem a hardver, sem a szoftver nem tart még ott. De azért megjelent már néhány igazán figyelemre méltó megoldás is: a 3D systems cég ChefJet printere elképesztő formákat tud nyomtatni cukorból, ráadásul ehhez már megvan az élelmiszer-hatósági engedélye is. A Sense nevű szkennerével pedig körülbelül fél perc alatt be tudnak olvasni egy emberi arcot, amit aztán műanyagból (vagy akár cukorból is) ki lehet nyomtatni. Ezenkívül még több tucat különféle 3D printer és szkenner volt látható, de egyik sem volt ilyen cuki.

Népszerű téma manapság az elektronikus kerékpár is, főleg a fejlett országokban, ahol simán kifizetnek az emberek több százezer forintot is egy ilyen bringáért, hogy ne izzadjanak meg a lejtőkön felfelé tekerve. Csakhogy az e-bringák akkuja egy idő után lemerül, és a gyári fekete-fehér kijelzős műszerek nem árulnak el túl sokat arról, hogy meddig juthatunk el, mielőtt lemerülnénk. Erre nyújt megoldást a GPS Tuner. A magyar cég szoftvere összeköthető az e-bringák akkujával, hogy lássa a töltöttség szintjét, és ez alapján simán fel tudja rajzolni a térképre, hogy a felhasználó hová tud biztonságosan eljutni. Egy másik megoldásuk a “lepj meg” funkció, ami a kerékpárosnak korábban nem bejárt útvonalat ajánl. A profi térképészeti adatbázis alapján olyan apróságokat is figyelembe tudnak venni, hogy versenybringást lehetőleg ne küldjenek macskaköves útra.

Az autóiparban is jelen vannak a hazai fejlesztők, például az iGO navigációs szoftveréről ismert NNG, akinek az eszközei ma már világszerte 20 millió autóba vannak beépítve. A Las Vegasban berendezett exkluzív bemutatóteremben a NavFusion nevű szoftvert demózzák, amellyel a sofőr okostelefonja összekapcsolható az autó multimédiás konzoljával. Az NNG szerint szoftverük többek közt abban jelent nagy előrelépést, hogy a felhasználók könnyen tudják frissíteni. Innen pedig már csak néhány lépés lesz a netre kötött autók piacán komoly részesedést szerezni.

A Dension Audio Systems standján is hasonló megoldás láthattunk: a Smartlink nevű termék azt teszi lehetővé, hogy a felhasználó saját okostelefonjának a képe megjelenjen az autó beépített multimédiás rendszerének kijelzőjén. Ha sikerült bekötni a mobilt, akkor a zenelejátszója az autó saját vezérlőivel is irányíthatóvá válik. Ezzel a megoldással azok a régebbi autók is az internetre köthetők, amelyeknek a gyári rendszere nem képes ilyesmire.

Mesterséges intelligenciával felvértezett keresőtechnológiát vitt a CES-re az adatbányászattal foglalkozó XDroid, abban a reményben, hogy a Google dominanciája ellen küzdő riválisok esetleg megveszik a találati eredményeket szépen kategorizáló rendszert. A lényeg a hierarchikus elrendezés, és egy keresőszóra nemcsak a top találatokat hozza elő, hanem a kapcsolódó témákat is. Módszerük éppen szabadalmazás alatt van az Egyesült Államokban, és nemcsak webes keresésre lehet alkalmazni, hanem másféle adatbázisok rendszerezésére is. Járt náluk például olyan kereskedő, aki a keresett és hasonló árucikkek megjelenítésére alkalmazná, egy cég a rendszertelen formában és különféle helyeken tárolt pdf-ek közt tenne rendet az XDroid eszközével.

Végül az is kiderült, pontosabban Benkóczi András, a fitneszkütyüt gyártó FitBug fejlesztője írta meg nekem, hogy annak a szoftverét is magyarok írták. A Columbia Egyetemen kutató Bartos Imre pedig az utolsó pillanatban tudatta velem, hogy valószínűleg lazán elsétáltam a standjuk mellett a Venetian hotel alagsori kiállítótermében, ahol egy szúnyoglárvákat irtó ultrahangos eszközt demóztak az egyetemi munkatársaival.