További Szoftver cikkek
Az új zélandi Massive cég azonos nevű szoftverével először a Gyűrük Ura trilógiában találkozhattunk 2001-ben. A három rész összes csatajelenetét az ő programjukkal forgatta Peter Jackson. Nem véletlen, hogy a tavaly vetített King Kong-ban is statiszták helyett a Massive ágenseit szerződtette tömeg helyett. A program az eltelt idő alatt sokat csiszolódott, és a cégalapító, Stephen Regelous szerint, tulajdonképpen minden 3D-s animátor könnyen elsajátíthatja a használatát.
A szoftver olyan animált karakterekből álló multi-ágens rendszert mozgat, melynek tagjai intelligens módon interakcióba lépnek egymással és a környezetükkel. Egy bevásárló központban például megadhatjuk, hogy az ágensek milyen arányban merre haladjanak meg-meg állva a kiratok előtt. Ha túl sokan vannak, nagyobb valószínűséggel fognak egymásba botlani. Ilyenkor az is lehet, hogy bocsánatot kérnek egymástól, de ingerülté is vállhatnak. Lehet, hogy véletlenül egy ismerősükkel futnak majd össze, és boldogan üdvözlik egymást. Ezek az események persze hűen tükröződnek a testtartásukon és az arcukon.
A programcsomagban különböző előre összeállított ágens-viselkedésforma közül választhatunk. Vannak mozgó, stadion, háttér, karddal küzdő, statiszta és rendbontó "viselkedés-könyvtárak", melyekkel összeállíthatjuk, hogy a szimulációban mi történjen nagy vonalakban. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felületre, valamint a program egyéb 3D-s alkalmazásokhoz való illesztésére. Először betöltjük a terepet, elhelyezzük az ágenseket, nagy vonalakban meghatározzuk azok tulajdonságát és interakcióját és a futtatott szimuláció már renderelhető is. Nincs szükség több szimulációs futás közötti hosszas válogatásra. Regelous-ék szerint a Massive elsőre élethű jelenetet fog produkálni. Külön modul segítségével a tömeg ruházatát, fegyverzetét, csatajelenet esetén a zászlókat is megfelelően változatossá varázsolja a program.
Egy másik modul segítségével az éppen futó szimulációba bekapcsolódhatnak az emberek is, átvéve bizonyos ágensek irányítását, ezt a videojátékokhoz hasonlóan egy konzol segítségével oldották meg. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövő fantasy filmjeiben kiváltság lesz statisztaként egy-egy harcost irányítani egy csatajelentben.
Legutolsó filmjükben, az Egyesült Államokban nemrég bemutatott "The Ant Bully" (magyarul várhatóan "Hangyakalandok" lesz a címe, valójában "Hangya kínzás"-t tesz inkább) c. animációs filmben hangyákat jelenítettek meg a program segítségével. Igazán autentikus alkalmazása ez egy multi-ágens szoftvernek, hisz a hangya-kolónia szimuláció az egyik legkedveltebb témája a területen dolgozó kutatóknak. Az ilyen szimulációkban az önmagukban "buta" hangya-ágensek általában különböző feromon nyomokat hagynak maguk után, és ezek alapján tájékozódnak és mozognak. Az ilyen szimulációs modellekben ágenseknek nincs globális információja a környezetükről, csak az orruk után mennek és követik aktuális állapotuktól függően a megfelelő feromon-nyomot. A buta egyedi hangyával ellentétben a kolónia, mint egész intelligens viselkedést mutathat, például megtalálja a legrövidebb utat a fészek és az élelemforrás között. Magyarországon többek között az AITIA Rt. szimulációs redszerekkel foglalkozó részlegénél és az ELTE Szimulációs Központjában Gulyás László és kutatócsoportja vizsgálja a a mesterséges hangya-kolóniák viselkedését. A lenti ábrán a kis körök a hangya-ágensek és a belőlük kiinduló vizszintes vonal jelöli pillanatnyi mozgásuk irányát. A középső sötétkék körben elhelyezkedő hangyafészekből rajzanak ki az egyedek, és a sárga pontok által reprezentált élelmet kell behordaniuk a fészekbe. A kék felhő a feromon terjedését mutatja, ez alapján tájékozódnak a kolónia tagjai.
Ugyan az Ant Bully-ban a hangyáknak nincs emergens viselkedése, de talán az imént leírt takarmány gyűjtő (foraging) viselkedésből készített egész estés rajzfilm nem hozna a bemutatása hétvégéjén 2 milliárd forintnyi bevételt és valószínűleg nem Julia Roberts, Nicolas Cage vagy Meryl Streep kommunikálna egymással feromonjaik segítségével.