További Szoftver cikkek
Régiek és újak
A játék sztorija abból indul ki, hogy az európai hatalmak véres harcot folytatnak egymással az Új Világ benépesítésére. Így kerülnek Amerikába az angolok, franciák, hollandok, portugálok és spanyolok mellé az oroszok, németek és törökök - ami ugye fikció. A nyolc nemzet persze más-más tulajdonságokkal bír, de nem akkora a különbség köztük, hogy az meghatározná a játék menetét. Talán a puskaporhoz kivételesen vonzódó törökök jelentenek kivételt, akik hatalmas ágyúkat képesek építeni, amivel mindent lerombolnak - egészen addig, amíg az ágyúk közelébe nem férkőzünk, akkor ugyanis pillanatok alatt megsemmisíthetők. Az indiánokkal sajnos nem lehetünk, pedig érdekes lenne egy olyan amerikai kontinens, ahonnan kiverik az európai hódítókat.
A játék egyébként nem sokban változott az előző részekhez képest. Az Age of Mythology-ban kipróbált és bevált újításokkal itt is találkozhatunk. A fejlettebb korba lépésnél az előbbinél védőistent választhattunk. Ez eldöntötte, milyen mitológiai lényeket hívhattunk segítségül, illetve milyen varázslatokat alkalmazhattunk a harcokban - tehát a játék további menetét nagyban meghatározta, ki lett a főistenünk. Ebből az Age of Empires harmadik részében az marad meg, hogy vezért ugyan választhatunk, de ez csak annyival jár, hogy 8 muskétás és némi arany között kell dönteni, mást nem kapunk a vezér mellé. Megtartották a hős karakterét is a mitológiai játékból, vagyis a kolóniának egy vezetője is van, akit nem lehet megölni, aki kincseket talál és kisebb varázslatokra is képes.
Két újítása van a játéknak. Az egyik az úgynevezett "Home city" intézménye. Mivel a telepesek még erősen kötődnek az óvilágban lévő anyavároshoz, utánpótlást is kaphatnak onnan. Meghatározott időközönként az óhazában maradtak hajókon küldenek aranyat, élelmet, de akár katonákat és ágyúkat is. Városunkat fejleszthetjük is, minél magasabb szinten áll, annál hasznosabb dolgokat küldenek a telepesek után.
Természetesen az indián őslakosok sem hiányozhatnak a játékból, a törzseket egy kereskedelmi épülettel lehet lekenyerezni. Attól kezdve a szövetségeseink, akik katonákat és varázslót adnak - igény szerint. Az indiánok szerepe igazából kicsi, a játék vége felé nőhet meg jelentőségük, amikor mindenki elérte a lehetséges populáció határát. Az indiánok ugyanis nem számítanak bele ebbe, és a több indián szövetségessel rendelkezőnek jóval több katonája lehet. Ja, és - talán a politikai korrektség miatt - az indiánok épületeit nem lehet elpusztítani, így a már említett kereskedelmi központtal bármikor adnak harcosokat.
A nyersanyagot is könnyebb begyűjteni, mint az előző játékokban. Ezúttal csak három dolgot kell gyűjtögetni: élelmet, fát és pénzt - követ nem. Raktárakat sem kell építeni a gyűjtőhelyek mellé - a telepesek sem mennek vissza az összegyűjtött fával a városközpontba minden alkalommal. A játék gyorsítása érdekében a katonákat nem csak egyesével, hanem ötös csoportokban is kiképezhetjük.
Az első
A játék nem igényli a legújabb számítógépeket. A tökéletes hatáshoz 1,4 GHz-es processzor, 64 Mb-os videókártya, és 256 Mb memóriára van szüksége, de szinte gond nélkül elfut ennél gyengébb gépeken is. Igaz, a Windows XP is követelmény. A megszokott pluszok sem maradnak el: lehet hálózatban és online is játszani, és természetesen játék közben csetelni a többi játékossal. És ha unjuk a meglévő térképeket, vagy már tizedszerre is végigjátszottuk a kampányt, akkor sajátot is gyárthatunk mindkettőből.
Elsőre zavaró, hogy a képernyő harmadát elfoglalja a menüsor, és a bal oldalon található kis térkép is elég sablonos. Az is gond, hogy nagyon nehezen, igen sok kattintás után lehet kilépni a játékból. Az Age of Empires első része az év számítógépes játéka volt 1998-ban, eddig 15 millió példányt adtak el belőle. Az Indexes szavazáson is gyakorlatilag az első helyen végzett. Csak a Worms előzte meg, de mint már akkor is megírtuk, tévedésből.