Photoshop-rivális a Microsofttól

Tovább osztja a digitáliskép-buherátorok amúgy is megosztott táborát a Microsoft új programja, a bétaváltozatban múlt hét óta letölthető Acrylic. Egyes korai tesztelők szerint az alkalmazás meg sem közelíti az ipari szabványként számon tartott Adobe-termékek, a Photoshop és az Illustrator képességeit, de nem ér fel a többi vetélytárshoz sem: szerintük a Paint Shop Pro vagy a Macromedia Freehandje képességeit és kezelőfelületét tekintve is felülmúlja a Microsoft próbálkozását. "Ez a változat csiszolatlan, rosszul dizájnolt grafikus szerkesztő képét mutatja, ami úgy működik, mint egy felcsicsázott [Microsoft] Paint, nem pedig mint akármelyik versenytársa, a Photoshop vagy a Paint Shop Pro" - írta az egyik felhasználó a Microsoft hivatalos tesztfórumán.

Mások azt mondják, nem ér az almát a körtével összevetni. A Slashdoton a témához hozzászólók jó része amellett érvel, hogy kezdetben a mára beérett, profi képszerkesztők is bugokkal küzdöttek, ráadásul kevés olyan program létezik, amely akkora terhet venne a nyakába, mint a Microsoft hibridje. Az Acrylicnak valóban nehéz dolga van, hiszen egyszerre két területen, a pixeles-bitmapes és a vektorgrafikus fronton is igyekszik bizonyítani.

Keleti eredetű kifejezés

A Microsoft 2003-ban vásárolta meg a Hong Kong-i székhelyű Creature House-t, és vele együtt a vállalat zászlóshajóját, a kicsi, de lelkes rajongótábort tömörítő Expression vektorgrafikus rajzolóprogramot. A fejlesztés során Redmondban az Expressiont alkalmassá tették pixeles képek kezelésére is, és igaz ugyan, hogy az Acrylic kódnevű béta még számos alapvető hiányossággal küzd, így is jóval szofisztikáltabb, mint a Windows XP-vel érkező primitív Paint vagy az alig nagyobb tudású Microsoft Photo Editor.

Az Acrylic bétaváltozata október elejéig ingyen használható, cserébe a Microsoft azt várja, hogy a felhasználók építő jellegű hozzászólásokkal segítsék a végleges verzió elkészítését. A program egyébként csak a Windows XP SP2-es bővítésén fut, és nem készítették el sem a Windows korábbi változataira, sem más operációs rendszerekre. A futtatáshoz rendszerkövetelményként P4-es processzort , fél gigabájtnyi tárhelyet és ugyanannyi memóriát specifikál a Microsoft, de még így is elismeri, hogy a szoftver lassú, és dolgozni kell rajta, hogy flottul működjön.

Génhibás klón

Az Index gyorstesztje is ezt igazolja, hiszen egy kifejezetten kisméretű - 134 kilobájtos - kép digitális ecsettel való összemaszatolása az Acrylicban csak akadozva sikerült - igaz, csak 1,8 GHz-es Celeron processzor és 256 Mb memória volt a gépben. Aki az Adobe-családhoz szokott, azt tapasztalja majd, hogy az Acrylic olyan, mint egy félresikerül klón: túl sok szempontból hasonlít például a Photoshopra ahhoz, hogy az ember újra akarja tanulni a program kezelését, de túl sok az eltérés ahhoz, hogy becsukott szemmel a rutinra bízhassa magát. Az eszközválasztó például engedelmeskedik az M (marquee), V (Move), H (Hand) parancsoknak és zúmolni is a Z betűvel lehet, ugyanúgy, mint a Photoshopban, de a C nem Cropot, vagyis kivágást eredményez, hanem a klónozó eszközt hívja elő, a kivágás pedig kijelölés és Image-Crop paranccsal történik.

Az Acrylic natív formátumában, az Expressiontől örökölt .xpr-ben menti el a fájlokat, és bár felismeri az Adobe-féle psd-t és a pdf-et is, jpg-ben menteni nem csak úgy egyszerűen, hanem a File menü Export parancsával lehet, ami az elvárhatónál jóval nehézkesebb eljárás, különösen, hogy a jpg méretét is csak az utolsó utáni fázisban lehet megadni. Ami a vektoros objektumok kezelését illeti, az Acrylic jócskán elmarad akár az Illustrator, akár a Freehand képességeitől, de ha nem változtatnak lényegesen rajta, akkor is elhódíthat felhasználókat a versenytárs Adobetól, Coreltől és Macromediától, különösen ha a Microsoft a milliók által naponta használt Office csomagba teszi majd.