Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

3D-s avatár segíti az orvosokat

2007.10.13. 22:49
Az orvos a test valamelyik részére kattint az egérrel, mire fontos információk jelennek meg a beteg múltjáról, kórtörténetéről. Tökéletesen, majdnem ugyanúgy működik az interakció, mintha húsvér emberrel kommunikálna. A szerepet azonban 3D-s avatár játssza.

Az emberi test Google Earth-e

Mindezt az IBM zürichi laboratóriumában – a cég dániai részlegének közreműködésével – fejlesztett vizualizáló szoftver, az ASME (Automatic and Symbolic Mapping Engine) teszi lehetővé.

„A test Google Earth-e” – jelentette ki a laboratórium egészségügyi projektjét vezető Andre Elisseeff. – „Bízunk benne, hogy felgyorsítja a nyilvántartások digitalizálását. Az orvosi adatok képi megjelenítésével az információhoz való könnyebb hozzáférésre törekszünk.”

Így kívánják a lehető legegyszerűbbé és leghatékonyabbá tenni az interakciót.

Ha egy beteg elmegy ma a rendelőbe, és például súlyos hasi fájdalmakra panaszkodik, az orvos korábbi betegségeiről érdeklődik, majd teszteket végeznek. Kivizsgálják, röntgenképeket készítenek. Az orvos természetesen a kartonokat is átnézi, de szinte biztos, hogy valami mindig kimarad. Egyszerűen nem rendelkezik minden információval – a gyerekkortól kezdve, a legkisebb, de az adott esetben mégis releváns fájdalmakig. A kartotékok gyakran hiányosak, a beteg nem emlékszik, nem emlékezhet mindenre.

A 3D-s avatár megkönnyíti az orvos munkáját: a fájó testrészre, példánknál maradva a hasra kattintva, azonnal hozzáfér a páciens hasáról valaha rögzített összes információhoz: szöveges bejegyzésekhez, laboratóriumi vizsgálatok eredményeihez, röntgen- és mágneses rezonanciás képekhez.

Ha az orvos a has valamelyik részéről akar speciális adatokhoz jutni, semmi mást nem kell tennie, csak rá kell közelíteni. A kutatási paramétereket idő és egyéb tényezők alapján is szűkítheti, bővítheti.

ASME a jövő

Az IBM kutatói gépi tanulás és 3D-s modellező technikákat alkalmazva igyekeznek megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal: a szerteágazó, különböző forrásokban fellelhető – strukturálatlan – adatok és a komplex, szövegalapú információ integrálásával, és mindezek anatómiai modellhez kapcsolásával. Úgy, hogy az avatárt célszerűen lehessen használni, bármikor könnyedén lehessen navigálni rajta.

Az ASME a mintegy háromszázezer orvosi kifejezést tartalmazó SNOMED szakmai szójegyzéket is használja. Így próbál kapcsolatot teremteni a képi megjelenítés, a grafikusan ábrázolt fogalmak és a szöveges dokumentumok között.

Az új technológia elterjedése sokat javítana az egészségügy helyzetén. Az egyik legnagyobb problémát ugyanis az ilyen-olyan papírokon fellelhető strukturálatlan adatok jelentik. A másikat a különböző adatbázisok inkompatibilitása. És így tovább… Az orvosok részletes diagnózisok és betegség-leírások, a páciens érthető és könnyen kezelhető „egészségügyi élettörténete” helyett csak információmorzsákhoz jutnak hozzá. Pedig a modern egészségügyi rendszerben a kórházaknak, a klinikáknak és az összes érintettnek – a beteg személyiségi jogainak maximális figyelembevételével – meg kellene tudniuk osztani az információt. Az eddigi statikus adatok csak így állnának össze dinamikus, teljes képet adó – valós időben működő – rendszerré.

ASME prototípusa az első lépés: a zürichi laboratóriumban már azon is töprengenek, miként lehetne beszédtechnológiával felszerelni.